Reggeli Hirlap, 1930. június (39. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

Vasárnap, 1930 juntus 1 Miskolc, XXXIX. évf. 123. Ára 20 fillér Szerkesztésig és kiadóhivatal­­ Miskolc, Hunyadi­ utca 2. Előfizetési ár: negyedévre 8, egy hónapra 3 pangó. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztésig­ telefon: 498 és 616 Kiadóhivatal! telefon : 299­­ Éjjel: 5*5 A tizedik Néhány napon belül elérkezünk ahhoz a történelmi határkőhöz, amely a trianoni békeszerződés ti­zedik évfordulóját jelzi. Június 4-én minden magyar szív össze­dobban abban a keserű­­ érzésben, hogy tíz esztendő óta még mindig tart az az átkos állapot, amellyel ez a békeszerződés tönkretette az országot. Jogos ez a keserűség, fő­képpen azért, mert mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ezt a határcsonkítást nem lehet és nem szabad örök érvényűnek elfo­gadni. Tíz esztendő alatt nem si­került konszolidálni az európai helyzetet és ez a tíz esztendő kevés volt ahhoz, hogy bárkivel is el tud­ja hitetni, miszerint ennek így kel­lett történnie és nem másként. Ma már nemcsak mi mondjuk ezt, de Európa világos államai is. Mintha a véletlen játékos sze­szélye rendezte volna a tizedik tria­noni évfordulót, egybeesik azzal a nagyszabású és végső koncepciójá­ban ideálisnak nevezhető tervvel, amelyből Briand memoranduma né­ven beszél az egész világ. A pán­európai konföderációról van szó, amelynek szerzője túlságosan óva­tos volt ahhoz, hogy az Északame­rikai Egyesült Államok mintájára, az európai egyesült államok politi­kai egyesülését hirdesse. Ehelyett egyelőre megelégszik azzal, hogy a politikai határok fentartása mel­lett hirdeti a gazdasági összefogás szükségét és a vámhatárok ledön­tésével egységes gazdasági egésszé szeretné összekovácsolni Európát, amely­­elaprózódott kis nyelvszige­tekre töredezett. Az európai kormányok sorban egymásután foglalkoznak Briand memorandumával és mint hírlik, a kisántant államok fentartás nélkül csatlakoznak ehhez a tervhez. Mi a magunk részéről a tervben rejlő alapgondolat ideális voltának elis­merése mellett nem követhetjük a kisántant példáját. El kell zárkóz­nunk attól, hogy fentartás nélkül csatlakozzunk ehhez a tervhez, amely egyúttal a politikai határok, a mai politikai határok megrögzí­tését és hosszú időre való megme­revítését jelenthetnék. Lehetséges, sőt valószínű, hogy határozott elő­nyök származnának abból,­­ ha ak­ceptálnánk­­ a gazdasági határok megszüntetését és az egész Európa egyetlen gazdasági felületté változ­na. Az Északamerikai Egyesült Ál­lamok példája épúgy, mint a sváj­ci föderáció ebben a kérdésben már kétségtelen gyakorlati eredménye­ket mutat fel és ezeknek az ered­ményeknek rendkívül előnyös vol­ta fölött vitatkozni sem lehet. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy sem Svájcban, sem az Észak amerikai Egyesült Ál­lamok területén az egyes államok között nincsenek olyan faji, törté­nelmi, kulturális és nemzeti ellen­tétek, mint amilyen ellentéteképpen az európai államok között oly nagy­mértékben kiéleződtek. A békeévek­ben tíz esztendő alatt óriási hala­dást lehetett tapasztalni minden­féle téren és a népek egymáshoz való viszonya a barátsági kapcso­latok alapján tíz esztendő alatt konszolidálódhatott. Mi a békeszer­ződést követő tíz év alatt ennek a konszolidációs folyamatnak örök hibáját tapasztalhattuk és a béke­szerződésekkel szemben táplált el­keseredésünk mását megtalálhat­juk azoknál a nemzeteknél is, ame­lyeket hozzánk hasonló módon, ha kisebb mértékben is, porba tiport a győztesek csizmája. Tíz esztendő alatt a gazdasági Páneurópa az egyetlen termékeny gondolat, mely konszolidációra törekszik, de ezt a konszolidációt, amely örök béna­ságra ítél és életképtelenné tesz, a leghatározottabban elutasítjuk ma­gunktól. Elfogták a Leszámítolóbank rablóját A bandita fiatal munkanélküli asztalossegéd, akit éjszakai