Reggeli Hirlap, 1930. július (39. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
Miskolc, XXXIX. évf. 146 Ara 16 fillér Kedd, 1936 Julius 1 Szerkeszt 6s£g és kiadóhivatalMiskolc, Hunyadi-utca X Előfizetési ár: negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon: 498 és 616 Kiadóhivatal! telefon: 299 Éjjel: 505 Gyors segítséget Kétségtelen, hogy azokat a tömegeket, amelyek nyomorognak és szenvednek, könnyen kaparintja a kezébe a felelőtlen demagógia és vezeti őket olyan lépésekre, amelyek nem csupán arra nem alkalmasak, hogy a tömegek nyomorúságát enyhítsék, de arra sem, hogy szilárdabbá tegyék a társadalmi rend békéjét és nyugalmát. Ademagógia mindig odafurakodik, ahol panaszkodnak és csak a szenvedő tömegek intelligenciája tudja megakadályozni, hogy ne vezessék őket arra az útra, amelynek végén sohasem lehet megtalálni sorsuk megjavítását. Legutóbb Miskolcon két olyan osztály panaszait hallottuk, amely osztályok nem igen kaphatók a demagógia izgatásainak az elfogadására. Néhány nappal ezelőtt a kereskedelmi államtitkár jelenlétében a kereskedők panaszolták el sérelmeiket, most vasárnap pedig az iparosok több vármegyéből összegyülekezett hatalmas tábora öntötte ki a keserűségét. A kereskedők és az iparosok panaszkodnak, de szerencsére fegyelmezettségük és intelligenciájuk útját állja, hogy a demagógia besorozza őket a maga hadseregébe. — Tudják, hogy mivel tartoznak az ország nyugalmának és a társadalom békéjének. De éppen, mert tudják és mert vállalják azt a martíriumot is, hogy szenvedésüket, nyomorúságukat türelemmel viselik el és legfeljebb néha-néha kimennek gyűléseikbe a maguk panaszaival, éppen türelmességük és áldozatkészségük folytán is minden tekintetben rászolgálnak, hogy most már, az utolsó órában gondoskodásba vegyék őket. Legelsősorban a nemzetnek az érdeke ez és éppen ezért egy pillanatig sem szabad gondolkozni a kérdésen, legfeljebb azokon a módozatokon szabad vitázni, hogy melyik eszköz az- amellyel a leggyorsabban és a leghathatósabban a hónuk alá lehet nyúlni. Miskolc kereskedő és iparosváros lévén, gazdasági élete erősen mutatja azt, a dermedtséget, amelyet a hosszú idők óta akut válság idéz elő éppenazoknál az osztályoknál, amelyeknek teherbírására és munkásságának eredményeire ennek a polgári városnak egész egzisztenciája fel van építve. Minden túlzás nélkül meg lehet állapítani, hogy ez a város, amely az utóbbi időkben kétségtelenül a fejlődés olyan nívóját érte el, amely még nyugalmas, normális időkben is jelentős, kényszerülve áll meg a haladás útján és megöl itt minden ambíciót és alkotni akarást az a bénultság, amelyet a nyomorúság, a nemrégen még jólétben élő osztályoknál idézett elő. A segítség nem késhet sokáig. Illetékes helyen meg kell hallani azokat a panaszokat, amelyeket az iparosság és a kereskedelem felsorakoztatott. Meg kell hallani és energikusan, gyorsan intézkedni kell, hogy el ne késsen a segítő kéz, ha ezeket az osztályokat még meg akarja menteni. A segítésnek a leghelyesebb és a legcélszerűbb módja a gyors és olcsó hitel szolgáltatása. Tőkéhez kell juttatni a tiszességes kereskedelmet és a dolgozó ipart. Tőkéhez, amely képessé teszi őket arra, hogy üzemeiket életben tartsák, maguknak és alkalmazottaiknak kenyeret tudjanak adni és lassan lábra tudjanak állani abból az aléltságból, abból a keserves nyomorúságból, amelybe a gazdasági krízis taszította őket. Hogy a demagógia, felelőtlen izgatás utat ne találjon ehhez a két értékes osztályhoz, gyors cselekvéshez kell hozzáfogni és minél előbb megmutatni, hogy az ország meg a VM munkásait is támasz Interpelláció az angol alsóházban Trianonról Henderson érdeklődni fog a magyar tiltakozások iránt London, június 30. Az alsóházban Mander liberális képviselő azt kérdezte a külügyminisztériumtól, hogy milyen intézkedést foganatosított a Népszövetség titkársága a hozzá érkezett magyar tiltakozó határozatok ügyében. Hajlandó-e érdeklődni a miniszter, hogy ezek a tiltakozások milyen eljáráshoz vezettek. Henderson külügyminiszter úgy válaszolt, hogy eddig nem értesült róla, de érdeklődni fog. Mander: Nem gondolja-e a külügyminiszter, hogy demokratikus kormányrendszer bevezetése Magyarországon lényegesen könnyítene a helyzeten? Henderson erre a kérdésre nem válaszolt. Felszabadult Németország Hétfőn délben az utolsó francia csapatok is elhagyták a Rajna-vidék területét • Örömmámorban úszik az egész birodalom Berlin’ június 30' Hétfőn délután 3 órakor hagyta el az utolsó francia katona a Rajnavidéket és ezzel az évek óta tartó antant megszállás teljesen megszűnt. A legutóbbi időben már nem tartózkodtak ezen a területen sem angol, sem belga csapatok, hanem kizárólag francia csapatok, amelyek délben hagyták el a megszállt területeket. Egész Németország ennek a történelmi jelentőségű eseménynek hatása alatt áll. A lapok különkiadásokban