Reggeli Hirlap, 1931. február (40. évfolyam, 27-48. szám)

1931-02-04 / 27. szám

2 Eckhardt Tibor előadása az országos gazdasági válság okairól Miskolc, február 3. Kedden este 8 órakor tartotta a Korona-kávéháziban szövetségi t­est keretén belül második előadását Eckhardt Tibor. Eckhardt első elő­adásán a múlt hét keddjén a világ­szerte jelentkező gazdasági válság okait és jelenségeit tárgyalta, míg a most keddi előadásán a magyar gazdasági válság okaira muta­tott rá. Eckhardt Tibor azzal vezette be előadását, hogy a szerencsétlen trianoni békeszerződés akkor is sú­lyos gazdasági válságot idézett vol­na elő Magyarországon, ha ezt a válságot nem segítette volna elő az a körülmény, hogy egyidejűleg az egész világ gazdasági helyzete sú­lyosra fordult. A mai csonka or­szág képtelen azt a kultumivót fentartani, amelyet a régi gazdag Nagymagyarország épített ki. Az egyetlen helyes pinituus ma az vol­­na, hogy a mérsékelt megélhetési lehetőséget mennél több ember szá­mára lehetővé tegyék, hogy megle­gyen a mód arra, hogy az ország egész polgársága kivárhassa a régi határok visszaállítását. Az 1867 óta szaporodott kötöttbirtokok, hitbi­­zományok okozták a kivándorlást, az egyikét. Nem áll azonban hivatá­sának magaslatán sok szabadbirtok sem. Szeged és Debrecen sokezer­­holdas földbirtoka nem előnyt je­lent polgárai számára, hanem odáig mérgesítette a helyzetet, hogy 80— 100 pengős haszonbér miatt végre­hajtatja polgárait. Nincsenek a jól bevált külföldi példák mintájára hosszúlejáratú kisbérleteink. Elengedhetetlenül szükséges len­ne egy józan koncepciójú telepítési akció, mely egyúttal felvevő piacot jelentene a most eladóvá tett, kö­rülbelül egymillió font, hold föld számára. A föld áresése következté­ben szegényedik az ország, ezen pe­dig pillanatnyi akciókkal segíteni nem lehet. MacDonald angol mi­niszterelnök néhány évvel ezelőtt Budapesten azt a kijelentést tette, hogy a magyarországi szociálde­mokrata párt nem érett arra, hogy itt vezető politikai szerepet vigyen, mert Magyarországon, mint agrár­­államban, nincsen­ kifejtett agrár­­politikája. Ez sajnálatos jelenség azonban a többi pártoknál is. Da­rányi Ignác óta nem volt igazi ag­­rárpolitikusunk és most lenne a ti­zenkettedik órája, hogy végre meg­induljon egy olyan arányú telepíté­si akció, mely szabályozná a mai szerencsétlen földbirtokarányt. Rákfenéje a magyar gazdasági életnek a túlságosan kifejlődő banki kapitalizmus. Nálunk az a helyzet, hogy a bankbetéteket, me­­lyeknek 90 százaléka mezőgazdasági eredetű, erőszakosan átpumpálják az ipari vállalkozások vérkeringé­sébe. Az ipar a mezőgazdaságtól ki­szívott pénzt drága kamat mellett kapja, így drágán kell termelnie és ■csak drágán tud értékesíteni, ami­vel ismét a mezőgazdaságot sújtja. Kényes kérdés a vámpolitika is. Az életképes ipar minden pártfogást megérdemel, de mondvacsinált gründol­áso­k következtében előál­lott beteg iparágakat nem szabad az egész ország polgárságának ro­vására védeni. Két gazdasági irányzat vált be eddig a világon. Az egyik a hábo­rú előtti német rendszer, melynek lényege az volt, hogy olcsóvá tette a megélhetést, olcsón termelt, ol­csón adott. A másik az amerikai, ahol a közönség vásárlóerejét emel­ték, magas munkabérekkel dolgoz­tattak, hogy a fogyasztóképességet növeljék. Nálunk a két rendszert összekeverik, az élet