Reggeli Hirlap, 1931. február (40. évfolyam, 27-48. szám)
1931-02-04 / 27. szám
2 Eckhardt Tibor előadása az országos gazdasági válság okairól Miskolc, február 3. Kedden este 8 órakor tartotta a Korona-kávéháziban szövetségi test keretén belül második előadását Eckhardt Tibor. Eckhardt első előadásán a múlt hét keddjén a világszerte jelentkező gazdasági válság okait és jelenségeit tárgyalta, míg a most keddi előadásán a magyar gazdasági válság okaira mutatott rá. Eckhardt Tibor azzal vezette be előadását, hogy a szerencsétlen trianoni békeszerződés akkor is súlyos gazdasági válságot idézett volna elő Magyarországon, ha ezt a válságot nem segítette volna elő az a körülmény, hogy egyidejűleg az egész világ gazdasági helyzete súlyosra fordult. A mai csonka ország képtelen azt a kultumivót fentartani, amelyet a régi gazdag Nagymagyarország épített ki. Az egyetlen helyes pinituus ma az volna, hogy a mérsékelt megélhetési lehetőséget mennél több ember számára lehetővé tegyék, hogy meglegyen a mód arra, hogy az ország egész polgársága kivárhassa a régi határok visszaállítását. Az 1867 óta szaporodott kötöttbirtokok, hitbizományok okozták a kivándorlást, az egyikét. Nem áll azonban hivatásának magaslatán sok szabadbirtok sem. Szeged és Debrecen sokezerholdas földbirtoka nem előnyt jelent polgárai számára, hanem odáig mérgesítette a helyzetet, hogy 80— 100 pengős haszonbér miatt végrehajtatja polgárait. Nincsenek a jól bevált külföldi példák mintájára hosszúlejáratú kisbérleteink. Elengedhetetlenül szükséges lenne egy józan koncepciójú telepítési akció, mely egyúttal felvevő piacot jelentene a most eladóvá tett, körülbelül egymillió font, hold föld számára. A föld áresése következtében szegényedik az ország, ezen pedig pillanatnyi akciókkal segíteni nem lehet. MacDonald angol miniszterelnök néhány évvel ezelőtt Budapesten azt a kijelentést tette, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt nem érett arra, hogy itt vezető politikai szerepet vigyen, mert Magyarországon, mint agrárállamban, nincsen kifejtett agrárpolitikája. Ez sajnálatos jelenség azonban a többi pártoknál is. Darányi Ignác óta nem volt igazi agrárpolitikusunk és most lenne a tizenkettedik órája, hogy végre meginduljon egy olyan arányú telepítési akció, mely szabályozná a mai szerencsétlen földbirtokarányt. Rákfenéje a magyar gazdasági életnek a túlságosan kifejlődő banki kapitalizmus. Nálunk az a helyzet, hogy a bankbetéteket, melyeknek 90 százaléka mezőgazdasági eredetű, erőszakosan átpumpálják az ipari vállalkozások vérkeringésébe. Az ipar a mezőgazdaságtól kiszívott pénzt drága kamat mellett kapja, így drágán kell termelnie és ■csak drágán tud értékesíteni, amivel ismét a mezőgazdaságot sújtja. Kényes kérdés a vámpolitika is. Az életképes ipar minden pártfogást megérdemel, de mondvacsinált gründolások következtében előállott beteg iparágakat nem szabad az egész ország polgárságának rovására védeni. Két gazdasági irányzat vált be eddig a világon. Az egyik a háború előtti német rendszer, melynek lényege az volt, hogy olcsóvá tette a megélhetést, olcsón termelt, olcsón adott. A másik az amerikai, ahol a közönség vásárlóerejét emelték, magas munkabérekkel dolgoztattak, hogy a fogyasztóképességet növeljék. Nálunk a két