Reggeli Hirlap, 1929. március (38. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-17 / 63. szám

1929 nr. 17. 1 ====== | REGGELI HÍRLAP ----­ PETRÓLEUM, ALKOHOL, VALLÁS ÉS SZERELEM... VILÁGPOLITIKAI RÉMREGÉNY, AVAGY MIT KELL A MEXIKÓI FORRADALOMRÓL TUDNUNK ÍRTA SUPKA GÉZA DR. Évmilliók előtt vagyunk. A Föl­­­­dön még néma csend uralkodik. A szárazföldek még lakatlanok, csak a vizek mélyén zsong az élet. A mai Északamerika és Délamerika között még hiányzik a földnyelv. De szor­gos, apró korall állatok miriádjai már épitgetik sz­irt­jeiket a tenger fenekétől fölfelé a tenger felszíne felé s ezeken a szinteken nyugszik majd valamikor az a földnyelv, amely ma Mexikó és a többi közép­­amerikai állam terül. A korallszir­­■tek öbleiben, betüremk­edéseiben megszámlálhatatlan halmi h­adok ta­nyáznak, amelyek itt rakják le pe­­téiket, innen kelnek életre s itt pusztulnak el a természet ősi tör­vényei szerint. A haltetemek közül a korallok tovább szövik ágas-bo­­gas birodalmukat s a cápák, cet­halak és millió más tengeri ször­nyeteg teste beleszorul a korallok koporsójába. Aztán a korallszirtek felérnek már a tenger színére, a Föld rakódik le rájuk, majd nö­vényzet buggyan ki felettük: pam­pák és prérik. Aztán valami irtó­zatos kataklizmus felgyűri ott a Föld magvát, hegyek tolakod­nak fel és tűzhányók. Aztán megjele­nik az állat és végül az ember. A petróleum eredete odalenn pedig, az új Földnyelv ölében, megszámlálhatatlan évmil­liók őshalainak tetemei préselődnek össze irtózatos tömegű rothadó hús­­rétegekké. A rothadásból fejlődő gázok utat törnek maguknak a fö­löttük született Föld fölé s amerre a gáz utat talált vagy szorított ma­gának, rövidesen valami sötét, ola­jos, folyékony, kenőcsös, olajos vá­ladék is felfúrja magát, előtör: megszületett a petróleum, amely eleinte csak kis háztartások lám-, párt világította be csatakos téli estéken. De amióta feltalálták a benzint és feltalálták a benzinmo­tort, az automobilt és a repülőgé­pet, azóta a világ sorsát diktáló nagyhatalommá lett. Emberek, nemzetek és államok léte függ tőle, világháborúk szakadnak fel a nyo­mában és az emberiség sorstragé­diájának egyik hatalmas felvoná­sa bonyolódik le súlyos bádogbödö­­neinek árnyékában... Amiről Anglia lekésett A 19. század elejétől kezdve azt hitte az egész világ, hogy­­­ most már változhatatlanul a Szén őfelsé­ge diktálja a világ sorsát. És mi­velhogy Anglia még évezredekre el volt látva szénnel és amellett gyar­mataiban is bőséggel ígérkezett ez a fekete gyémánt, flottája pedig természetesen kizárólag szénre volt berendezve, ezáltal kissé elterelő­­d­ött a figyelme az új energiafor­rásról, a petróleum-benzinről. Ami­korra pedig észrevette magát, meg kellett állapítania, hogy a még csak nemrégen is egészen kezdetleges Amerika hamarább, frissebben vet­te észre az új lehetőséget. — Pennsylvania petróleumkutai ekkor már millió bödönök számra öntöt­ték magukból a kincset érő folya­dékot. Rockefellerek már meg is alapozták körülötte a maguk világ­uralmi pozícióját és megteremtették a világgazdaságnak eddig legna­gyobb trösztjét, a Shellt, amely az amerikai petróleumérdekeltségeket foglalta magába és máris, egészen csendben, világszerte felvásárolt egy csomó petróleumterületet. A két világhat­alom Sőt azt is meg kellett Angliának érnie, hogy egy