Reggeli Hirlap, 1930. január (39. évfolyam, 3-25. szám)

1930-01-04 / 3. szám

s­kolc, XXXIX­ évi 3. Ára 16 fillér , a Koimbal, 1930 január Reggeli Hirlai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi­ utca 2. Előltetési ár: negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon i 498 és 610 Kiadóhivatal! telefon i 299­­ Éjjel: A kisipar védelme küldöttség kereste fel péntek­en a népjóéti miniszter államtitkárját és egy kérést terjesztett elébe­ Azt kérte a­­küldöttség, hogy a népjólé­ti minsztérium égisze alatt műkö­d­ő társadalombiztosító Intézet ne állítson fel fehérneműtisztító házi­­üzenet, mert ezzel indokolatlan és rendkívül káros konkurrenciát ta­másí­tanak az amúgy is súlyos vi­szonyok között dolgozó tisztí­tó­iparnak. Az államtitkár, aminthogy ez eőrelátható volt, megnyugtatta a fehérnemű tisztítók küldöttségét és kijelentette, hogy a közszállítási szabá­lyzat keretein belül, amelyek a minisztériumot mégis csak kötik, nem fogja megengedni a háziüzem létesítését, mint ahogy általában a népjóléti minisztérium vigyáz arra, hogy az ipart károsodás ne érje. Talán nem kell mondanunk, hogy amilyen megnyugtató a népjóléti államtitkár kijelentése, époly szo­morú tünet, hogy minduntalan fel­felbukkan egy olyan kísérlet, amely a magánvállalkozás elől minden életlehetőséget elvesz. Számtalan­kor volt alkalmunk rámutatni a különböző kartellek egyoldalú és káros közgazdasági tevékenységére, mint ahogy számtalanszor mutat­tunk már rá az ipar és a keres­kedelem rettenetes válságára. Ma m­ár ott tartunk, hogy szinte meg sem tudjuk magyarázni magunk­nak, miből él, miből tengődik -akár az iparos, akár a kereskedő, akár a gazda. Egyetlen nap sem múlik el, hogy tudomást ne szereznénk vala­mely szolid vállalat megroppaná­sáról és amint a Statisztikai Szem­le éppen most megjelent száma mu­tatja,, valósággal csatatér körülöt­tünk az élet. Nyomatékos módon szeretnénk kiemelni a Statisztikai Szemlének azt a megáld­utását, miszerint az elmúlt esztendőben Magyarorszá­gon 2075 kényszeregyezség kötte­tett. Ezt az adatot kiegészíti még az, hogy ugyanezen idő alatt a csődök száma négyszázra emelkedett. Ta­lán nem kell bővebben magyaráz­nunk, hogy a csődök és kényszer­­egyezségek áldozatai, legelsősorban a kereskedők és iparosok, tehát az a két osztály, amely a gazdasági viharban a legkevesebb, sőt úgy­szólván semmi segélyhez, semmi se­gítséghez nem jut. Számtalanszor történtek ugyan ígéretek arra vo­natkozóan, hogy a kormány, illetve egy-egy ú­j kereskedelmi vagy pénz­ügyminiszter a lehetőséghez ké­pest kölcsönt, vagy olcsó hitelt nyújt e két osztály számára. Arra is volt eset valóban, hogy olcsó kis­ipari hitelt és kiskereskedelmi hi­telt bocsátottak ki, fájdalom­ azon­ban úgy látszik csak a lehetőségek keretein belül, ezek a keretek pedig a szükséghez képest rendkívül szűknek bizonyultak. Most már ott tartunk, hogy de­­putációba kell járni, csakhogy­ az eddig szerzett jogok és lehetőségek ne csorbíttassanak. Mindnyájan ismerjük az állam helyzetét és tud­juk jól, hogy a jelenlegi viszonyok között sem a kereskedők, sem az iparosok hosszabb ideig nem szá­míthatnak valami nagyobb arányú állami intervencióra. De ha már végig kell járnunk a legkeserve­­­sebb kálváriát egészen az utolsó stációig, akkor valóban elvárhat­juk, hogy semmiféle nagyobb tes­tület, vagy közüzem, esetleg intéz­mény még csak távolról sem gon­dol arra, hogy elvegye a kisembe­rek elől a kenyér megszerzésének a lehetőségét és nem gyakorol há­zikezelésben semmi olyan ipart, amelyre száz és száz iparos szak­értelmével és tisztes munkájával szerezte meg a jogot. Remélhetőleg már a közeljövőben megjavulnak annyira a közgazdasági viszonyok, hogy a legtöbbet szenvedett gazda­sági erőtényezők