Reggeli Hirlap, 1931. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Miskolcra is. Sőt Miskolcot illető­leg még súlyosabb a helyzet. Mis­kolc háztartásának konszolidálása és szanálása érdekében addig is, amíg az országos­­viszonylatban is szükséges és kívánt intézkedések megtörténnek, feltétlenül rendezni kell a város összes függő kötelezett­ségeit, likvidálni kell minden vona­lon a függő elszámolásokat. Ki kell egyenlíteni a városnak a kereske­dőkkel, iparosokkal és vállalkozók­kal szemben fennálló tartozását.­­ De ezzel egyidejűleg ma már túlhaladott álláspont annak bírála­ta: mi történt a múltban, hiszen bi­zonyára minden intézkedésnek meg­haltak annak idején a közérdekű indokai. Hogy egyebet ne említsek a keresetnélküliség idején bőséges munkaalkalmakat nyújtott a város modern fejlesztése révén. Munka­­alkalmat­ teremtett, biztosította a vállalkozó, a kereskedelem, az ipar ,és a munkásrétegek megélhetését, friss lendületet vitt a gazdasági életbe. Volt munka és volt kereset és a kettő folyományaként: fogyasz­tás. A gravomonpoliti­kának tehát nincs helye. A múltak rekriminá­­­ciója nem lehet alapja közéleti te­vékenységnek. A lényeg ma már nem az elmúlt esztendők esetleges hibáinak a folytonos felsorakozta­tásán nyugszik — ezen a téren vég­re szintén tabula rását kell csinálni. Pontosan meg kell állapítani Mis­kolc város tartozásait és minden irányban a fizetési kötelezettségeit és ezeket a f­üggő tételeket már a legközelebb kínálkozó alkalommal, hanem mind­járt átmenteni hitel igénybevételével is, rendezni kell. .. törvényhatósági élet tényezői találják meg egymást A beszélgetés további során szinte az elmondottak továbbfűzés­e szem­pontjából vetettük fel azt a kérdést, hogy van-e mód a gravamenpolliti­­ka megszüntetésére és arra, hogy a törvényhatósági életben a múltak dekri­mináci­ója helyett az alkotó m­unka kapjon lendületet. — Miskolc törvényhatósági bizott­sága — fűzte tovább a szót Lich­tenstein László — a legutóbbi át­alakulása óta vitán felül nagy buz­galmat fejt ki a városi közélet­ irá­nyításában. Ez a törvényhatósági bizottság találja meg önmagát, a jelenlegi helyzet helyes megállapí­tása mellett ismerje fel a közérdekű szükségleteket, termeljen igazi vá­rosi érdekű ideákat és energiáját ne pazarolja el kicsinyes és szemé­lyi kérdések, valamint a múltak rekriminálásában kimerülő kritiká­ban. Ebben látom én a polgári kö­telességet,­­a város mai adott helyze­tében. Ebben a tekintetben különö­sen biztatónak, erkölcsi és politikai értéknek tekintem azt, h­ogy­ az or­szág szívében, Budapesten a leg­utóbb o­lyan szokatlan vehemenciá­val és felkészültséggel lefolytatott községi választások a polgári öntu­dat és polgári gondolat győzelmét eredményezték! A polgári szolidari­tás tehát könnyen megteremthető itt is, ha a város igazi érdekeit­­ke­ressük és ha felülemelkedünk a pártpolitikai szempontokon és így szolgáljuk a városok és ezeken ke­resztül a nemzet érdekeit, amelyeket pedig csak úgy tudunk képviselni, ha a mai nehéz helyzetben az­­erők összefognak. A k­özigazgatás­i közigazgasson Ezt követően a városok háztartá­sában szükségszerű takarékosságról beszélt Lichtenstein László. — Amikor — hangzik a megállapí­­tás — a városok háztartásában szük­ségszerű takarékosságról beszél m­­nk, igazságosan ítélve­­és elfogu­latlanul bírálva egy tévedésre is reá kell mutatni és ez az, hogy a községek és városok a legutóbbi évek során kissé erőltetve fejlesz­tették magukat, a­mi túldimenzio­nált­sághoz vezetett. A közigazgatás — közigazgasson. Ne tévessze el a maga szerepét és ne kalandozzon a­ gazdasági élet területén. Ne legyen gazdasági téren a lehetőségekben amúgy is annyira megfogyatkozott gazdasági tényezőknek versenytár­sai. Sok esetben már ennek az elv­nek következetes végrehajtása is a kiadási keret szűkítésére vezetne.­­­­Ennek az elvnek az alkalmazása Miskolcon azt jelentené, hogy a vá­­rosgazdaság, a tehenészet, a szesz­gyár, az Apo­l­ló mozi stb., mint vá­rosi vagyonok más után hasznosit­­tatnának. Túl a mélyponton Végezetül csak annyit. A mai vi­szonyok között a legfontosabb, hogy a bizalom gazdasági helyzetünk ja­vulása terén ne csökkenjen, mert a válság mélypontján talán már túl vagyunk és mert bízhatunk az or­szág kormányának program­jában,­ amelynek komoly célja a magyar társadalom megerősítése, a külön­féle nagy, nehéz gazdasági problé­mák megoldása, amint ezt maga a kormány­elnök is hangoztatta- „csak tiszta nemzeti, erkölcsi és társadal­mi egység jelenthet sorsunk tov'áb­ ■nBnBBmaaBBBMBMBoaiBBBBnaairinniiiiBiiininíinminiii l­an"'n",'ninmaBiMnMnMnt»nHgMBnBaBssinnBai in alakulásához egyetemes biztosí­tékot... _ Hogy ez mielőbb megvalósul­jon, annál jobbat a város és a­z or­szág érdekében nem kívánhatunk az évforduló alkalmával. REUGELI hírlap LORD ROTHERfilERE ÚJÉVI ÜZENETE