kis nemzetnek, a hollandinak is jobb szeme volt és az is, a maga gazdag anyagi erői­vel megszervezett egy ilyen petró­leumérdekeltséget, a Royal Dutchöt, amely nemcsak serényen iparkodott a nagy amerikai mammutvállalko­­zás nyomába. Angliának nem ma­radt más útja, minthogy a Royal Dutchcsel egyesítette a maga erőit és most már így állott ki harcra a Shelrel. Ennek a két óriási petro­­leumtrösztnek a harcaitól zajlik évek óta a világ és tessék arról meggyőződve lenni, hogy ha vala­hol a Föld valamelyik zugában há­ború üt ki, forradalom lángol­ fel, vagy bármi más formában fegyve­rek csördülnek meg, ott így, vagy úgy, közelebbről vagy távolabbról a Shell—Dutch-viaskodásról van szó. Ez a viaskodás dirigálja a szov­jetek el- vagy el nem ismerését; ez a harc dúlt a legutóbbi román kor­mányválság hátterében; ez okozta a­ Mosszul-konfliktust s főleg ez áll annak az irtózatos méretű leszámo­lásnak mögötte, amelyre immár né­­hány év óta készül a világ:: a City­nek a Wall­ Streettel, Londonnak Washingtonnal, a Brit Birodalom­nak az Észa­kamerikai Egyesült Ál­lamokkal való leszámolása mögött. Ennek a titáni háborúságnak egyik kicsinyke előharca, csetepa­­tája az a forradalom is, amelyről mostanában minduntalan írnak a lapok: a mexikói forrongás. Amerika Balkánja Petróleumról, Amerikáról és Angliáról természetesen szó­­ sem esik a forradalmi csapatok előnyo­mulásáról, vagy a mexikói kor­­mánycsa­patok felvonulásáról szóló kommünikében. Ennek a theátrum­­nak a rendezői sokkalta ügyeseb­bek, semhogy a bábuk között önma­guk is megjelennének a színpadon. Elég, ha az ő kezükben futnak ösz­­sze a fonalak, ha ők dirigálják a játékot, amelynek a végén dől majd el, hogy a mexikói gazdag petró­­leumkutak a Shell vagy pedig a Dutch birtokába kerülnek-e majd­ Mexikó, amely vagy 22-szer olyan nagy, mint a mai Magy­arország, de viszont a lakossága csupán nem egészen kétszer akkora (hazánk népsűrűsége 86, Mexikóé pedig csak 7), hosszú évszázadokon ke­resztül spanyol birtok volt, amely elsősorban a katolicizmus erején nyugodott, amely itt hatalmas terí­tő munkát végzett, egyébként azon­ban kulturálisan annyira alacsony nívón tartotta a népet, hogy ott még ma is 78 százaléka az analfa­béta. De maga a katolikus vallás is egészen furcsán transzformálódott itt: hozzá­idomult a benszülött mesztiszek lelkiségéhez, valósággal „elbalkanizálódjott“, úgyhogy a Va­tikán immár nem egy ízben kényte­len volt kijelenteni, hogy semmi fe­lelősséget nem vállal az ottani ka­tolikusok politikai magatartásáért és különböző viselt dolgaikért, ame­lyeket éppen a katolicizmus örve alatt vittek végbe különböző bandák és banditák. Egy szocialista tábornok Ennek a lelkiekben teljesen elha­nyagolt államnak az élére került 1924-ben egy furcsanevű ember, Plutarco Elias Calles, aki régebben az egyik kis kikötővárosban taní­­tóskodott, ezenközben megismerke­dett a francia mérsékelt szocializ­mussal s főként Jaurès tanításai­val. Aztán ugyancsak belekevere­dett a különböző forradalmakba, „tábornokká“ lett s mint ilyent, megválasztották a 31 államból álló mexikói államszövetség elnökévé. Washingtonban ekkoriban Hoover, a mostani köztársasági elnök volt a kereskedelemügyi miniszter, aki ekkortájt ezt a jelentős axiómát hirdette ki: — Elég módunk volt eddig meg­állapítanunk, hogy mit jelent az, ha