Reggeli Hirlap, 1930. szeptember (39. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-02 / 198. szám
Miskolc, XXXIX. évi, 198 Ara 16 fillér Kedd, 1930 szeptember 2. 1игкш(1)( taUUtUntal] Miaketo, Hwi^ahiMi X. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖVÖN ütentetést árt fi agyed évre 8, egy htaaim 3 yaagá. Szarkeszttségi telefon : 498 és 616 Kiadóhivatal! telefon : 299 — Éjjel: V65 Véres szeptember a fővárosban A fékevesztett, romboló és fosztogató tömeggel szemben kardjét és lőfegyverét használta a karhatalom — Egy halálos és háromszáz sebesült áldozata van az utcai harcnak—Éjszaka rend van Budapesten Békés és fegyelmezett tüntetés volt Miskolcn Miskolc, szeptember 1. Miskolc közönségre is lázas izgalommal és aggodalommal tekintett a szeptember elseje elé. Attól tartott, hogy a munkásság tüntető felvonulása utcai zavargásokra fog vezetni. Szerencsére azonban szeptember elseje Miskolcon minden rendzavarás nélkül pergett le. A munkásság fegyelmezettsége és a rendőrség tapintata, egyben céltudatos erélye biztosította az utca rendjét, a közbiztonságot és a város nyugalmát. Szeptember elsejével kapcsolatban a hatóságok részéről természetesen már a vasárnapi nap folyamán minden óvintézkedés megtörtént. Egyrészt a belügyminiszter, másrészt a honvédelmi miniszter rendelkezésére vasárnap déltől a rendőrség, katonaság és a csendőrség permanens szolgálatot tartott. A rendőrség kerületekre osztotta a várost és minden kerületben nagyobb rendőrosztagot vezényelt ki rendőr tisztviselők vezetésével. A katonaság és a csendőrség pedig állandó készültségben a laktanyákban tartózkodott. A szeptember elsejei eseményekkel van kapcsolatban az is, hogy Mikszáth Kálmán dr. főispán szabadságát megszakítva Miskolcra érkezett, hogy személyesen irányítsa a rendőrséget és hogy különböző direktívákkal lássa el a hatóságokat. Mikszáth Kálmán dr. főispán a hétfő délelőtt folyamán rövid időközönként jelentéseket kapott az utca hangulatáról, majd hétfőn este Miskolcról horpácsi birtokára utazott. Maga a szeptember elsejei utcai felvonulás, illetve csendes séta Miskolcon hétfőn reggel 9 óra körül kezdődött. Különösen sokan gyűltek össze a munkások közül az Arany János utcai munkásotthon környékén. A tüntető séta résztvevői 9 óra után folyton növekedtek, de a rendőrség felhívására eloszlottak és útjukat a Széchenyi-utca felé vették, ahol megkezdődött a tüntető séta, melynek során a rendőrség erélyes beavatkozása folytán semmiféle kilengés nem történt. Azonban a speciális miskolci viszonyok folytán, amiatt, hogy minden élet és minden forgalom a Széchenyi-utcán sűrűsödik össze és hogy a mellékutcák szűkek, a tüntető munkások elvonulása nem folyhatott le teljesen simán, bár különösebb beavatkozásra így sem volt szükség. A rendőrség emberei teljes tapintattal a Széchenyi-utcába torkolló mellékutcákra irányították a csendes séta résztvevőit, akik maguk intették csendre és rendre, ha soraikban rendbontót fedeztek fel. Tizenkét óra felé a Széchenyi-utca és általában az utca visszanyerte normális képét. A rendőrség ekkor már az összes mellékutcákat, melyek a Széchenyi-utcába torkolnak, elzárták a tüntetők előtt. De a rendőrség tapintatos erélye itt is elejét vette minden rendbontási kísérletnek. Kisebb zökkenőkkel járt a csendes séta résztvevőinek szétoszlatása a Kazinczy-utca és a Széchenyi-utca találkozásánál. Itt néhányan a tüntetők közül nem akartak engedelmeskedni a rendőrök felhívásának, azonban a rendőrség erélyes fellépése itt is biztosította a rendet anélkül, hogy fegyverhasználatra lett volna szükség. A