ismét a maguk lábán fognak tudni járni. Pénteken délután összeült a második hágai konferencia ■■ ihimi iHiMPtiiii ii! min—i ■' *.?a?? • Két bizottságot alakítottak, az egyik a német, a másik a keleti jóvátétel kördé foglalkozik . Lonc­eur lett a magyar jóvátétellel foglalkozó bizottság elnöke - angol lapok szerint Bethlen a végsőkig fog harcolni és magatartása fordulót fog jelenteni a konferencián A kisánltánt álhíreket terjeszt a magyar kormány fizetési hajlandóságai Rúna, január 3. A magyar delegáció tagjai pénte­ken a kora délutáni tú­rákban Briard A hágai fconteronei­a megnyitása előtt igen erős propagandát indí­tottak a kisántánt államok, hogy tendenciózus beállítással igyekezze­nek a­ maguk á­láspontja mellé han­golni a világ közvéleményét. A különböző tendenciózus hírek technikája alkalmas arra, hogy azo­kat akik a helyzetet nem ismerik és a kérdések lényegébe beavatva nincsenek, félrevezessék­. Újabban azt fanszírozzák, hogy Magyarország hajlandó volna 250 millió aranykorona jóváté­telt üzetni 1943. után is. Természetes, hogy ennek a híresz­telésnek semmi a­lapja nincsen, mert a magyar kormánynál még csak szóba, sem jöhet ilyen jóvátétel fizetése. Legújabban Osluski párisi cseh követ azt hirdeti a cseh és az ame­rikai sajtóban, hogy Csehországnak meg irani az eszköze arral, hogy Ma­gyarországot térdre kényszerítse és pedig a békeszerződés 162. szakasza alapján-­ amely szerint Magyaror­szág minden kárért, amelyet a szö­vetséges és társult államoknak oko­zott, jóvátételt tartozik fizetni.­­ Ossuski azt állítja, hogy a vörös­­hadsereg annak idején olyan káro­kat okozott a tót felvidéken, amely­nek ellenértékeképpen Csehország Ma­gyarországot súlyos jóvátétellel tudná a jóvátételi bizottságnál meg­terhelni. A cseh sajtó hangjából azonban kicsendül a hajlandóság arra, hogy e téren engedékenységet tanúsíta­nának. Ez az engedékeny hang eb­ben a kérdésben annál érthetőbb, mert sem a békekonferencián, sem­ később a jóvátételi bizottságban nem ismerték el Csehor­szágnak azt a jogát, hogy azok közzé az álla­mok közé sorozzák, amelyeknek jó­vátételre igényük v­an. Csehország neve kimaradt a lis­tából és a jóvátételre vonatkozó igényeit sem a sorai­ sem a többi konferencián neon ismerték el. Bethlen miniszterelnök vezetésével érkezett meg Hágába­, a­hol Török Béla hágai magyar követ jelent meg fogadásukra a­ pályaudvaron. A delegáció tagjai nem kaptak egy helyütt szállást és ezért három kü­lönböző szállóban voltak kénytele­nek megszállani. A delegáció közös irodai központja azonban a hágai magyar követség lesz Ugyancsak péntekig érkezett Hágába a német delegáció :­v.it,us ar. birodalmi miniszter, Mol-Ju­­hmer professzor­, Wirth dr. c. Schmidt vezetésével. Velük egyidő­­ben érkezett a bolgár delegáció Burov külügyminiszter és Molov pénzügyminiszter­ vezetésével­ va­lamint. Schober szövetségi kancel­lárral az élén az osztrák delegáció. Benes cseh külügyminiszter, Adatéi japán követ. Venizelosz és Politisz görög ér. Fernandez portugál ki­küldött, továbbá a francia delegá­ció Taradén miniszterelnökkel, Briand. Cheren Loucheur mi­­niszterekkel szintén megérkezett Há­gái­... A legtöbb delegációt a holl­­and kü­­lügyminiszter személyesen fogadta. Ezzel szemben a cseh sajtó most azt hangoztatja, hogy nem mond­hat le arról, hogy az úgynevezett átengedett javaik ne ellenérték nél­kül jussanak a birtokába és nem mondhat le arról sem, hogy a béke­­szerződés 250. szakaszából származó magyar követeléseket töröljék- va­lamint arról, hogy Csehország fel­­szabadí­tási illetékének visszafizetési ügyét ne kezeljék­­méltányosan az érdekelt hatalmaik. Más szóval ez annyit jelent, hogy a csehek ott engedékenyek, ahol nekik semmi sem jár- a maguk ré­szére pedig