Reggeli Hirlap, 1931. július (40. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

Miskolc, XL. évf. 146. Szerda, 1931 ju­lius L Ara 16 fillér Reggeli Hírlap fecrkmtM, fm MaMhhratek­ MUtffia. i BUSTizctM ár I eegyedérre ti, efir Uatpi S )—|t. Felelős szerkesztőt FEHÉR ÖDÖN fwt­utlitu taWMi 4M ca »Ifi KMálilvatati McfMi Mf - Éjjé!: 5»‘ A harc után Ma délre megtudja a város, hogy a szavazók többsége kiket tartott legalkalmasabbnak és legmegfele­lőbbnek arra, hogy a maga képvi­seletében a parlamentbe delegálja. A Reggeli Hírlap nyugodt és tisz­ta lelkiismerettel áll a város előtt a választás után is, mert az az ál­láspont, amelyet mi képviseltünk ezen a választáson, elsősorban a város érdekét jelentette. Mi az egész harcot elejétől nemes és tisz­ta fegyverekkel vívtuk meg. Ne­künk igazunk tudatában nem volt szükségünk arra, hogy rágalma­kat, gyanúsításokat szórjunk az el­lenfél jelöltjének személye felé. —­­Nem egyszer azt mondottuk: nagy­ra becsüljük Eckhardt Tibor egyé­ni kvalitásait, de egy olyan párt programjával jött ide, amely osz­tálypolitikát hirdet és amely ide­gen ettől a várostól. Miskolcnak igenis szüksége van olyan képviselőre, aki a kormány­hatalomnál kellő erővel és súllyal képviselheti Miskolcot, valahány­szor ennek a városnak szüksége van magasabb támogatásra. Mis­kolc dolgozó város, polgárságának túlnyomó része a maga munkájá­ból él és szomorúan kell látni, hogy ez a kenyéradó munka egyre apa­­dóban van. A kereskedelem, az ipar szörnyű küzdelmet vív az éle­tért, roskadozik a közterhek súlya alatt. Ez a polgárság elment már a terhek viselésében a végső erőfe­szítésig, ennél többet nem bír el. A legigazabb közérdek vezetett bennünket, amikor arra sarkalltuk a város közönségét, hogy álljon Bethlen István gróf miniszterel­nök jelöltje mellé. Mert az egyik, mindenesetre ellenzéki kézre kerü­lő mandátum eléggé demonstrál­hatja azoknak a felfogását, akik az ellenzéki politikában látják a ba­jok orvoslását. Kell azonban a vá­rosnak — ismételjük — olyan kép­viselő, aki nem az örökös harcot jelenti, hanem a komoly munkát a város mindenekfelett való szolgá­latában. Akármi az eredmény, nyugod­tan és tiszta lelkiismerettel állunk a közönség ítélőszéke elé. Igazunk tudatában küzdöttünk olyan esz­közökkel és olyan fegyverekkel, amelyekhez szenny nem tapad. — Nekünk nem állott más rendelke­zésünkre, mint minden demagógiá­tól és izgatástól mentes agitáció, az elvek és igazságok ereje. Szo­morú, ha ezek buknak. Velük bu­kik a közérdek. Nekünk nem fon­tos, hogy kik azok a személyek, akik Miskolc képviseletében a parlamentbe kerülnek, nekünk az a mindennél fontosabb, hogy akik odakerülnek, ne felejtsék el, mivel tartoznak a nemzetnek és a város­nak. Ne feledjék, hogy Miskolc nem azért adta a mandátumot, hogy egyrészről mindent elgáncso­ló örök ellenzékieskedés akadályoz­za az alkotó munkát, másfelől, hogy a hatalomhoz való törtetés céljának legyen alárendelve akár az ország, akár a város érdeke. A Reggeli Hírlap igazának és közérdekű céljainak tudatában marad meg őrhelyén. Megmarad azon a helyen, ahová kötelessége állította és ezután még gondosab­ban és továbbra is teljes lelkiisme­rettel fog őrködni azon, hogy se pártpraktikáknak, sem intrikák­nak ne essen áldozatul egyetlen