álmában leptek meg a detektívek . Bűntársa Czinóber, a bank tisztviselője, aki eddig nem került kézre Budapest, máj­us 31. Magyarország egész újságolvasó közönsége rendkívül izgalommal fi­gyelte a rendőri nyomozást abban a páratlan vakmerőséggel" elkövetett rablási ügyben, amely pénteken a Leszámítoló Bankban történt. Egész éjszaka tartott a nyomozás, amelynek eredményeképpen sikerült elfogni az éjszaka folyamán a bank­rablót. Révész György egy buda­pesti lap rendőri munkatársa vezet­te nyomra a rendőrséget és az ő útmutatása mellett tartóztatták le az álarcos rablót, aki nyugodtan aludt a lakásán. Jelentéktelen összeg hiányával a rabló lakásának padlásán megta­lálták az elrabolt 161 ezer pengőt is. A tettes Kovács János fiatal munkanélküli asztalossegéd, aki kivallotta, hogy a bűncselek­ményt Czinóber József banktiszt­­­tviselő segítségével követte el, akinek viselkedése az első pillanat­tól kezdve gyanús volt. Kovács János, aki a Remete­ utcá­ban lakik, az esti órákban került haza vadonatúj szürke ruhában, új cipővel és nyakkendővel, hóna alatt nagy csomagot szorongatott. Haj­nali fél 4 órakor érkeztek a nyo­mozók a Remete­ utcába és a rablót álmából keltették fel. Azonnal megostromolták kérdésekkel. A rabló sokáig tagadott, de vég­re is annyi ellenmondásba keve­redett, hogy bevallotta a tettét. A detektívek azonnal előállították a főkapitányságra, ahol még éjjel megkezdték Kovács János kihall­gatását. Elmondotta a rabló, hogy hónapok óta készült Czinóberrel a vakmerő bűncselekményre. A revol­vert már hónapokkal ezelőtt megvá­sárolta. A fiatalember ezután leját­szotta az egész jelenetet. A támadás úgy történt, hogy Czinóbert maga előtt tolta be a szobába, ahol Petrik Elemér, a bank kipróbált régi tisztvise­lője javában dolgozott a bankje­gyek szortírozásán. Revolverrel tuszkolta be a szobába Czinóbert és elkiáltotta magát: Fel a kezekkel! Pontosan játszotta el Kovács, hogy miképpen kényszerítette a két tiszt­viselőt arra, hogy a bankókat te­gyék be az aktatáskába és hogyan kényszerítette be őket a szekrénybe. A hajnali vallomás során a mun­kanélküli asztalossegéd beszámolt arról, hogy mikép fogamzott meg agyában a bankrablás terve. Soha nem jutott volna eszébe a vakmerő gaztett, ha nem lett volna évek óta szoros, elválaszthatatlan testi­­lelki jóbarátságban Czinóber Jó­zseffel. Együtt jártak iskolába, közösen követték el a diáktrükköket, együtt törtek be annak idején az iskola igazgatójának az irodájába is. Most azonban már komolyabb bűntettre készültek. Hónapok óta lesték, várták az alkalmat, hogy mint lehetne kihasználni azt az al­kalmat, ami Czinóbernek a banknál levő alkalmaztatásában rejlik. Egy héttel ezelőtt történt, meg­állapodtak a végleges dátum­ban, május 30-ban. A bankrabló azt vallotta, hogy a Frommer pisztoly csövében is volt egy golyó, a fegyver závárzatát azonban elzárta, úgy hogy el sem lehetett volna sütni. Amikor rápa­rancsolt a két tisztviselőre, hogy csomagolják össze a pénzt. Czinóber előzékenyen, rögtön engedelmeskedett, mig Petrik tiltakozott, de Kovács revolveres fenyegetőzésére fel­tartotta a kezét. Kovácsot vallomása után letartóz­tatták, egyelőre azonban a rendőr­ségen marad. Keresik ugyanis bűn­társát, Czinóbert, aki eltűnt. Czinó­bert pénteken este 6 órakor enged­ték el kihallgatása után a rendőr­ségről, de állandóan detektív kísér­te. Czinóber délután hazatért szü­leinek Remete­ utcai lakására. Este 10 órakor kijött a lakásból és fel­szállott egy Kispest felé haladó villamosra. Amikor a villamos az Üllői­ út végére ért, Czinóber hirtelen le­ugrott a robogó villamosról és eltűnt a zegzugos ferencvárosi utcákban. A detektívek, akik a villamosban kisérték, hiába szaladtak utána, nem tudták utolérni a menekülőt. A rendőrség­ szerint Czinóbernél alig lehetett 2—3 peng­ő készpénz, nem szökhet el messzire, elfogatása min­den pillanatban várható. A