Reggeli Hirlap, 1931. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Likőr-occasió, bonbonok, zöldborsó, vajbab, paradicsom konzerv OLCSÓ ÁRON Húsvéti borárlap: 10 liter vételnél 40 fillérrel olcsóbb 1 liter verpeléti v. erdőteleki P —.54 1 liter szegi — — — — P­­.72 1 liter geszti v. daróci - P —.92 7/io liter tolcsvai szomorodni P 2. 7/io liter burgundi vörös — P 1.20 1 liter burgundi vörös — — P 1.60 1 liter visontai vörös — — P 1.92 10 liter vételnél 40 fillér engedmény Húsvéti sonkák, idei juhtűrő, új szalámi, datolya, füge malaga stb. 1 fűszer- és csemegekereskedése a „Fehér elefánthoz“ Telefon 8-96 tudjuk eloszlatni azt az aggodal­mat, hogy itt nem azonos mértékkel akarnák mérni és hogy a szerződé­sek és a genfi jegyzőkönyv alapján megszerkesztett szerződésszegés vált­jával már nem Ausztria független­ségét akarják megóvni, hanem el­lenkezőleg, Ausztriát másodosztá­lyú államalakulattá akarják lenyom­ni. Egyáltalán nem lehet az egyen­jogúság bázisát félretolni, mert A francia prepotencia és az angolszász tudatlanság csonkította meg Magyarországot London, március 31.­­ .Az Evening Standard a né­met-osztrák vámunió tervét a germánoknak és szlávoknak év­százados h­arca újabb mozzana­tának tekint. Közép- és Keleteurópa szláv­­ságának leghatalmasabb védői — írja a lap —, eddig Francia­­ország és Oroszország voltak. Amikor Oroszország kidőlt, a franciák hatalmas területekhez segítették a szlávokat a germá­­­nok és magyarok rovására, akik kun vagy mongol származásúak. Senki sem próbálta megvizsgál­ni, hogy például mivel érdemelte ki Románia azt, hogy Magyar­­ország egy részével jutalmazták. Másrészről Németország és Ausztria feldarabolása a szláv nemzetek között olyan ostoba­ság volt, hogy még mielőtt meg­száradt voln­a a tinta a szerződé­seken, az európai történelmet némileg ismerő államférfiak ag­gódva kezdték rázni a fejüket. A cseheknek lehetnek ugyan bizonyos álmaik, de őket és a ro­mánokat a németek és osztrákok uraivá tenni olyan történelmi po­litikai botlás, amilyenre csak a francia prepotencia és az angol­szász tudatlanság volt képes. REGGELI HÍRLAP aäagg anélkül Európa konstruktív újjáépí­tése elképzelhe­tetlen. Az ügy népszövetségi megbeszélése Világos, hogy a magunk részéről a jogi kérdés megvitatását nem nyil­váníthatjuk szükségesnek. Magától értetődik azonban, hogy nem von­juk ki magunkat az alól, hogy az 1922. évi genfi jegyzőkönyvet aláíró hatalmak a dologgal a Népszövet­ség tanácsában ilyen értelemben foglalkozzanak. Hiszen semmi fél­nivalónk nincs tőlük! Politikai ész­revételünk arra támaszkodik, hogy a Népszövetség tanácsában esetleg mint a béke veszélyeztetését, állíta­nák oda tisztán gazdasági megálla­podásunkat. Ilyen érvelés nem vol­na megengedhető. Henderson bejelentette, hogy ja­vasolni fogja az ügynek a tanács legközelebbi, májusi ülésezésének napirendjére tűzését. Ez ellen sem­mit sem hozhatnak fel. — Boldogok volnánk, ha velünk mindig ilyen lojalitással és nyílt­sággal bánnának. Az érvényben le­vő szerződések keretében a lehető leggyorsabban biztosítani akarjuk súlyos szükségben levő országaink­nak azokat az előnyöket, melyeket a gazdasági terület kiterjesztése nyújt. Egyúttal új lökést akarunk adni az európai közgazdaság újjá­szervezésére irányuló fáradozások­nak. Nem is ismerhetem el, hogy a­ német—osztrák terv akadályozhat­ja a jövő évi leszerelési konferen­ciát. Közel 170.000 anya­ és csecsemő áll a Stefánia gondozásában Tízmillió pengőre volna szükség Magyarország összes csecsemőjének és kisgyerekének, terhes és szü­lőanyájának a gondozására Miskolc, március 31. A tervszerű egészségvédelem áll ,most a szakkörök érdeklődé­sének a középpontjában. A kér­désnek aktualitást ad a többek között a most megtartott orszá­gos tisztfőorvosi kongresszus, amellyel kapcsolaban a Reggeli Hírlap egész csomó érdekes és szakszerű adatot tárt a közvéle­mény elé. Kezünkben van Spiry Endre dr. Borsod-Gömör vár­megye tiszti főorvosának terje­delmes és az egész kérdéskomp­lexumot megvilágító tanulmá­nya, amely a többek között arra is rámutat, hogy a Stefánia Szö­vetség, saját adatai szerint, 1929. évben 174.002 védencet gondozott és ezek gondozá­sának összes költségei 7.811.099.04 fillért tettek ki, tehát egy védenc évi gondo­zása 15—16 pengőbe kerül évente. Magyarországon körülbelül 000.000-re tehető a csecsemők, kisgyermekek és terhes anyák száma és így ha ezek a véden­cek a jelenlegi gondozottak la­kásviszonyainak megfelelően laknak is, 10.000.000 pengőbe kerülne Magyarország összes csecse­mő, kisgyermek, terhes- és szülőanyának gondozása. De számítva azt, hogy a falvak­ban a munkaidő fele utazással telik el és a