egy esetben egyetlen érdek sem, amely a város életére jelentőséggel bír. Mint eddig, ezután is vigyáz­ni fogunk arra, hogy a választás­ban esetleg felülkerekedő jelsza­vak és demagógia ne törjön utat magának a városháza felé. Ott egyetlen, mindenekfelett való jel­szó van, a polgári erők összefogá­sa Miskolc egyetemének szolgála­ta érdekében. A sebeket, amelye­ket a választási harc során ütött°k, meg kell gyógyítani. Minden pol­gárnak át kell látni, hogy törté­nelmi idők következnek ránk, amely időkben minden becsületes erőre és akaratra szükség van. Miskolc nagyon szegény város. Egyetlen értéket sem áldozhat fel annak a luxusnak, hogy tovább folytassa azt a küzdelmet, amely­nek végnélkülisége végül is a pol­gári erők elsorvadásához vezet. — Igen értékes polgári erők távolma­radtak ettől a küzdelemtől, hisz­szük, hogy újra sorompóba álla­nak, ha elülnek az indulatok és helyreáll a rendes munkanapok nyugalma. Azoknak pedig, akik jelszavak után futva éltek alkot­mányos jogukkal, kívánjuk, hogy ne csalódjanak. Magunk tovább is ott maradunk, ahol állottunk: minden erőnkkel és teljes lelkiis­merettel szolgálni az ország és Miskolc város ügyét. Reisinger: 1309, Eckhardt: 1068, Görgey: 879 szavazatot kapott az eddig felbontott négy urna eredménye alapján Kedden éjszaka felbontották és összeszámolták a II., VI., VIli. és X. körzetben leadott szavazatokat . Szerda reggel 8 órakor folytatják a szavazatok összeszámlálását Miskolc, június 30. Miskolcon alig van nyoma an­nak, hogy választás van. Az ut­cák képe normális. Hétköznapi. Legfeljebb az utcákat átszelő autók fokozzák a lármát. A hét­köznapinál erőteljesebb az autó­forgalom, sűrűbben szólnak az autótülkök és ismét megjelentek a miskolci utcákon a múlt kísér­­tetei: a romantikus tegnapra em­­lékeztető frakkerek. Egyébként csend van, rend és nyugalom. Már ami az utcát illeti. A mis­kolci utca nem túlságosan reagál a választásra. Különb dolgokat is látott már, nagyobb viharokat és történelmi számító mozzana­toknak is tanúja volt. De most, hogy választás volt és idegekre menő küzdelem folyt Miskolc két mandátumáért, a szélesebb­­körű­ közvélemény érdeklődéssel és elfojtott idegességgel kísérte a fejleményeket. A szavazás második napja kedden reggel 8 órakor úgy, mint a szavazás első napján, a szavazatszedő küldöttségek már 8 óra előtt együtt voltak, hogy a szavazás pontosan és zökkenők nélkül megkezdhető legyen. A szavazás második napján, mind­járt a koradélelőtti órákban az első napéhoz képest lendülettel indult a munka a szavazatszedő küldöttségek helyiségeiben. Na­gyobb csoportokban érkeztek a választók, azonfelül a taxik is fokozottabb üzemmel dolgoztak. A pártok kortesei már a reggeli órákban bekopogtattak az első napon még le nem szavazott vál­­asztók lakásába és megkérdez­ték:­— Mikor parancsolják, hogy az autó előáll­jon. Megesett, hogy az udvarias kérdésre az volt a válasz, hogy a ház népe felkerekedett és elro­bogott szavazni, de egész csomó olyan eset is előfordult, hogy a nap különböző szakaira tűzték ki a választók autóigényük teljesí­tését. A szavazóknak jelentős része elvi okokból nem fogadott el autót, gyalogosan indult el a szavazatszedő küldöttség elé ál­lampolgári jogait gyakorolni. Viszont voltak olyanok, akik