számolnak be a felszabadulásról, a Zeppelin nyolcvan repülőgép kíséretében fogja július 5-én berepülni a felszabaduló területeket. Az éjszakán pedig a Rajnavidék nagyobb városaiban óriási méretű örömünnepségek voltak. A rajnavidéki szövetségközi főbiztosság legutolsó ülésén Tirard francia főbiztos annak a reményének adott kifejezést, hogy a Rajnavidék kiürítése elő fogja mozdítani a jövőben a nemzetek megértését és békéjét. Tirard főbiztos és a francia megszállósereg parancsnokló tábornoka délben a megszálló hadsereg utolsó zászlóaljával együtt hagyták el Mainzot. A megszálló francia csapatok a Rajnavidék végleges kiürítése előtt közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket a megszállás alatt szabadságvesztésre ítéltek. A megszállott területek felszabadulása alkalmából a birodalmi elnök és a kancellár kiáltványt tettek közzé, melyben köszönetet mondanak mindazoknak, kik a hazáért szenvedtek, Németország szabadságáért meghaltak, áldozatokat hoztak. A porosz kormány és az országgyűlés hasonló kiáltványt tettek közzé. A lapok hosszú cikkekben foglalkoznak a nap jelentőségével és különösen kiemelik az elhunyt Stresemann érdemeit, akinek érdemei iránti elismerésül sírját teljesen betakarták koszorúkkal. Miután hétfőn délben az utolsó francia csapatok (800 ember) is elhagyták a várost, délután az utcákon igen megélénkült az élet, a házakat felrobogózták és a város fölött repülőgépek jelentek meg. Délután 5 órakor megjelent a német rendőrség és a Rajna-hídon át Mainzba vonult, ahol szűnni nem akaró ünneplésben részesítették. A rendőrség ezután a város összes utcáin végigvonult. A megszállásnak hivatalosan éjjel 12 órakor kellett megszűnnie, de a csapatok már előzőleg elhagyták a Rajna területét. Hindenburg elnök A kánikula okozta idegrohamában meggyilkolta a kisfiát A beteg Mátus Istvánnéra tűrhetetlen fizikai ezenvédést jelentett a kánikulai hőség, úgyhogy idegei felmondták a szolgálatot . Borzalmas tette után önmagát sebesítette meg súlyosan a szerencsétlen asszony Budapest, június 30. Borzalmas családi dráma okozója lett a napok óta tartó kánikula. A közel negyvenfokos hőség anynyira megviselte egy már régebben betegeskedő asszony idegeit, hogy idegrohamában meggyilkolta kisfiát és önmagát is életveszélyesen megsebesítette. Pestszentlőrincen, a Bercsényiutca 35. sz. házban játszódott le a véres dráma. Ebben a házban lakik Matus István villamoskalauz feleségével és kisfiával. A kalauz szombaton éjszakai szolgálatban volt s magára hagyta az asszonyt és a gyermeket az egy szoba-konyhás lakásban. Az asszony már hosszabb idő óta idegbajban szenvedett s az elmúlt napokban több alkalommal panaszkodott ismerőseinek s a szomszédoknak, hogy rettenetes fizikai szenvedést jelent számára a hőség, s úgy érzi, mintha ebben az irtózatos kánikulában minden h idegszála fel bomolna. A szerencsétlen asszony előre megjósolta a bekövetkezendő tragédiát Szombaton éjfél előtt kitört rajta a roham. Elővette férje borotváját s az éles pengével átvágta alvó kisfia nyakát. A vágás olyan erős Amit, hogy a gyermek feje csaknem egészen levált a tözsről s a hétéves kisfiú néhány perc alatt elvérzett. A gyilkosság után az őrjöngő asszony sikoltozva, habzó szájjal, üregeikből kimeredt szemekkel, magánkívül kirohant az udvarra, kezében villogtatta a gyermeke vérétől csepegő borotvát, felkapaszkodott kisfia hintájára, néhányszor meglóbálta magát azon, aztán ismét leugrott, beszaladt a lakásba s most már saját torkának szegezte a pengét. A következő pillanatban borzalmasan mély, tátongó sebből patakokban vérezve támolygott ki az utcára, s egy orvos lakása elé vonszolta magát. Ott még volt anynyi ereje, hogy bezörgessen — azután eszméletlenül cse zerog- ott. Az orvos elsősegélyben részesítette az asszonyt, majd mentőket hívott, akik a Rókusba vitték a szerencsétlen nőt. A helyszínre nyomban kiszállt a rendőri bizottság és megállapította a hétéves kisfiú halálát Éjfél után két óra volt, amikor a mit sem sejtő kalauz hazatért a szolgálatból. Megrendítő, szívtépő, drámai jelenet volt, amikor a borzasztó esetről értesült. Matus István gyermeke holtteste láttára őrjöngeni kezdett, letérdelt a véres padlóra, fejét a falba verte s még a rendőrök is csak nehezen tudták lefogni a kalauzt, akit egyelőre saját érdekében őrizetbe vettek. Matus Istvánnét, az orvosok szerint sikerül megmenteni az életnek. Egyenlőre érvényben marad a magyar—osztrák szerződés Budapest, június 30. Az érvényben levő magyar-osztrák kereskedelmi szerződést az osztrák kormány július 1-re abban a reményben mondotta fel, hogy addig az új magyar-osztrák és az osztrák-jugoszláv új kereskedelmi szerződés érvénybe léptethető lesz. Miután azonban az utóbbi szerződés ügye nem jutott dűlőre, a magyar és osztrák kormány megállapodtak abban, hogy a szerződés egyelőre érvényben marad.