költségeket az uta­zási kiadások fokozzák, legalább 15 millió pengőt kellene felvenni. Mindenesetre érdekes szám­adatok ezek, amelyek azt mutat­ják, hogy a Stefánia munkássá­gára fel kell figyelni és ha a megyék területén nem is alkal­mazható az anya- és csecsemővé­­d­elemnek a városokban bevált módszere, magával a kérdéssel intenzíven foglalkozik az orvos­­társadalom és folyton keresi s kutatja az utakat, amelyeken a minél tökéletesebb és racioná­lisabb egészségvédelmet beve­zethesse, hogy ezáltal egyrészt megjavítsa a népmozgalmi sta­tisztika adatait. mi. ív. i. - nne be TEJ az ok­k­­rabbianus felügyelete alatt. Kapható : április 1-én, szerdán április 5-én, vasárnap április 6-án, hétfőn április 7-én, kedden Vásárcsarnok 24. számú fülkéjéban kimérve (szemben a tej és termékeket árusl­ó csarnokkal) 6. sz. fiókunkban (a Koronával szemben) üvegekben 7. sz. fiókunkban (Szemere ucca 12.) üvegekben Telepünkön Úejvilág ucca 30. Rendelésre házhoz szállítva üvegekben Előjegyzés Palóczy ucca 2. Telefon: 1093.­­ Előjegyzés Újvilág ucca 31. Telefon 279. Központi Tejcsarnok Újvilág ucca 30.­­ AZ OSZTRÁKOK FELMONDTÁK A MAGYAR ÉS JUGOSZLÁV KERESKEDELMI SZERZŐDÉST Bécs, március 31. Az osztrák kormány a belgrádi és budapesti követe útján három, hó­napra, tehát júliusra felmondotta Jugoszláviával, mint Magyaror­szággal fennálló kereskedelmi szer­ződést. Ezt az intézk­edést, mint ismere­tes, már a múlt évben tervbe vet­ték és az érdekelt k­ormányok jött az új kereskedelmi szerződés­re vonatkozó tárgyalások során, is­mét megbeszélték. A felmondást osztrák részről az­zal a megjegyzéssel jelentették be az­ érdekelt kormányoknál, hogy az osztrák szövetségi kormány a fo­lyamatban levő új tárgyalásoktól a rendelk­ezésre álló időn belül bizton kö­­vemeli az új szerződés létrejöttét. „Nem látok okot arra, hogy a közvéleményt a külpolitikai problémák nyugtalanítsák“ Károlyi Gyula gróf külügyminiszter nyilatkozata római­ulárról és az aktuális belpolitikai helyzetről Budapest, március 31. Gróf Károlyi Gyula külügymi­niszter Rómából visszatérve fo­gadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, akinek a követke­zőket mondotta: — Miután a kormányzó urnak és Bethlen István gróf miniszter­elnöknek beszámoltam római utamról, szükségesnek­ tartom, hogy a magyar közvélemény szé­les rétegei is tudomást szerezze­nek római benyomásaimról és egyidejűleg megismerjék az ál­láspontot, amelyet a kormány a legutóbbi poli­tikai eseményekkel szemben elfoglalt. Nem mulaszthatom el, hogy min­denekelőtt köszönetet ne mond­jak Olaszország vezető férfiai­nak, akik olyan őszinte meleg fo­gadtatásban részesítettek. Mély benyomást tett rám Mussolini miniszterelnök személyisége, ki­nek politikai tisztánlátása, törhe­tetlen céltudatos akaratereje és a magyar nemzet iránt érzett őszinte vonzalma biztosítéka an­nak, hogy a hatalmas Olaszország és Magyarország között a ba­ráti kapcsolatok u­gy gazda­sági, mint politikai téren szi­lárdak maradnak és a jövőben még tovább fejlőd­nek. Magyarországgal szemben követett politikájában teljes erő­vel mellette áll Grandi külügymi­niszter és nyugodtan merem mondani, az olasz vezető körök és az olasz nép összessége, úgy­­hogy az olasz külpolitikának a magyarbarát politika úgyszól­ván általánosan elfogadott té­nyezőjévé vált. — Áttérve a jelenleg legfonto­sabb külpolitikai problémákra, a külügyminiszter így folytatta, nyilatkozatát: — Az osztrák-német vámunió­­tervezettel kapcsolatban Mayar­­o­rszág gazdasági politikája nem változik. Nem tudhatjuk, létrejön-e az unió és ha igen, milyen for­mában, mert még sok raj­tunk kívül álló tényezőtől függ. Ezenfelül nem szabad elfelejte­ni, amint erre különben egyes osztrák államférfiak rá is mutat­tak, hogy ha­­létre is jön valami­lyen formában a vámunió, annak tényleges életbelépéséig még hosszú idő telhet el. Magyaror­­szág gazdaságpolitikai tárgyalá­sait tehát az eddigi alapokon folytatja Ausztriával és Olasz­országgal és reméljük, hogy a­ német birodalommal is a közeljö­vőben megkezdhetjük gazdaság­­politikai tárgyalásainkat­­— Csehszlovákiával is készek vagyunk, amint azt a felelős ma­gyar államférfiak már a múlt­ban is többször hangoztatták, tár­gyalásokat kezdeni, amint arra a csehszlovák kormány komolyan hajlandónak mutatkozik Nem látok okot arra, hogy a magyar közvéleményt a felmerült külpolitikai prob­lémák akár politikai, akár gazdasági szempontból nyug­talanítsák, mert ezek sem politikai, sem a folyamatban levő gazdasági tár­gyalások tekintetében nem alkot­nak egyelőre olyan problémákat, amelyek veszélyeztethetnék Ma­gyarország érdekeit és így gyors állás­foglalásra késztetnék a kor­mányt.

Next