rendszert összekeverik, az élet drága, a munkabérek alacsonyak. Helytelenül gazdálkodtak az adózóikból kipréselt adófelesleggel, városi kölcsönökkel. Nálunk csak jövedelmezőbb befektetést szabad külföldi kölcsönül eszközölni. Elítéli Eckhardt a segélyezés bevezetését, mert nem szabad ellenszolgáltatás nélkül közpénzekből senkinek sem nyújtani. Helytelennek tartja a balettát is. Igazságtalan az ország adóelosztása. Másfélmilliárdos költségvetéséből mindössze 20 millió pengőt fizet társulati adó címén a kartellek csoportja, tehát mindössze 2,3 százalékát a költségvetésnek, noha az ország jövedelmének a felét ők REGGELI HÍRLAP inkasszálják. A tőzsde túlzásba vitt spekulációja elijeszti a külföldi tőkét a magyarországi vállalkozástól, mert valósággal balkáni módszerrel dolgozott az infláció alatt és szedte ki a pénzt a kisemberek zsebéből. Ez a hibás és erkölcstelen politika azután magát a tőzsdét tette tönkre. Első a nemzet, maguk az emberek, nem pedig az intézmények, melyeket a nemzet hoz létre. Ne a kultúrfölényt szolgáló intézményeket méretezzék túl, mert ezzel elviselhetetlen terheket akasztanak az elszegényedett népre. A túlzásba vitt adóztatás koldussá teheti az országot. A külpolitika egén biztató jelek mutatkoznak, a nagy kérdés csak az, hogy ki bírja-e várni az ország azt a pillanatot, amíg a kibontakozás megkezdődik. A Kúria megkezdte Erdélyi Béla perének tárgyalását ítéletre legfeljebb csak a jövő hét közepén kerül sor Bildetest. február 3. Több, mint három esztendő múlt el azáltal, hogy Erdélyi Béla fiatal feleségét Forgács Annát 1927 augusztus 20-án egy kis osztrák fürdőhelyen, Milstattnak kiránduló helyén, a Kanzel-hegyen a mélységbe taszította, hogy azután segítségnyújtás helyett elszaladjona faluba ,s mentőexpedícióval térve vissza, szintélje a megrémült férjet. Forgács Anna azonban csodálatos véletlen folytán csak könnyebb sérüléseiket szenvedett, a maga lábán tért haza és néhánynapi orvosi kezelés után már gyógyulásnnak indult, amikor egy délelőtt rejtélyes körülmények között a szobájában halva találták. Erdélyi Béla az első perctől az utolsóig ártatlanságát hangoztatta. Az ártatlanságát a hitvesgyilkosság vádjával szemben, de „ a csalások, okirathamisítások és szélhámosságok egész sorozatát beismerte. A büntetőtörvényszék Stohaidl-tanácsra, 1929 február 5-én kihirdetett ítélétében Erdélyi Bélát bűnösnek mondotta ,ki gyilkosság kísérletének bűntettében, gyilkosság bűntettében huszonnyolcrendben magánokirat hamisítás és háromrendbeli közokiratthamisítás bűntettében, mint felbújtót, egyrendbeli csalásbűntettében, és egyrendbeli csalás kísérletének bűntettében, mint tettest és ezért a törvényszék szerint megállapított halálbüntetés helyett az osztrák törvényekre való hivatkozással életfogytiglani fegyházbüntetésre mint főbüntetésre, további tízévi politikai és hivatali jogvesztésre, mint mellékbüntetésire, ítélte. Az ítélet ellen bejelentett felebbezések alapján a királyi Ítélőtábla elé került az ügy,ahol maga Deghé Miklós dr. a tábla elnöke vezette a felebbviteli főtárgyalást Haris Andor dr. táblainró előadása mellett. A több napig tartó felebbviteli tárgyalás után a királyi Ítélőtábla , a törvényszék ítéletét teljes terjedelmében helybenhagyta. Atábla ítélete ellen Gát Jenő