miskolcimunkásság tüntető sétájából kifolyólag öt előállítás történt. Három nőt és egy férfit engedetlenség miatt állítottak elő a Budapest, szeptember 1. Az ország fővárosában, sajnos, nem volt olyan nyugodt és fegyelmezett a szeptember elseje, mint Miskolcon. A békésnek induló tüntetés Budapesten véres zavargássá fajult. Gyönyörű szép nap virradt fel a fővárosra. Délelőtt 10 órakor a város még a szokott forgalmas, de nyugodt képét mutatta. A rendőrség körülbelül fél 11 órakor a Váci úton észlelhette, hogy Újpest és környékének munkásnépe gyalog és villamoson megindult a főváros felé. Csepel és Kispest felől tizenegy óra tájban kezdődött meg a munkásság felvonulása a rendőrségen, míg egy férfit izgató kijelentései miatt. Az engedetlenség miatt előállított három nőt és férfit hétfőn délután elbocsájtották a rendőrségről, azonban ellenük kihágási eljárás indult meg, mire a fiatalember ellen izgató kijelentései miatt bűnvádi eljárás indul. A délutáni órákban Miskolc már teljesen visszanyerte hétköznapi képét, mindazonban a rendőrség kedd reggelig permanenciában maradt. Az első incidens háromnegyed tizenegykor történt a Rákóczi téren a hatósági munkaközvetítőnél. Itt egy rendőr állítólag pofonütött egy munkást, mire nagy izgalom támadt, de a szolgálatot teljesítő rendőrfelügyelő azonnal közbelépett, erélyesen nyugalomra intette a rendőrét. Tizenegy órakor a Körút és a Király utca sarkán összetűzés támadt a rendőrök és a tüntetők között. A többszáz főnyi ifjúmunkás szidta a rendőröket, erre lovasrendőrök vágtattak a tömegbe. A tüntetők a mellékutcákban szétoszlottak. Utcai harcokká fajult a tüntetés Budapesten Lovas attak, kővel dobálják a rendőrséget Negyed tizenkettőkor a Körút és a Dob utca sarkán rendőrattak volt. A munkásság csoportosult, gyalogos rendőrök mentek a tömeg közé, igyekeztek szétoszlatni a felvonulókat. Majd mikor ennek nem mutatkozott a rendőrség által kívánt eredménye, egy lovasrendőrcsapat attakot intézett a tömeg ellen. Tizenegy óra tájban kezdődött meg az Andrássy-úti tüntetőséta. Féltizenkettőkor az Eötvös-utcából több százfőnyi jórészt ifjúmunkásokból álló tömeg fordult be az Andrássy-útra,csatlakozott a többi felvonulóhoz, munkát, kenyeret követelt, szidalmazta a rendőrséget, követelte a kormány lemondását és a nyolcórai munkaidőt. Pár perccelkésőbb a tömeg magatartása fenyegetővé vált, kővel dobálták a rendőröket. Rendőrattak, párperces kardlapozás következett. Tizenegy után a Városliget felé vezető összes útvonalak már feketéltek a tömegtől. A rendőrségnek az Iparcsarnok előtt elhelyezett osztagai csöndesen szemlélték a tömeg felvonulását. Fütty- és sípszó hallatszott, amit kaotikus lárma követett, majd ütemesen kiáltották az összegyűlt munkások: — Mun., hát! Ke., nye... rét! A Városliget felé, mint hömpölygő tömeg áramlik minden pontról az emberzuhatag. Egyszerre viharos taps és éljenzés dördül fel az Iparcsarnok előtt. — Éljen! Éljen! Peyer Károly érkezett! — kiáltoznak mindenfelé a mutkások. Vad rohanás kezdődik abba az irányba, ahonnét a taps felhangzott. Ekkor megkezdődik az első lovasattak a fülsiketítő lármával tomboló tömeg ellen. — Pfuj! Le vele! Le vele! — ordítozza a tömeg a rendőrök felé. Strauss rendőrtanácsos ekkor kiadja az utasítást az újabb attakra. A rendőrattak látszólag megtisztítja az Iparcsarnok előtti teret. A Vilma királyné után ekkor hirtelen éles sipolás, viharos lárma hallatszik. Egy kő repül az egyik lovasrendőr felé. Az egyik rendőrfelügyelőnek lova megcsúszik és oldalt vágódik, ledobja lovasát. Hirtelen megbomlik a rendőrök sora. — Megtámadták a