Reggeli Hirlap, 1930. május (39. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
Miskolc, XXXIX- évf. 98. Ara 16 fillér Csütörtök, 1930 május 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal | Miskolc, Hunyadi-utca 2. Előfizetéstért negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon : 498 és 616 Kiadóhivatal telefon : 299 Éjjel: 565 Május 1. Ha úgy a régi békeévekre, a háború előtti igazi, hamisítatlan békére gondolunk, eszünkbe kell, hogy jusson, mit jelentett a május elseje a polgárember számára. A régi békében a polgár és munkásosztály között távolról sem volt meg az az éles elhatárolás, mint amit elméletben ma tapasztalnunk kell. A régi békeévekben a polgár és munkásosztály számára egyaránt megvolt a felfelé fejlődés, a gyarapodás és a vagyonosodot, lehetősége, ami legfőképen május 1-én, éppen a költözködésekben jutott kifejezésre. Nem múlt el olyan év, hogy május 1-én nagyarányú költözködéseket ne lehetett volna tapasztalni a fővárosban épenúgy, mint minden nagyobb vidéki városban és ez azt jelentette, hogy azok a rétegek, amelyek jobb sorsba jutottak, a túlságosan szerény kezdetet az egy-kétszobás lakást otthagyták és jobb, tágasabb, megjavult viszonyaiknak megfelelő lakásba költöztek át. Ugyancsak május elsején lehetett legjobban tapasztalni azt, hogy egy-egy esztendő milyen arányú építkezéssel fog indulni. Ilyen tájban a város minden részében új fundamentumokat ástak, új falakat emeltek és például a tisztviselő osztály akkoriban még megengedhette magának azt a luxust, hogy egy mintaszerű kertes villatelepet létesítsen magának éppen Miskolcon. Megvolt hozzá a módja. Sok-sok tekintetben elmondhatnánk még, hogy a tavasz hivatalos ünnepén mennyi öröme volt a békés és dolgozó embereknek, akik kora hajnalban még azzal is törődni tudtak, hogy az ablakok alá itt-ott májusfát állítsanak. Nagyon szomorú a mi május elsejénk, ha a régmúlt időkkel hasonlítjuk össze. Vájjon hol keressük ma az építkezést, amely régen nem volt probléma? Ha szétnézünk a városban, sehol sem találkozunk olyan építkezéssel, amelynek a gazdája szerény kispolgár, vagy esetleg munkás lenne. Ezeknek a rétegeknek manapság nem adatik meg az a kivételes gyönyörűség, hogy saját hajlékát felépítse magának. A legszomorúbb gazdasági viszonyokra vet ez a körülmény világosságot és ehhez nem kell kommentár. De hol van várjon az a tisztviselő, aki kertes villát tudna magának szerezni, építeni, mint amilyen éppen a tisztviselőtelepen seregével akad. Igaz, hogy ez a május elseje a tisztviselők számára hozott némi örömet, mert a kormány, mint a Reggeli Hírlapban olvasható, Miskolcot végre besorozta a második lakbérosztályba. Régi és jogos kívánságot váltott valóra ezzel a kormány és a második lakbérosztályba való sorozással legalább is valamennyire megközelítette a reális állapotokat. Most lakbérnegyedfizetés idején tudjuk ezt az elhatározást a legjobban értékelni, amikor mindenki számára aggasztó, sőt kétségbeejtő gond gyanánt jelentkezik a házbérfizetés. Ilyenkor tudjuk értékelni, amikor száz és százszámra akad kereskedő, iparos, aki üzletbérét, vagy műhelybérét csak a legkeservesebb pénzügyi műveletek árán tudja előteremteni ugyanakkor, amikor esetleg családjának ellátására már nem is futja. Ez a segítség (mert a második lakbérosztályba való sorozás kétségtelen segítség) a tisztviselőosztálynak is a legjobbkor jött, hiszen már évek hosszú sora óta nem volt semmikép arányban az a lakbér, amelyetkaptak és amelyet fizetniök kellett Szeretnénk, hogyha mihamarabb sor kerülne a többi sérelmek gyógyítására. És most, hogy a párisi egyezség után végre tisztultabb és szabadabb lesz a levegő, reméljük sor kerül az alkotásokra is és a beözönlő tőkéből a munkásság keresethez jut, amiből az ipar és kereskedelem és mezőgazdaság