Reggeli Hirlap, 1930. november (39. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

Miskolc, XXXIX. év L 249. Ara 20 fillér Szombat, 1930 november I. Reggeli Hírlap ""’­r- * Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN - Szomorú dátum Egyik miskolci kereskedő üzleté­ben tanúi voltunk a következő jele­netnek. Egy úriasszony behozott az üzletbe öt pengőt, mondván, hogy csak ennyit tud törleszteni. A tarto­zás a száz pengőt is meghaladja. Öt pengőt törlesztett. Október 31-én. — Amikor a kereskedő másnap, no­vember 1-én házbért és üzletbért tartozik fizetni. Amikor előre kell számolnia a forgalmi adó levonásá­val. A következő percben a postás egy csomagot hozott. Száz pengő vámot kellett volna fizetnie 220 P értékű áru után. A kereskedő rezig­­náltan mondotta, hogy csak úgy ti­zedike táján kézbesítse ki neki a csomagot. Akkor majd kiváltja. Talán... í­e ha belenéznénk a családi tűz­helyek titkaiba, akkor hasonló szo­morú képpel találkoznánk. Meglát­nánk, hogy miképen aprózódik el a fixfizetéses hivatalnok jövedelme. Tudomásul vennénk, hogy a fizeté­séből pótolja a lakbéréhez, észre­­vennénk, hogy a megmaradt ösz­­szegből miképen igyekszik a fűsze­resnek is, a péknek is, a hentesnek is, a ruhásüzletnek is ide-oda tör­leszteni. Csak egy keveset persze, mert sok nem juthat, hiszen egy nagy családnak annyi mindenféle kell, hiszen az iskolásgyermekek folyton koptatják a ruhát, a cipőt és éhen sem­­ tanulni, sem dolgozni nem­ lehet, de ha lejjebb megyünk, azok felé a rétegek felé közeledünk, amelyeik már kimondottan a nyo­­mda szélén élnek, ha megvizsgáljuk azoknak a családoknak az életét, ahol a kereset egészen minimális,­­akkor a kép még sötétebbé válik. Szomorú november elseje. De vájjon lehet-e és szabad-e ezt a mindenki által tudott keserves gazdasági helyzetet lazításra és szél­sőséges célok megvalósítására fel­használni. Vájjon miféle lelkiisme­retlen emberek azok, akik „hunger­­marschot“, tüntető éhségfelvonulást akarnak rendezni, hogy a zavaros­ban halászva, megdöntsék a társa­dalom fennálló rendszerét és még egyszer felidézzék reánk a gazdasá­gi és politikai terror egyszer már kipróbált rémséges uralmát. Nem tagadjuk, hogy a helyzet valóban komoly. De éppen mert komoly, fo­kozott figyelemmel, elővigyázatos­sággal és szükség esetén könyörte­len szigorral kell őrködni az élet rendjén és vigyázni kell arra, hogy a gazdasági válságból felelőtlen ele­mek elő ne varázsolhassák az or­szág katasztrófáját. Azt mondják, akik világosan lát­ják a bajokat és azok eredendő okát, hogy most elérkeztünk a krí­zis mélypontjához. Innen már csak felemelkedés lehetséges és közöt­tünk egy sem akad, aki ne vágyna és ne áhítozna ezután a felemelés­­után, amely jobb életet, szabadabb mozgást és gazdasági megerősödést jelent. Nagy és végzetes tévedés volna azt hinni, hogy ezeken a ba­jokon segíthetnénk és a gon­dokon enyhíthetnénk erőszakos és felforgató kísérletekkel akármelyik oldalról is jönnének azok. Nem igaz ez és azok, akik ilyen gondolatok­kal várnak a csodák bekövetkeztére, nagyon helytelenül cselekszenek és azoknak útját egyengetik, akik a gazdasági válság árnyékában nem­zetgyilkos gonosztetteket készítenek elő. Mert minél sötétebb körülöt­tünk a világ, annál tisztábban és vi­lágosabban kell látnunk, annál erő­sebben kell fognunk egymás kezét és annál elhatározottabb akarattal kell keresni a kivezető utat. Ne tör­jük egy pillanatig sem a szélsőségek veszedelmes játékát, törjük le a lel­kiismeretlen felforgató törekvése­ket és a jövő konszolidációjának je­gyében segítsük keresztül egymást és magunkat azon a válságon, amelynek túlsó partján a jobb jövő aranysugarai világítják meg utun­kat. Pontos lakbértáblázat