engedményeket követel­nek ott, ahol teljesíteni kellene kö­telezettségeik­et. A kisántánt ezenkívül a külföl­dön azt is fanszíxozza, hogy a Young-terv szorosan összefügg a keleti jóvátétel kérdésével, holott ez a beállítás teljesen hamis. A Young­­terv 9. szakasza maga mondja ki­­hogy életbeléptetése teljesen füg­getlen mindenféle más, függőben levő kérdés megoldásától. A fizetési hajlandóságunkra vo­natkozó külföldi híreszteléssel szem­ben egyébként a következő hivata­los cáfolatot adták ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes külföldi lapok híre szerint a magyar kormány hajlandó volna 1943 után 250 millió aranykorona újabb fizetési kötelezettséget magá­ra vallani. Ezzel szemben beavatott helyen megjegyzik, hogy ez a­ hit egészen alaptalan. Megkezdődtek a látogatások .... A delegátusok megérkezése után a déli órákban megkezdődtek a­ köl­csönös látogatások. Az első látoga­tást Cortius dr. német külügymi­niszter tette a francia delegáció két vezetőjénél, Briandnál és Tandheu­­nál. Curtius látogatása után a fran­cia miniszterelnök Snowden angol pénzügyminisztert kereste fel. Török Béla magyar követ pénte­ken délben a magyar deleg és Bethlen István gróf mir elnök tiszteletére dezsöm­ét a Előzetes értekezlet Pénteken délután 2 órai bienenhofi palotában a hat é­vó nagyhatalom. Németország gium, Anglia, Franciaország, ország és Japán megbízottai kezletet tartottak abból , hogy a munka módszerének seben megállapodásra jussán J­as­par miniszterelnök javas­oti bizottságot alakítottak, an közt' az egyik a Németország deklő kérdések meg vizsgái foglalkozik ',a másik pedig a ellenséges államok másik csal­nádi, Magyarországnak és fiának problémáival fog bef foglalkozni.­­A francia kis még pénteken este megbe folytatott a német megbízott) A konferencia első plenáris ! "Délután 5 óra előtt kezdett fékezni a nagy teremben a­k tusok színes csoportja, majd csönös üdvözlések után elsős helyeiket. A francia delegáció Tardieuval az elsők között amely megérkezett. A magya legáció Bethlen István gró­­niszterelnök vezetése mellett be. Az értekezletet ez alkalom­­ a felsőház üléstermében nyi meg, amelynek méretei azonb hatólag szükek voltak és áll­tak helyet adni a delegate. Az elnöktől jobbra a béig­é­met delegátusok, balra­­­t, francia és az angol jel okn, k. foglaltak helyet. A négy.­­zsigu asz­tal túlsó oldalán a magyar delegá­tusok. Néhány perccel 5 óra után nyi­totta meg az ülést Jaspar minisz­tere­ln­ök, akinek szavai bevezették a plenáris ülést­ Megnyitó beszédé­ben külön üdvözölte az elnök Ma­gyarország, Ausztria és Bulgária képviselőit, akik a múlt alkalom­mal nem voltak jelen az első hágai értekezleten, azonban a mostani, időszakra meghívót kaptak. Loud­eur a magyar jóvátétellel foglalkozó bizottság elnöke Az elnök rövid beszédével a nyíl város ülés véget is ért, majd a de­legátusok ezután bizalmas értekez­letet tartottak. A bizottság az el­nök azon javaslatához, hogy két bi­zottságot alakítsanak, mely közül egyik a német, a másik pedig a nem német jóvátételi kérdések!,,-L foglalkozik, a bizottság hozzájárult. A német jóvátételek kérdésével foglalkozó bizottság elnökévé Jex­port, a nem német jóvátételi kérdé­sekkel foglalkozó bizottság elnöké­vé pedig Louc­eurt választották meg. Az első bizottság még pénte­ken este megkezdte ülését, az utób­bi pedig szombaton fél 11 órakor tartja meg az első ülését. „Tűzbiztos“ a második hágai konferencia Londoni jelentés szerint a „Spec­tator" foglalkozik a hágai konfe­renciával és megállapítja, hogy minden előkészület megtörtént a második hágai konferencia tűzbiz­tossá tétele érdekében. A keleti jó­vátételek kérdése ugyan még nincs Hamis külföldi hír Magyarország fizetési hajlandóságáról is­.­

Next