is felfrissül. Miskolcot mától a második lakbérosztályba sorozták A lakbérosztály feiemelése már régen befejezett tény volt — mondja Mikszáth Kálmán dr. főispán Hejőcsaba, Diósgyőr és Mezőkövesd az ötödik lakbérosztályba került Miskolc április 30. Szerdán a késő esti órákban jelentette a Reggeli Hírlap budapesti munkatársa, hogy Miskolcot május 1-től a második lakbérosztályba sorozták. A szűkszavú hír rendkívül nagy jelentőségű és bizonyára kellemesen érinti a Miskolcon dolgozó állami- és köztisztviselőket. A Reggeli Hírlap már régebben, beavatott közlések alapján, megírta, hogy Miskolc a második lakbérosztályba került. Mikszáth Kálmán dr. főispán hosszú időkön keresztül napirenden tartotta a második lakbérosztályba való sorozás kérdését. Akcióját azzal kezdte, hogy összehasonlító táblázatot dolgozott ki a miskolci és más városok lakbérviszonyáról és arra a következtetésre jutott, hogy Miskolcon aránylag a legdrágábbak a lakbérek az egész országban. Mikszáth főispán adatai alapján személyesen is interveniált a kormánynál Miskolc második lakbérosztályba való sorolása ügyében. Többrendbeli felterjesztést is intézett ebben az értelemben a kormányhoz, amelytől kötelező ígéretet kapott arra nézve, hogy Miskolcot a második lakbérosztályba sorozzák. Közbejöttek azonban olyan körülmények, amelyek miatt késést szenvedett az ígéret beváltása. Mivel azonban a miskolci érdekelt tisztviselők és alkalmazottak joggal és okkal várták a második lakbérosztályba való sorolást, Mikszáth főispán Hodobay polgármesterrel együtt ismételten eljárt az illetékes minisztereknél. Legutóbb Wekerle Sándor pénzügyminiszter ismételten ígéretet tett Mikszáth főispánnak Miskolc második lakbérosztályba való sorozására. Közben Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő is interpellált a Házban a lakbérosztály ügyében. Most aztán megtörtént a döntés, amellyel kapcsolatban Mikszáth Kálmán főispán így nyilatkozott a Reggeli Hírlap munkatársának: — Örömmel veszem, hogy Miskolc a második lakbérosztályba kerül, de engem nem lep meg a döntés, hiszen a pénzügyminiszter, amikor hetekkel ezelőtt a polgármesterrel nála jártam, erre nézve kötelező ígéretet tett. Nem történt tehát más, minthogy a pénzügyminiszter úr szokásaihoz híven teljesített egy ígéretet, amely méltányolja a miskolci viszonyokat és a lehetőséghez képest honorálja a miskolci állami és köztisztviselők nehéz helyzetét. A pénzügyminiszter rendeletéről különben a következő jelentést adták ki szerdán éjszaka: A M. T. I. jelenti. Az 1929—30. évi költségvetésben kapott felhatalmazás alapján a minisztertanács a köztisztviselői lakbér szempontjából magasabb lakbérosztályba sorolta a következő városokat, illetve községeket május 1-i hatállyal: A második lakáspénz osztályba: Miskolc, Debrecen, Kaposvár, Pécs, Szolnok városokat. Az ötödik lakáspénz osztályba: Dunaharaszti, Dunakeszi, Hejőcsaba, Diósgyőr, Felsőgöd, Mezőkövesd városokat, illetve nagyközségeket. Az erre vonatkozó rendelet a hivatalos lapnak május 1-i számában jelenik meg. Ezzel kapcsolatban a rendelet olyan intézkedést is tartalmaz, mely szerint azok a tényleges szolgálatban álló közalkalmazottak, akiknek lakáspénze a családi pótléknak csökkenése folytán alacsonyabban lenne megállapítandó, továbbra is meghagyassanak a magasabb lakáspénz élvezetében. Ez az utóbbi rendelkezés csak a tényleges alkalmazottakra vonatkozik és ennek révén az alacsonyabb lakáspénzt élvezők száma fokozatosan csökkenni fog. Budapest, április 30 A képviselőház ülését pontban 10 órakor nyitotta meg Puk Endre alelnök. Ezután napirend szerint folytatták a költségvetés vitáját. Munkaalkalmakat kell teremteni Krüger Aladár volt az első szónok. A háború utáni időkben rendkívül emelkedett a bankok érdekkörébe került kereskedelmi vállalatok