drága, a mun­kabérek alacsonyak. Helytelenül gazdálkodtak az adó­zóikból kipréselt adófelesleggel, vá­rosi kölcsönökkel. Nálunk csa­k jö­vedelmezőbb befektetést szabad kül­földi kölcsönül eszközölni. Elítéli Eckhardt a segélyezés bevezetését, mert nem szabad ellenszolgáltatás nélkül közpénzekből senkinek sem nyújtani. Helytelennek tartja a balettát is. Igazságtalan az ország adóelosz­tása. Másfélmilliárdos költségveté­séből mindössze 20 millió pengőt fizet társulati adó címén a kartel­lek csoportja, tehát mindössze 2,3 százalékát a költségvetésnek, noha az ország jövedelmének a felét ők REGGELI HÍRLAP inkasszálják. A tőzsde túlzásba vitt spekulációja elijeszti a külföldi tő­két a magyarországi vállalkozástól, mert valósággal balkáni módszer­rel dolgozott az infláció alatt és szedte ki a pénzt a kisemberek zse­béből. Ez a hibás és erkölcstelen po­litika azután magát a tőzsdét tette tönkre. Első a nemzet, maguk­­ az embe­rek, nem pedig az intézmények, me­lyeket a nemzet hoz létre. Ne a kul­­túrfölényt szolgáló intézményeket méretezzék túl, mert ezzel elviselhe­tetlen terheket akasztanak az elsze­gényedett népre. A túlzásba vitt adóztatás koldussá teheti az orszá­got. A külpolitika egén biztató je­lek mutatkoznak, a nagy kérdés csak az, hogy ki bírja-e várni az or­szág azt a pillanatot, amíg a kibon­takozás megkezdődik. A Kúria megkezdte Erdélyi Béla perének tárgyalását ítéletre legfeljebb csak a jövő hét közepén kerül sor Bildetest. február 3. Több, mint három esztendő múlt el azáltal, hogy Erdélyi Béla fiatal feleségét Forgács Annát­ 1927 augusztus 20-án egy kis osztrák fürdőhelyen, Milstattnak kiránduló helyén, a Kanzel-hegyen a mélységbe taszította, hogy azután segítségnyújtás helyett elszaladjon­­a faluba ,s m­entőexpedí­cióval térve vissza, szintél­je a­ meg­rémült férjet. Forgács Anna azon­ban csodálatos véletlen folytán csak­ könnyebb sérüléseiket szenvedett, a ma­ga lábán tért haza és néhányn­a­pi orvosi kezelés után már gyógyu­­lásnna­k indult, amikor egy délelőtt rejtélyes körülmények között a szo­bájában halva találták. Erdélyi Béla az első perctől az utolsóig ártatlanságát hangoztatta. Az ártatlanságát a h­i­tvesgyilk­osság vádjával szemben, de „ a csalások, okirathamisítások és szélhámosságok egész soroza­tát beismerte. A büntetőtörvénys­zék Stohaidl-taná­csra, 1929 február 5-én kihirdetett íté­létében Erdélyi Bélát bűnösnek mondotta ,ki gyilkosság kísérletének bűntettében, gyilkosság bűntettében hu­szonny­olcrendb­en­ magán­okirat hamisítás és háromrendbeli közok­­iratthamisítás bűntettében, mint fel­b­újtót, egyren­dbeli csalás­­bűntetté­ben, és egyrendbeli csalás kísérleté­nek bűntettében, mint tettest és ezért a törvényszék szerint megálla­pított halálbüntetés helyett az osztrák törvényekre való hivatkozással életfogytiglani fegyházbünte­tésre mint főbüntetésre, további tízévi politikai és hivatali jogvesztésre, mint mellékbünte­­tésire, ítélte. Az ítélet ellen bejelentett felebbe­­zések alapján a királyi Ítélőtábla elé került­ a­z ügy,­­ahol­ maga Degh­é Miklós dr. a tábla elnöke vezette a felebbviteli fő­tárgyalást Haris Andor d­r. táblain­ró előadása mellett. A több napig­ tartó felebb­­viteli tárgyalás után a királyi Íté­lőtábla , a törvényszék ítéletét teljes ter­jedelmében helybenhagyta. A­­tábla ítélete ellen Gát Jenő d­r., Erdélyi