tettes kinyomozására a legelső nyomot egy soffőr szolgáltatta, aki Kovácsot a Keleti-pályaudvarra vitte ki pénteken. Kovács nem uta­zott el, de azt a látszatot akarta kelteni, hogy vonatra szállt. Ez a soffőr, aki a Leszámítoló Banktól 100 pengő jutalmat ka­pott, adta meg az első személy­­leírást a tettesről. A bankot egyébként, mint az in­tézetnél mondották, nem érte volna károsodás akkor sem, ha a tettes, vagy az elrabolt összeg nem került volna kézre, mert a bank rablás el­len biztosítva van. Newyorkba érkezett a Graf Zeppelin Útközben a vihar hatalmas Lakehurst, május 31. A Graf Zeppelin 12 órakor (közép­európai idő) Lakehurst felé érke­zett, 12 óra 25 perckor pedig kikö­tött. A tömeg a léghajósokat viharos ovációkban részesítette. A Graf Zeppelin ezzel befejezte második nagy amerikai útját. A Graf Zeppelin kikötése alkal­mával, midőn a hajó orrát hozzá erősítették a horgonyzó árbochoz, egy hirtelen légáramlat a hajó hát­só részét mintegy öt méter magas­ságba emelte fel. A léghajó magá­val rántott két embert, akik a ki­ erővel dobálta a léghajót kötéskor a hátsó gondolát tartották. Ez a két alkalmazott, nyilván ab­ban a hitben, hogy a léghajó újra a magasba fog emelkedni, elengedte a gondolát és a földre ugrott. Az egyik közülük könnyebben megse­besült. Beszállították a repülőtér kórházába. A Zeppelin egész útja viharos volt. A léghajó a viharban úgy do­­bálódzott, mint a hajók szoktak a tengeren a legnagyobb vihar idején, de az utasok közül senki sem bete­gedett meg és a léghajóban sem esett kár. Pernambucoból egyene­sen Laekehurstba vették az irányt. ■■■■■■rAM——a G­rímia—­­Kitűnően szerepelt a második válogatott garnitúra Bécsben —« ——a—B—dafPSM— - Budapest— Varsó 6:1 (3:1) — Kikapott a Hungária Belgrádban Bécs, május 31. A Hohe Warte pályán a négy vá­ros közti mérkőzések során szomba­ton játszották le a Budapest—Varsó közötti futballmérkőzést, melyet a magyar csapat 6:1 (3:1) arányban fölényesen nyert. A csapatban kü­lönösen a csatársor volt kitűnő, főleg Markos és Drossier tűntek ki. Az első gólt Markos lőtte a 7. perc­bem majd Sem­mler a 14. percben újabb gólt lőtt. A 18. percben Ko­sov megszerezte a lengyelek tiszte­letgólját. Az eredmény felvilla­nyozza a lengyeleket és heves tá­madásokat indítanak a magyar ka­pu ellen, azonban a védelem­­ szik­­laszilárdan áll. A félidő végén a haltsor hirtelen ismét frontba­­dobja a támadósort és a 40. percben Semmler háromra szaporítja a gó­lok számát. A második félidőben a magyar csapat abszolút fölényben volt. A 7. és 9. percben Markos két gólt lő, majd a 37. percben Dross­ier beállítja a végeredményt, Biró Lefner, Prága. A négy város kö­zötti mérkőzések harmadik forduló­ján Bécs város csapata 8:0 (1:0) arányban könnyen győzött Zágráb csapata ellen. Belgrádból jelentik: Jugoszlávia —Hungária 2:0 (0:0). Biró Vladis­­lavjevic. A Hungá­ria igen gyen­gén játszott, a Jugoszlávia megér­demelte a győzelmet. A Hungáriá­nál különösen a csatársor volt rossz, egyedül Rebro és Kocsis fe­leltek meg, míg a válogatott Ticska és Hirzer játéka igen nagy csaló­dást keltett. Faludi Sárit szabadlábra helyezték Budapest, május 31. Megemlékeztünk arról a halálos kimenetelű autószerencsétlenségről, amely a Városligetben történt és amellyel kapcsolatban Faludi Sári színművésznőt előzetes letartózta­tásba helyezték. A tör­vényszék vádtanácsa szom­baton 10.000 pengő kaució ellenében elrendelte Faragó Sári szabadláb­­­ra helyezését. Peronoszpóra lépett fel A magyar királyi antropológiai intézet közli, hogy peronoszpóra be­tegség lépett fel a szőlőkben, mi­után pedig a gazdák gyakran ösz­­szetévesztik a peronoszpórát a liszt­harmattal és ennek következtében, helytelen kezelést alkalmaznak, ké­ri az intézet, hogy kétes esetben a kellő kezelés megállapítása végett mintákat küldjenek be az intézet II., Hermann Ottó­ utca 15. sz. alatti címére.

Next