ra­gaszkodtak, hogy autón szállít­sák őket a szavazatszedő küldött­ségek helyiségei elé. Szaharai hőség és alkoholtilalom Talán a nagyközönséget a vá­lasztási aktus két napján leg­inkább az alkoholtilalom idegesí­tette. Mindkét nap tropikus hő­ség gyötörte az embereket. Szom­júság kínozta és legfeljebb ártal­matlan szörpökkel és ásványvi­zekkel oltogathatta gyilkos szom­­ját. Az alkoholfélék rajongói úgy oldották meg a problémát, hogy a környékre mentek néhány po­hár sör, vagy bor elfogyasztása végett A környékbeli italmérők mindenesetre lefölözték a mis­kolci szesztilalmat — noha Mis­kolcon is lehetett azért egy kis ti­los szomjúságoltóra szert tenni. Általában véve a szesztilalom két napján is lehetett látni Mis­kolcon alkoholmámor­os polgáro­kat, hiszen oyan sok magánpince van, bár a két nap folyamán semmiféle rendzavarás nem tör­tént, amely az alkoholtilalommal lett volna kapcsolatban. Legfel­jebb a vendéglősök és a kocsmá­­rosok simák a két nap elmaradt haszna miatt. Tippek, fogadások és kávéházi tanácskozások Talán a kávéházakban mutat­kozott meg legteljesebb valójá­ban a választási izgalom Miskol­con. A reggeli óráktól a késő éj­szakáig egymást követték a sza­vazás állása és várható eredmé­nye iránt érdeklődők a kávéhá­zakban. Voltak negyedórák, ami­kor nem lehetett asztalhoz­ jutni az egyik és a másik kávéházban, azonban a kávésok szerint ezzel a nagy érdeklődéssel egyáltalá­ban nem volt arányban az üzleti forgalom. Nagy volt az érdeklő­dés és minimális a fogyasztás. A vendégek tippeltek, fogadtak és tanácskoztak, mindent tettek, csak­­éppen nem fogyasztottak. Azaz néhány pohár ásványvizet, pár adag fagylaltot és a szokott fekete adagot elfogyasztották. De ezen a két napon nem a fekete és a fagylalt, nem az ásványvíz és a baboskávé szűrve — vitte a vendégeket a kávéházba, hanem a kíváncsiság és az érdeklődés láza. Főképen a választási druk­kerekből kerültek ki a kávéházak népes és vitatkozó csoportjai. Titkos a szavazás és így csak feltevésekre lehetett építeni. A drukkerek tehát a feltevésekben és a tippelésekben élték ki a maguk fantáziáját. Kategóriák­ba sorozták a választókat és szá­mokat sorakoztattak egymás mel­lé arra nézve, hogy mely kategó­riának hány százaléka hogyan oszlik el az egyes listák javára. Tízezer pengőre teszik azt az ösz­­szeget, amelyet a fogadások alap­ján az eredmény hivatalos kihir­detését követő nyolc napon belül ki kellene egyenlíteni .. Dolgoznak a választási irodák Igazi izgalom és idegesség csak a pártok kortesirodáiban volt tapasztalható. Főképen az utolsó órákban, amikor már a próbaszámlálás izgalmai is előre­vetették árnyékukat. Ezekben az irodákban csupa láz és lüktetés uralkodott, mindenki tett-vett, te­lefonált, intézkedett, rendelkezett és felvilágosított. A választás minden idegessége és izgalma a három párt hadiszállásain sűrű­södött össze. Itt már erőteljes nyoma volt annak, hogy Miskolc 20.700 szavazója képviselőket vá­laszt. Itt már kétségkívül jelei mutatkoztak annak, hogy a tit­kos szavazás meglepetéseket hoz­hat úgy az egyik, mint a másik párt számára. Kivétel nélkül va­lamennyi párt kortes irodájában a délutáni órákban tetőfokára szökkent az idegesség. Latolgat­ták a lehetőségeket és a várható eredményt. Egyik negyedórában

Next