Béla Védője és a többi vél­eői is semmiségi panaszt jelentet­tek be és így kerül­t kedden Em­­riához, ahol megkezdték az­­iratok ismertet­ését. A rendkívül nagy anyagra való tekintettel ítéletre legfölebb csak a jövő hét közepén kerül sor. a Rómi. Rath­ Nőegylet fejdiszbálja Vasárnap este 9 órai kezdettel tartotta a Római Katolikus Nőegy­let az előrelátó gondossággal és nagy körültekintéssel megrendezett fejdiszbálját. Hiába rövid az idei farsang, hiába torlódnak össze a monstre bálok, a mulatság mégis fényesen sikerült. Az alig pár órá­val azelőtt véget ért református álarcosbál nem fárasztotta ki a Karnevál fiatal híveit, mert amikor Bordás Jóska bandája rázendített a „Rózsabokorban jöttem a világra“ kezdetű csárdásra, csaknem teljes számmal együtt láttuk a szombati bál táncoló fiatalságát. A bálon megjelent a város és környék kato­likus társadalmának szine-java, azonkívül igen sokan a vezető sze­repet vivő közéleti kiválóságok kö­zül. A bálterem díszhelyén csopor­tosultak: Kronberger József apát­kanonok, Grosch Adolf prépostka­nonok, Péchy Alán rendfőnök, Schi­­rilla Szalon kanonok és neje, Lud­vig György ny. gyalogsági tábor­nok és neje, Borbély-Máczky Emil főispán és neje, Mikszáth Kálmán dr. főispán és neje, Hónig Vilmos tábornok és neje, Bónis Aladár al­ispán és neje, dr. Hodobay Sándor polgármester és neje, Bottlik József országgyűlési képviselő és neje, Görgey László országgyűlési képvi­selő és neje, Berényi Béla MÁV üz­letigazgató, Szabadffy Gyula pénz­ügyigazgató helyettes, dr. Todor Árpád rendőrfőtanácsoS, dr. Hen­­szelmann Aladár egyetemi m. ta­nár, Vacskics Jenő gimnáziumi igazgató és neje, Csorba György gimnáziumi igazgató és neje, kik örömmel gratuláltak a bál sikeré­hez özv. Komáromy Gyulánénak, a nőegylet elnöknőjének. A bál fé­nyét nagyban emelték azok az ízlé­ses, elegáns, csillogó fejdiszek, ame­lyekkel a hölgyek koronázták fejü­ket, emelte a hangulatot az is, hogy a táncos párokról filmfelvételeket készítettek. A bál a reggeli órák­ban ért véget kitűnő hangulatban. A megjelent, fényes közönség kö­réből a rendezőség a következő höl­gyek névsorát bocsátotta rendelke­zésünkre: _____ Asszonyok: Dr.­­Szántó Bertalan­ná, Koszter Ádámné, Rózmann Er­­nőné, özv. Szépréthy Andorné, Ma­jor­ossy Gyuláné, özv. Krizsanovszky József­né, Pigay Imréné, Pazar Ist­vánná, Ficzek Béláné, Balogh Sán­­dorné, Tálas Alajosné, Köves Já­­nosné, Lipóczy Pálné, dr. Boldizsár Zoltánná, Rieger Vilmosné, dr. Re­­sovszky Emil­ié, dr. Horkay Fe­­rencné, özv. Ganszky Adolfné, Sza­­bovics Ernőné, Horváth Olivérné, dr. vitéz Kiss Lajosné, Kasparik Lajosné, Lefler Béláné, Densz Sán­­dorné, Köteles Jenőné, Molitor Gusztávné, Hölcz Gyuláné, özv. Lá­zár Istvánné, Ágoston Lászlóné, Rothó Lászlóné, ifj. Ludvig István­né, Csontó Dezsőné, Villányi An­dorné, özv. Burnácz Demeterné, dr. Gyika Em­ilné, dr. Domán Aladárné, özv. Palkó Endréné. Kornyák-csa­­lád, özv. Földváry Istvánné, Jano­­vics Ferencné, Stirn Ernőné, Bür­ger­ Lajosné, özv. Buray Gusztávné, dr. Nagy Sándorné, vitéz dr. Raj­­nay Vilmosné, özv. dr. Markó Lász­lóné, dr. Kérészy Barnátné, Hegedűs Viktorné, dr. Balás Elemérné, vitázz Kovács Sándorné, vitéz La­ks Imré­­né, Morteeilli Béláné, vitéz Tóth La­josné, Vámos Endréné, Michailovits Jenőné, Halmos Lajosné, Szepesi Arthurné, Farkas Ilona, dr. Máday Lajosné, Szeghalmy Bálintné, Legé­­za Lászlóné, dr. Marczis Ferencné, dr. Mészáros Zoltánná, dr. Gaál Menyhértné, özv. Paór Jenőné, Seilager Antalné, Barna Lászlóné. Ma szerdán premier! APOLLO A boldog­ diákélet romantikája és derűje Főszerepben: LUIS MORAN és DAVID PERCY Ezt megelőzi: RIO GRANDE Spanyol filmjáték 8 felv. 1931. II. 4. ORCOC SELYEMHARISNYA arany nyomással P 3.