száma. Megcsökkent vagyonnal kiterjeszkedett vállalatok működnek ma és ez lehetővé teszi azt, hogy csak a vezérigazgatóknak, csak a vezetőknek legyen nagy jövedelmük, de nem törődnek a részvényesekkel. Ez az ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy munka nélküli segélyeket osztogasson, viszont, kötelessége előkeríteni a munkaalkalmakat. A költségvetést elfogadja Gaál Gaszton kritikája Gaál Gaszton figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a régi és új nyugdíjasok közti igazságtalanságot küszöbölje ki. Felhívja a figyelmet a falusi tanítók és lelkészek megélhetésének kérdésére is. Határozati javaslatokat terjeszt be, amelyekben felhívja a kormányt, hogy a jövő költségvetésében minden minisztérium részletes kimutatást adjon a dologi kiadásokról, a külföldi utazási költségekről, a kiszállások és napidíjak összegeiről Ezekután elismerését fejezi ki a pénzügyminiszternek, hogy az évek óta folyton növekvő költségvetést végre egy lefelé tendáló költségvetés váltotta fel. Az állam kötelessége, hogy az adózás terén enyhítéseket léptessen életbe. A mezőgazdasági foglalkozási ágat nem szabad kormányzati intézkedésekkel irreálissá tenni. A vasúti tarifák kérdését tette ezután szóvá és tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdasági termények tarifáját olyan nagymértékben felemeljék. Beszéde végén hangoztatta, hogy olyan kiterjeszkedését látja a központi bürokratizmusnak, amely már elviselhetetlen. A költségvetést mindezek ellenére, mégis elfogadja, de nem a kormány iránti bizalomból hanem elfogadja azért, mert erre az országnak van szüksége. A miniszterelnök felszólalása Gaál Gaszton beszéde után gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra.- Felhasználom az alkalmat — mondotta a miniszterelnök — hogy felszólalásomkapcsán néhány megjegyzést tegyek Gaál Gaszton képviselő úr beszédére. Teljesen egyetértek abban a képviselő úrral, hogy az a vámvédelem, amellyel a magyar ipar rendelkezik revízióra, szorul és ezen a téren már a kezdeményező lépéseket a magam riszéről meg is tettem. A vámtarifa megalkotása, idején a világgazdasági helyzet egészen más volt- mint most. Vissza kell gondolni arra az időre, amely a mezőgazdaság konjunkturális ideje volt és amikor senki sem tételezte fel, hogy két vagy három év múlva az amerikai verseny folytán milyen versenyt fog előállani. Ez a kormány volt az, amely a kötött gazdálkodást megszüntette a kiviteli tilalmakat felfüggesztettek és pedig elsőnek az európai államok között. A vámtarifátnem abban a reményben terjesztettük be, hogy az a világ végéig megmarad. Miután az európai ipari államok többé-kevésbé rá voltak szorulva az agrárterményekre, ezeknek a vámtételeit arra a mértékrekívánták visszavezetni- amely a magyar gazdasági életnek és elsősorban a magyar mezőgazdasági érdekeknek megfelel. Gaál Gaszton: Több, mint két év óta változatlan a helyzet és nem történt semmi. A mai napig sem tudjuk, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek milyen vámtételek revíziójára helyezik elsősorban a súlyt. Mi ezekben a kérdésekben az érdekképviseleteket kívánjuk elsősorban meghallgatni. A kormány törekvése arra irányul, hogy a mezőgazdasági exportot fejlessze, támogassa és elősegítse. A miniszterelnök ezután a vasúti tarifális kérdésekről szólt. A kormány intézkedett az iránt hogy a vasúti tarifákat revízió alá vegyék és a nem kedvező jelenségek megszűnjenek. A miniszterelnök beszédét élénk éljenzés fogadta. TISZTELT HÁZ Az ország súlyos gondja, baja a költségvetési vitában. A miniszterelnök bejelentette a vámtarifa revízióját . A belügyminiszter május elsejére készenlétbe helyezte a karhatalmat s kijelentette, hogy annak fellépéséért a szociáldemokrata pártot teszi felelőssé a „tüntető sétá“-ra való felhívás miatt