Ma új és vidámabb korszak kezdődik: a remény évtizede A következő hosszú évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja idegen uralom alatt szenvedő fiait és velük együtt elszakított terü­leteit Budapest, december 31. s­zól még igazolásul előterjeszthet- Lord Rothermere felkérte a Ma-­­ nek az, hogy alkalmas megoldásnak gyár Revíziós Ligát, hogy a követé­s bizonyult. Ezt a becstelen érvelést kerő üzenetet tolmácsolja a magyar s egyre gyorsabban ássa alá a mű­­nemzetnek. I­vett világ lelkiismerete, amely ma — Szomorúsággal és csalódással teljes év zárult le Magyarország számára a tegnapi napon. Ez a Trianon évtizede. Ma új és vidámabb korszak kez­dődik: a remény évtizede. Nekem mélységes meggyőződésem­, hogy az az évtized, amelynek útjá­ra a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. — Senki sem meri kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, ame­lyet a trianoni szerződés oltalma­már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyarorszá­got érték. Amióta én három és fél évvel ezelőtt síkraszálltam Magyar­­ország mellett, világszerte natton nő és egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar ha­tárok alapos revíziója mellett.­­ Minden országban rájöttek már értelmes emberek, hogy ez lénye­ges feltétele annak, hogy Közép­­európában állandó békés állapotok teremtethessenek. Nemcsak el lehet­ne hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíte­ni a nemzetközi kereskedelmet. Ma az a helyzet, hogy három és félmillió magyar kénytelen akarata ellenére idegen uralom alatt szen­vedni s európai nyugtalanság té­nyezői közzé sorakozni. Abban a­­pillanatban, amint visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nem­zetek közösségében. Egy megelégedett békés és vi­rágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna és vé­get érne a kereskedelem tespe­­rlése és az ínség, amely abból fakad, hogy könnyelműen leamputálták Magyarország természetes piacait. Középeurópában helyreállna a gaz­dasági egyensúly és Magyarország könnyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszün­tetné a kereskedelem céljaira ön­kényes és bosszantó határokat, me­lyek ma útjában állanak úgy Ma­gyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazdasági fejlődésének.­­ Szerencsekívánataimat küldöm a magyar nemzetnek ahhoz az ön­­megtagadásához és józanságához, amelyet az elmúlt évtizedben tanú­sított. A legnagyobb gonddal kerül­tek minden provokáló aktust és a közrendet változatlanul fenntartot­ták a legsúlyosabb gazdasági meg­próbáltatások­­ közepette és ezzel nagymértékben hozzájárultak, hogy még a legféltékenyebb szomszé­dok ellenséges érzületét is le­fegyverezzék. — Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét és azzal a méltóságos magatartással, amelyet a nagy bajok közepette tanúsított. Gyorsan közeledik az idő, amikor a jóindulatot javára fogják elköny­velni. — Magyarország barátainak a száma a külföldön növekvőben van. Nemcsak Mussolini olasz , minisz­terelnök, akivel sok biztató meg­beszélésem volt Magyarország jö­vő kilátásait illetően, hanem más országok befolyásos államférfiai is megegyeznek Magyarországgal arra irányuló igénye tekintetében, hogy a rárótt békefeltételeket észszerű revízió alá vegyék. — Arra buzdítok minden ma­gyart, hogy ne lankadjon egy pilla­natig sem és méltósággal, de hatá­rozottan tárják bajaikat a világ­­elé. Én abban a kiváltságos hely­zetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki nem magyar, milyen keserű szenvedéseken ment és megy (Folytatás a 11. oldalon.) Csak ma csütörtökön URÁNIA Csak ma, újév napján! Az a huncut Ámor Az ördöngős ANITA PAGE esete a szeleburdi WILLIAM HAINES-fiával 10 f. és „SPITALNY JAZZ“ zenés egyfelvonásos Péntektől: Minden idők legszenzációsabb kémkedési afférja : IHHffBp 'Wk SO fgBjgg jjgg A nemzetközi film igr“* BB H­i g mni játszóművészet elő­tl J&3 íík® vÉm MW D m keltségeivel a fésze- M ff®* MT M n ll;l ropekben és: SICC W hlt—. H m Wstéffl mm KÍNÁBAN. .Mókás ^ M trükkfilm 1931. 1. 1. lA gázgyári a Horthy Miklós-tér 6. sz. alatti I fl üzletét 1930 december­­ 9 3­.-ével megszüntetii­­ és felkéri Miskolc város közön-1­­ ségét, hogy reklamációival és a 1 |f szerelésekre vonatkozó kivánsá- f| | gaival a Vas­uti gyár üzemveze­­g­e tőségéhez szíveskedjék fordulni | BOLDOG UJ ESZTENDŐT KÍVÁN I WflI STnltO­­ rAiiralla' ? Korántsem indiszkrét kérdés akar 8 Savi wUi.*)©!! A v|ggCU§ ¡ ■ ο ■ ■ lenni Szilveszter éjszakájára vo- I natkozólag, csupán hí­rt fiilfift fiaiításit bemutatóra kerülő fii- I az alcíme a mai nap iljvw vww al rajig dili műnknek, melynek főcíme a Légy enyém Isabel!! ! A színpad, sport és szerelem regénye 10' felvonásban. Főszereplő: GÖSTA J ECKMANN a­­svéd Chevalier, továbbá Anita Dorris, Huszár Puffy és Albert I Paulie. Kedves közönségének ezúton is !

Next