a 6-ik oldalon Az idő súlyosabb, mint bármikor az ezeréves fennállás óta Szabadverseny a munkában és tehetségek kifejtésében, belső egység az erők együttműködésében, társadalmi és felekezeti téren . Tisza István szellemét idézték a nagy magyar államférfi emlékezetére rendezett ünnepségen Budapest, október 31. Pénteken este tartotta a Tisza István Társas Kör Tisza István ha­lálának évfordulóján a Tisza Ist­ván emlékünnepet. Résztvettek az ünnepségen József főherceg, a kor­mány tagjai közül Klebelsberg Ku­no gróf, Zsitvay Tibor, Scitovszky Béla, továbbá Wlassics Gyula báró, a felsőház, Almássy László a kép­viselőház elnöke, Horthy István, Herczen Ferenc, Hazay Samu báró, S­anid­ Kocsárd, Mikszáth Kálmán, Ravasz László stb. Közszolgálat és hazaszeretet Berzeviczy Albert a megnyitó be­szédében egyebek között a követke­zőket mondotta:­­-­ Tisza Istvánban a közéleti eré­nyek egy gondolata csúcsosodott ki, amelyben szinte utolérhetetlen és egyedülálló. Az a felfogása volt: a közszolgálat és a hazaszeretet. Ha valakiről el lehet mondani, hogy a­­ kormányzást nem uralomnak, ha­nem szolgálatnak tekintette, ez ő volt. Most még sokan vagyunk, akik emlékszünk személyére, akik­nek lelkében él a, képe. Idővel majd fogyni, pusztulni fogunk mi is, de az ő tettének, szavainak emlékezete élni fog. A jelen kötelességei Horánszky Lajos ünnepi beszédé­ben így szólt Tisza István grófról:­­• Mint villámcsapás sújtott le ránk a világháború megrázkódá­sa, amely Tisza István egykori jóslata szerint valóban élet-halálharc elé állította, a magyar nemzetet. Mi eb­ben a küzdelemben elestünk és a katasztrófa Tisza Istvánt, a régi Magyarország oszlopát, romjai alá­ temette. Azon a kegyeletes­ napon, amelyen Tisza István vértanúi em­lékének áldozunk, nem a múlttal, hanem a jelen kötelességeivel kell számadásra lépnünk. — Az idő válságosabb­, mint vala­ha volt az ezeréves fennállás óta. Tisza István megmutatta az utat, amelyen haladnunk kell. Tisza Ist­ván élő program ma is. Ő a szabad­elvű­­magyar nemzeti politika hive­tőit és ezt a meggyőződést nemze­tünk hivato­ttságából önfentartási szükségleteinek természetes forrá­saiból merítette. Tisza István kon­zervatív volt a felső erők védelmé­ben, de nem akadályozta az erők szabad mozgását, ha, ezek a nemzeti érdekközösség körzetén belül ma­radtak. Nem üldözött eszméket, sem egyéneket. Szívesen fogadta, a tiszta elvi harcokat, de kérlelhetet­lenül sújtott minden demagóg frá­zist és szélső­séget, amely a nemzet érdekeit veszélyeztethette. Hogy mennyire igaza volt, azt az októbe­ri katasztrófa igazolja, amely az országra szakadt és amelynek Ti­sza István­ is áldozatul esett. Résen kell lenni­ ­ — Ezen a szomorú napon, az ösz­­szeomlás gyászos emléknapján óva intjük és figyelmeztetjük a magyar népet, nehogy ismét a kalandorok, a felforgatók hálójába kerüljön. — Minden okunk meg van arra, hogy résen, legyünk, amidőn azt látjuk, hogy a felforgató szellem ma is él és a rombolás vészmadarai ismét feltűnnek a láthatáron. Mi azokat az eszméket, amelyeket Tisza Ist­ván hirdetett, valljuk ma is. Sza­bad verseny a munkában és a te­hetségek kifejtésében, belső egység az erők együttműködésében, társa­dalmi, felekezeti téren egyaránt.­­ Ez volt Tisza István rendszerének alapja. Mi a hatalomtól és mind­azoktól, akik az ország sorsát ma felelősség mellett intézik, példa­adást követelünk nemcsak a mun­ka hivatottságában, hanem a köz­életi erkölcsök tisztaságában is. Beszédét igy fejezte be Horánszky Lajos: — Mi hitünket a magyar igazság kősziklájára építjük és ebben a hi­tünkben maradva valljuk azt, hogy ama nagy sorsdöntő percben, amely a magyarságra vár, Tisza István vértanú lelke győzni fog. .M ■unuige-m­ambr»»«........ .­»...1­ ­ón­a Ferenc kommunista vezér elfogadásának érdekes körülményei Lillafüreden volt nászúton és hazatérőben tartóztatták le Miskolc, október 31. Jelentette a Reggeli Hírlap, hogy a főkapitányságnak sikerült elfogni Földes Pál kommunista vezér utód­ját, Róna Ferenc olajgyári főtiszt­viselőt. Leleplezésének körülményei most kerültek nyilvánosságra és miskolci szempontból külön érdekes­séggel bírnak, mert az olajgyári tisztviselő, aki három héttel ezelőtt nősült, Lillafüreden volt nászúton. Mialatt Lillafüreden tartózkodott, derült ki a kommunista szervezke­désben való részvétele. Fővárosi de­tektívek akartak érte jönni Lillafü­redre, közben azonban Budapestre indult Róna Ferenc, akit a miskolci pályaudvaron már figyelemmel kí­sértek a detektívek, majd útközben feleségével együtt letartóztatták. Egyes fővárosi lapok azt írták,­ hogy a letartóztatás a miskolci pá­lyaudvaron történt. Ezzel szemben a miskolci rendőrségen azt az infor­mációt kaptuk, hogy a letartóztatás Miskolc és Budapest között történt és abban a miskolci rendőrség nem vett részt. Halálos vasúti szerencsétlenség a személypályaudvaron A robogó vonatra akart felugrani Kiss János 20 esztendős­ emődi legény, de a kerekek alá került . Valósággal kettészelték a vonat kere­kei a szerencsétlen embert Miskolc, október 31. Szombaton este borzalmas vasúti szerencsétlenség történt a Tiszai pályaudvaron. Áldozata egy fiatal emődi föld­műves, aki a robogó vonatra akart felugrani. Ugrás közben azonban elveszítette az egyensúlyt és a kerekek alá került, amelyek összeroncsolták a szeren­csétlen fiatalembert, aki borzalmas sérülésébe a mentőkocsiban bele­halt. Kiss János 20 esztendős emődi la­kos a borzalmas végű vasúti sze­rencsétlenség áldozata. Több sum­­más társával együtt a Hegy­aljáról akart hazatérni. A sátoralj­aú­j hely­­budapesti személyvonaton érkezett a miskolci pályaudvarra és mialatt a vonat az állomáson vesztegelt, egy társával együtt leszállost a kocsiból és élelmi­szert vásárolt be. A vonat már mozgásban volt, amikor Kiss János és társa észre­vették, hogy vonatjuk indulni kezd. Futásnak eredtek, mire azonban a vonat közelébe értek, az már rendes sebességgel robogott kifelé az állo­másról. A legények semmiképpen sem akartak lemaradni és versenyt kezdtek futni a vonattal, mitsem tö­rődve az utánuk kiabált figyelmez­tetésekkel. Sikerült is beérniük azt a ko­csit, amelyen a többi summások tartózkodtak. A pályaudvar közönsége a követ­kező pillanatokban hajmeresztő je­lenetnek volt a szemtanúja. Az egyik legénynek valóságos akrobata ügyességgel sikerült felugrania a robogó kocsiba. Kiss János azonban elveszítette ugrás közben az egyeni­súlyt. Egyenesen a vonat kerekei alá zuhant a szerencsétlen fiatal földműves. A kerekek a derekán mentek keresztül és valósággal ketté­metszették a testét A szerencsétlenség után a vonat, amelynek vezetője semmit sem vett észre, tovább robogott és amikor az utolsó kocsi is elhaladt, a sínek kö­zött feltűnt Kiss János összeron­csolt, véres teste. Még élt a borzal­masan összeroncsolt ember, amikor a mentők kiérkeztek, amire azonban a kórházba szállították, Kiss János sérüléseibe belehalt. Amerikai terménytőzsde Csokágó, október 31. Búza lanyhuló, decemberre 77— 76.875 P 16.13, márciusra 81—82.875 P 17, májusra 82.75 P 17.36, tengeri lanyhuló, decemberre 73.125 P 16-14, márciusra 76.5 P 17.20, májusra 78.875 P 17.73, zab lanyhuló, decem­berre 34.265 P 13.52, márciusra 36.5 P 14.36, májusra 37.625 P 14.80, rozs lanyhuló, decemberre 47.625 P 10.71, márciusra 51.75 P 11.64, májusra 53.75 P 12.09, m Newyork, október 31. Búza őszi vörös 95.5, búza őszi ke­mény 89, tengeri 93.25, liszt 440— 465.

Next