gyalogos rendőröket — hangzik az egyik rendőrfelügyelő kiáltása hátrafelé. Futó rendőrfelügyelő utasítást ad szakaszának, hogy siessen a megtámadott rendőrök segítségére. A Vilma királyné útán a Városliget és az Aréna út torkolatánál lovasrendőrök kivont karddal vágtattak a tömegnek. Padok dőltek fel, kocsikat döntöttek fel a tüntetők, kövek repültek, amelyek azonban szerencsére a rendőrökön súlyosabb sebet nem ejtettek. Kardlapozás közben a tüntetők közül is sokan könnyebben megsebesültek. Súlyosabb sebesülés szerencsére nem történt. Néhány perc alatt vége volt a vad csatának, megzavarta a rendőrség szétoszlató munkáját. A rendőrség nagyon veszedelmesnek találta a helyzetet és ezért újabb erősítéseket kért. A tömeg egy autót, amelyen egy francia újságíró volt magyar kíséretével megtámadott, amikor a bennülők elmenekültek, kiengedte a gumiból a levegőt, úgyhogy a kocsi használhatatlanná vált. Két páncélos autó az Oktogon térről rendőrökkel megrakva, kiérkezett az Iparcsarnok elé. Ugyanakkor megérkezett a játszótérre autón Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tábornoki egyenruhában. Tizenkettő után pár perccel érkezett meg a városligeti nagy játszótérre Beregh-Huszágh Miklós főkapitány. Fél egy előtt a rendőrök sorfalához érkezett Deák Lajos szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tag, aki hangos szóval fordult a tüntetőkhöz: — Elvtársak! Amit céloztunk, azt elértük! Mindenki vonuljon csendben haza! Eleinte a tömeg szó nélkül vette tudomásul a hivatalos helyről érkező felszólítást, később azonban mind több zajos, ellentmondó kiáltás hangzott el: — Munkát! Kenyeret! Mi még nem értük el a célunkat! A mind sűrűbben elhangzó közbekiáltások hatása alatt a Vajdahunyadtól az Aréna-út felé vezető széles ligeti úton a forgalom megállt; a tömeg pár perc alatt úgy megsűrüsödött, hogy lépést sem lehetett tenni és az útszélen állóból belökdösték a gyepre. Ekkor már a tömeg, amelyet elkergettek az Iparcsarnok előtti térről, kerülő utcn visszaszaladt a Milleniumiemlékműig, azután a hidon át bejutott a Vajdahunyadi várba. Kések, kövek, bunkók voltak az emberek kezében és ordítások hallatszottak: — Le a rendőrökkel! Kivonulnak a páncélos autók Negyed egy órakor a munkások felvonulása elérte a tervezett munkásgyűlés színhelyét az Iparcsarnok előtti gyermekjátszótéren. Nagy lovas- és gyalogos rendőrcsoportok vették körül a tömeget és igyekeztek őket szétoszlatni. A tömegből ekkor több felkiáltás hangzott fel: — Mi lesz a gyűléssel? A városból még tovább hömpölygött kifelé a tömeg és ez teljesen Rombol és rabol a tömeg Kiár Zoltán autója és egy másik szürke autótaxi, amelyen amerikai újságírók ültek, a Vajdahunyad várhoz vezető híd bejáratánál állott. A tömeg körülvette a két autót,, felléptek a hágcsóra és követeltél, hogy a két autó hajtson neki a lovasrendőröknek. Az újságírók és Kiár Zoltán nem tettek eleget a kérésnek. Az amerikai újságírók kiugrottak a kocsiból és futni kezdtek. A helyzet mind fenyegetőbb lett, Kiár Zoltán beült a volán mellé, autója megtelt újságírókkal, a lépcsőre odaállt Deák Lajos, az autó azonban tapodtat sem tudott menni a tömegben. Egyesek a tömegből a pneumatikok szelepeit kezdték kicsavarni. Ugyanakkor elhangzott a tömegből a jelszó: — Borítsuk fel az autót! Klár Zoltán nagy nehezen elindította hátrafelé autóját s a tömeg előtt hátrálva, kifutott a legközelebbi útkereszteződésig. Itt megint nem tudott tovább jutni, a tömeg elzárkózott, és körülvette az autót. Az autót a tömeg valósággal megostromolta, felborította és pár perc múlva messze körzetben lehetett