az Egyesült Államok a legszük­ségesebb nyersanyagok, a kaucsuk, a nitrátok és a műtrágya tekinteté­ben a külföldtől függ. Tanulnunk kell ezekből az esetekből. Mexikó­ban és Délamerikában még óriási mennyiségű kihasználatlan petró­­leumréteg van. Nem tűrhetjük, hogy ezek a petróleumforrások más, mint amerikai kezekben legyenek. Calles egymaga harcba száll Amerikával Értelmes, érthető és nyílt szó volt ez. Csakhogy Mexikó vezető politi­kusai is belátták, hogy addig­, ameddig petróleumterületeik idegen kezekben vannak, addig nem lesz nyugalom az országban, mert vagy a Shell, vagy a Dutch, vagy mind a kettő minduntalan talál majd olyan elnökjelöltet, vagy pártot, amelyet pénzelhet, hogy egy-egy újabb forradalmat szíthasson az or­szágban s a diadalmaskodó új el­nök vagy párt aztán újabb meg újabb petróleumkoncessziókat ad az olvpénzelő amerikai vagy angol trösztnek. Ezért 1917-ben az európai szocializmus (és az egyes angol iparágakban maguk a kapitalisták által bevezetett rendszer) szerint racionalizálták a Föld alsó rétegeit, mint ahogy az különben nálunk is már évtizedek óta megvan. A föld színén megmarad a magántulajdon, de a földszinttől számított bizonyos mélységre a föld méhében rejlő ter­mészeti kincsek az állam tulajdo­nát teszik. Ez volt az 1917. évi Al­kotmánynak u. n. 27. paragrafusa, amely azonban — éppen az idegen petróleumérdekeltségek folytonos kavargatása miatt — nem léphetett életbe. Amikor azonban 1924 decem­ber elsején Calles vette át az ural­mat, kemény kézzel nyomba­n neki­látott a kérdés rendezésének, ami­ből végeláthatatlan konfliktusokba keveredett az Egyesült Államokkal, amelyek hol itt, hol ott robbantot­ták ki vele szemben forradalmaikat. Amerika és Mexikó között létezett ekkoriban egy kölcsönös csempésze­tet tiltó szerződés is, amely szerint Mexikó meggátolja, hogy az Ame­rikával közös határain alkoholt csempésszenek be a „száraz“ Ame­rikába, viszont Washington kötelez­te magát, hogy nem enged a hatá­rain fegyvereket becsempészni a mindenkori mexikói lázadók számá­ra s hogy ezért fegyvereket csak a mindenkori legális mexikói kor­mánynak szállít. Amerika most Calles rendszabályai ellen retor­zióul felmondta ezt a szerződést és máris újra fellobbant az a dina­­m­itárdos, bombamerényletes kor­szak, amely még csak nemrégen Carranza, Huerta és Obre­gon köz­­társasági elnökök uralmát tette oly keservessé. Calles azonban nem engedte magát leterrorizált­­at úi. — Kemény kézzel gyűrte le a forra­dalmakat és Amerika folytonos kí­sérletei mögé 1925 december 31-ikén pontot tett egy rövid kétszakaszos törvénnyel, amellyel is kimondotta, hogy Mexikó földjén csakis mexi­kói állampolgárnak, vagy pedig olyan érdekeltségnek lehetnek pet­róleum­­­koncessziói, amelyek el­ismerik a mexikói bíróságok jog­hatóságát. Egy kedélyes követ Erre természetesen úja­bb fázisa következett az amerika-mexikói el­lentéteknek, amelyek csak azért nem fajulhattak el nyílt fegyveres összeütközésbe, mert a pillanatnyi világpolitikai hangulat nagyon nem kedvezett volna Amerika egy im­perialista vállalkozásának, amely Amerika éppen ezekben az években keményen hivatkozott Angliával szemben és az európai tartozások bekövetelése során a Monroe-elvre s magában az amerikai szenátus­ban sem igen kapott, volna Coolid­­ge többséget egy ilyen háborús kaland