dr., Erdélyi Béla Védője és a többi véleői is semmiségi panaszt jelentettek be és így került kedden Emriához, ahol megkezdték aziratok ismertetését. A rendkívül nagy anyagra való tekintettel ítéletre legfölebb csak a jövő hét közepén kerül sor. a Rómi. Rath Nőegylet fejdiszbálja Vasárnap este 9 órai kezdettel tartotta a Római Katolikus Nőegylet az előrelátó gondossággal és nagy körültekintéssel megrendezett fejdiszbálját. Hiába rövid az idei farsang, hiába torlódnak össze a monstre bálok, a mulatság mégis fényesen sikerült. Az alig pár órával azelőtt véget ért református álarcosbál nem fárasztotta ki a Karnevál fiatal híveit, mert amikor Bordás Jóska bandája rázendített a „Rózsabokorban jöttem a világra“ kezdetű csárdásra, csaknem teljes számmal együtt láttuk a szombati bál táncoló fiatalságát. A bálon megjelent a város és környék katolikus társadalmának szine-java, azonkívül igen sokan a vezető szerepet vivő közéleti kiválóságok közül. A bálterem díszhelyén csoportosultak: Kronberger József apátkanonok, Grosch Adolf prépostkanonok, Péchy Alán rendfőnök, Schirilla Szalon kanonok és neje, Ludvig György ny. gyalogsági tábornok és neje, Borbély-Máczky Emil főispán és neje, Mikszáth Kálmán dr. főispán és neje, Hónig Vilmos tábornok és neje, Bónis Aladár alispán és neje, dr. Hodobay Sándor polgármester és neje, Bottlik József országgyűlési képviselő és neje, Görgey László országgyűlési képviselő és neje, Berényi Béla MÁV üzletigazgató, Szabadffy Gyula pénzügyigazgató helyettes, dr. Todor Árpád rendőrfőtanácsoS, dr. Henszelmann Aladár egyetemi m. tanár, Vacskics Jenő gimnáziumi igazgató és neje, Csorba György gimnáziumi igazgató és neje, kik örömmel gratuláltak a bál sikeréhez özv. Komáromy Gyulánénak, a nőegylet elnöknőjének. A bál fényét nagyban emelték azok az ízléses, elegáns, csillogó fejdiszek, amelyekkel a hölgyek koronázták fejüket, emelte a hangulatot az is, hogy a táncos párokról filmfelvételeket készítettek. A bál a reggeli órákban ért véget kitűnő hangulatban. A megjelent, fényes közönség köréből a rendezőség a következő hölgyek névsorát bocsátotta rendelkezésünkre: _____ Asszonyok: Dr.Szántó Bertalanná, Koszter Ádámné, Rózmann Ernőné, özv. Szépréthy Andorné, Majorossy Gyuláné, özv. Krizsanovszky Józsefné, Pigay Imréné, Pazar Istvánná, Ficzek Béláné, Balogh Sándorné, Tálas Alajosné, Köves Jánosné, Lipóczy Pálné, dr. Boldizsár Zoltánná, Rieger Vilmosné, dr. Resovszky Emilié, dr. Horkay Ferencné, özv. Ganszky Adolfné, Szabovics Ernőné, Horváth Olivérné, dr. vitéz Kiss Lajosné, Kasparik Lajosné, Lefler Béláné, Densz Sándorné, Köteles Jenőné, Molitor Gusztávné, Hölcz Gyuláné, özv. Lázár Istvánné, Ágoston Lászlóné, Rothó Lászlóné, ifj. Ludvig Istvánné, Csontó Dezsőné, Villányi Andorné, özv. Burnácz Demeterné, dr. Gyika Emilné, dr. Domán Aladárné, özv. Palkó Endréné. Kornyák-család, özv. Földváry Istvánné, Janovics Ferencné, Stirn Ernőné, Bürger Lajosné, özv. Buray Gusztávné, dr. Nagy Sándorné, vitéz dr. Rajnay Vilmosné, özv. dr. Markó Lászlóné, dr. Kérészy Barnátné, Hegedűs Viktorné, dr. Balás Elemérné, vitázz Kovács Sándorné, vitéz Laks Imréné, Morteeilli Béláné, vitéz Tóth Lajosné, Vámos Endréné, Michailovits Jenőné, Halmos Lajosné, Szepesi Arthurné, Farkas Ilona, dr. Máday Lajosné, Szeghalmy Bálintné, Legéza Lászlóné, dr. Marczis Ferencné, dr. Mészáros Zoltánná, dr. Gaál Menyhértné, özv. Paór Jenőné, Seilager Antalné, Barna Lászlóné. Ma szerdán premier! APOLLO A boldog diákélet romantikája és derűje Főszerepben: LUIS MORAN és DAVID PERCY Ezt megelőzi: RIO GRANDE Spanyol filmjáték 8 felv. 1931. II. 4. ORCOC SELYEMHARISNYA arany nyomással P 3.