— ezüst nyomással P 2.60 NORCOC flórharisnya P 2.75 VISCOLA műselyemharisnya P 1.90 Női selyemnadrág P 1.80 Női ingek P 1.40, 190 P 2.25 Női színes hálóingek P 3. 3­0 P 4.50 Női kalapok, díszítve P 3.— Női ernyők (tiszta félselyem) rézsinekkel P 12.75 Női strapaernyő szép nyelekkel P 5.50 Teveszőr női házicipő P 4.90 divatáruháza Miskolc Szigoron szabott árak ifj. Pigay Imréné, Steiner Félixné, Jakab József­né, Mihaletz Imréné, Surbán Tiborné, Szabadffy­ Gyuláné, Boross Józsefné, dr. Mohár Gyulá­né, Kertész Zoltánné, dr. Borsy Bé­láné, dr. Póta Lászlóné, Párkányi Béláné, özv. Bukó Lászlóné, dr. Böhenz Lajosné, Virágh Lászlóné, Giernikh Em­ilné, Mester Gyuláné, Kozárik Kálmánná, dr. Póka Ist­vánné, Sassy Csabánné, Baráth Lászlóné. Leányok: Szikora írónké, Dózsa Miéi, Bangó Vali, Kis Ica, Lefler Ica, Denz Blanka és Aranka, Köte­les Olgi, Hölcz Edit, Ágoston Évi, Hofmann Helen, Hodobay Anny, Zachár Margit, Villányi Baba, Bur­nácz Jolán, Palkó Stefi, Földváry Ica, Schirilla Mary, Vucskies Klá­ra, Huszár Klári, Vucskies Bözsi, Hegedűs Lili, Szalay Gitta, Szepesi Márta, Vámos Ilonka, Jancsó M­ag­­da, Szalanin Baba, Szakall Évi, Paul Katalin, Ritz Bözsi,­­ Csorba Ilué, Németh Ilonka, Csillik Ilon­ka, Schmer Irma, Kozarich Böske, Sassy Edua és Cica, Erdős Mária, Mihailovits Margit, Lossonczy Gi­ziké. ^ ^ ^ Bezárult a miskolci baromfikiállítás A földmivelésügyi miniszter kép­viseletében vasárnap délelőtt nyi­totta meg Mikszáth Kálmán dr. fő­ispán a Weidlich-palota színe­rém helyiségében a miskolci baromfi ki­állítást. A kiállítás szakszerűen összeállított, értékes és remek anya­gát vasárnap, hétfőn és kedden igen nagy közönség nézte érdeklő­déssel és tanulsággal végig. A kiál­lítás kedden este bezárult. A kiállí­­tás díjnyerteseiről legközelebbi számunkban fogunk beszámolni. — Ugyanekkor elkezdjük dr. Mózes Imre állatorvos Tyúktenyésztés cí­­mű folytatásos közleményeit, amely a baromfitenyésztés problémáit tán­íttaja egyrészt az állatorvos szaktudásával, másrészt pedig a gyakorlati baromfitenyésztők gya­korlati tapasztalatai alapján. Végetért a húsvizsgáló tanfolyam A miskolci 10. állami hu­svizsgáló tanfolyam vizsgáját február 3-án, kedden tartották meg a közvágóhí­don dr. Kiss Ferenc törvényhatósá­gi álfettorvo® elnökletével. A vizs­gáló bizottság tagjai voltak: dr. Szabó Ármin tisztifőorvos, továbbá Bársony Andor közvágóhídi igazga­tó a tanfolyam vezetője és vizs­gáztatója. A földmivelésügyi mi­nisztérium képvisel­etében dr. Balás Sándor mint tanácsos, északi kerü­­leti egészségügyi felügyelő jelent meg, aki a tanfolyam vezetéséért és a vizsgálat eredményéért a minisz­té­ium­i nevében legnagyobb meg­elégedését tolmácsolta Bársony An­dornak,­­a tanfolyam vezetőjének, a vizsgáltató bizottságnak és különös hálával emlékezett­ meg­ Hodobay polgármesterről, aki a tanfolyam tartama­­alatt a hallgatóknak ked­vezmén­yes ellátást biztosított.­­ Egyébként 34 hallgató nyert képesí­tést és bizonyítványt.

Next