számára, amely elvégre is csak a petróleum trösztnek vált volna a javára- de viszont az ame­rikaii gazdaság többi ágazataira, nagyon rossz üzletet jelentett­­ vol­na, hiszen ezek békésen szándé­kozták a mexikói piacot az ame­rikai ipari t­ermékek számára meg­szerezni. Ezek az utóbbi érdekek kerültek Washington­ban balsúryra. Amikor belátták­ hogy Calles nem ijed meg az árnyékától, hirtelen kicse­rélték Amerika mexikói követét, ahová most Dwight Morrow ke­rült, aki régebben Rockefeller mel­lett dolgozott, aztán a Morgan bank kötelékébe kerüllt. Morgan szemé­lyes barátja volt , amellett­­ neve­zetes volt arról, hogy joviálisan, kacagva a legnehezebb problémá­kat is ügyesen tudja megoldani. Morrow és Calles rövidesen meg­barátkoztak egymással. Aminek az a kompromisszum lett a következ­ménye, hogy a nacional­izálási tör­vény ugyan életbe lép, de nem vo­natkozik az 1917 előtt már meg­szerzett kutatásokra, hanem csak az újabb kutatási engedélyekre. Morrow jót kacaghatott a mar­kába, hiszen ő tudta, mint Roc­kefalleráknak egykori bizalmi em­bere- hogy 1917 előtt az amerikai Shell az ország petróleum­terüü­leté­­nak jórészét már lefoglal­ózta s az angol Dutch csak 1917, illetőleg a világháború után sietett a Shell nyomába. Az amerikai hatalommal való ki­békülése óta Calles helyzete meg­ingathatatlannak látszott , bár a mexikói alkotmány rendelkezése szerint négy elnöki esztendejének lejárta után ő maga többé nem lehetett elnök, viszont bizonyos volt az, hogy beláthatatlan időkig mindenkor az ő embere kerül az elnöki székbe, aki ott teljesen Cal­les intenciói szerint cselekszik majd. Egy apáca állítólagos mer­énylete Ekkor, az 1928-iki elnökválasztás után, mielőtt az új elnök átvette volna a hivatalát, egy banketten irtózatos merénylet történt Az újságírók között betolakodott a bankettezők soraiba egy León To­rai nevű em­­ber is, aki odaszimpoly­­gott az új elnök mellé s azzal az ürüggyel, hogy lerajzolja, revolvert húzott ki zsebéből és közvetlen kö­zelből lelőtte. A banketten maga Calles is jelen volt, aki nyomban személyesen intézkedett a merény­let részleteinek felderítésére. Ek­kor derült­­ki, hogy a merénylő mögött erős­ úgynevezett vallási mozgalom áll s hogy magára a merényletre a vád szerint Torait egy apáca, Madre Concezion bujta- FÜGGÖNY ET AMINO K P 2­50-től Sima és mintázott TÜLLÖK 400 cm. széles G­edeon ________cégiei___________ TÁTRA ÜDÜLŐ, Hűvösvölgy Budapest 83-as végállomásnál Legolcsóbb legkellemesebb téli nyári üdülőhely. Magaslati, erdei levegő, idegbetegek, lábbadozók, üdülésre szorulók részére elsőrendű. Hízó, fogyó és tejkurák, állandó orvosi felügyelet. 40 csinosan berendezett szoba fürdőszobahasználattal. Rádió. K­­ímnő magyar és diétás konyha. Figyelmes szállodai kiszolgálás. Kérje kimerítő díjmentes prospektusunkat. ORION ECHO NORMALIZÁLT ERŐCSÖVEK H 4 MAGASFREKVENCIA ERŐSÍTÉSRE fogyasztása 0-1 amp.­­ áthatása 7% meredeksége 2­4 ma/v L 4 HANGSZÓRÓCSŐ fogyasztása 0' 15 amp áthatása 187% meredeksége 2*4 ma/v. KAPHATÓK: MINDEN SZAKÜZLETBEN KOMFORTOS VILLA, új épület Eger fürdőváros leg­szebb helyén, 5 szoba, nagy hal, fürdőszoba, sok mellékhe­lyiség, garázs, nagy istálló, gazdasági udvar, stb. 246 fok meleg gyógyvíz bevezetve. El­költözés miatt előnyös fizetési feltételek mellett eladó. Novotny, Deák Ferenc­ út 17.

Next