— ezüst nyomással P 2.60 NORCOC flórharisnya P 2.75 VISCOLA műselyemharisnya P 1.90 Női selyemnadrág P 1.80 Női ingek P 1.40, 190 P 2.25 Női színes hálóingek P 3. 30 P 4.50 Női kalapok, díszítve P 3.— Női ernyők (tiszta félselyem) rézsinekkel P 12.75 Női strapaernyő szép nyelekkel P 5.50 Teveszőr női házicipő P 4.90 divatáruháza Miskolc Szigoron szabott árak ifj. Pigay Imréné, Steiner Félixné, Jakab Józsefné, Mihaletz Imréné, Surbán Tiborné, Szabadffy Gyuláné, Boross Józsefné, dr. Mohár Gyuláné, Kertész Zoltánné, dr. Borsy Béláné, dr. Póta Lászlóné, Párkányi Béláné, özv. Bukó Lászlóné, dr. Böhenz Lajosné, Virágh Lászlóné, Giernikh Emilné, Mester Gyuláné, Kozárik Kálmánná, dr. Póka Istvánné, Sassy Csabánné, Baráth Lászlóné. Leányok: Szikora írónké, Dózsa Miéi, Bangó Vali, Kis Ica, Lefler Ica, Denz Blanka és Aranka, Köteles Olgi, Hölcz Edit, Ágoston Évi, Hofmann Helen, Hodobay Anny, Zachár Margit, Villányi Baba, Burnácz Jolán, Palkó Stefi, Földváry Ica, Schirilla Mary, Vucskies Klára, Huszár Klári, Vucskies Bözsi, Hegedűs Lili, Szalay Gitta, Szepesi Márta, Vámos Ilonka, Jancsó Magda, Szalanin Baba, Szakall Évi, Paul Katalin, Ritz Bözsi, Csorba Ilué, Németh Ilonka, Csillik Ilonka, Schmer Irma, Kozarich Böske, Sassy Edua és Cica, Erdős Mária, Mihailovits Margit, Lossonczy Giziké. ^ ^ ^ Bezárult a miskolci baromfikiállítás A földmivelésügyi miniszter képviseletében vasárnap délelőtt nyitotta meg Mikszáth Kálmán dr. főispán a Weidlich-palota színerém helyiségében a miskolci baromfi kiállítást. A kiállítás szakszerűen összeállított, értékes és remek anyagát vasárnap, hétfőn és kedden igen nagy közönség nézte érdeklődéssel és tanulsággal végig. A kiállítás kedden este bezárult. A kiállítás díjnyerteseiről legközelebbi számunkban fogunk beszámolni. — Ugyanekkor elkezdjük dr. Mózes Imre állatorvos Tyúktenyésztés című folytatásos közleményeit, amely a baromfitenyésztés problémáit táníttaja egyrészt az állatorvos szaktudásával, másrészt pedig a gyakorlati baromfitenyésztők gyakorlati tapasztalatai alapján. Végetért a húsvizsgáló tanfolyam A miskolci 10. állami husvizsgáló tanfolyam vizsgáját február 3-án, kedden tartották meg a közvágóhídon dr. Kiss Ferenc törvényhatósági álfettorvo® elnökletével. A vizsgáló bizottság tagjai voltak: dr. Szabó Ármin tisztifőorvos, továbbá Bársony Andor közvágóhídi igazgató a tanfolyam vezetője és vizsgáztatója. A földmivelésügyi minisztérium képviseletében dr. Balás Sándor mint tanácsos, északi kerületi egészségügyi felügyelő jelent meg, aki a tanfolyam vezetéséért és a vizsgálat eredményéért a minisztéiumi nevében legnagyobb megelégedését tolmácsolta Bársony Andornak,a tanfolyam vezetőjének, a vizsgáltató bizottságnak és különös hálával emlékezett meg Hodobay polgármesterről, aki a tanfolyam tartamaalatt a hallgatóknak kedvezményes ellátást biztosított. Egyébként 34 hallgató nyert képesítést és bizonyítványt.