Reggeli Hirlap, 1931. október (40. évfolyam, 222-247. szám)

1931-10-01 / 222. szám

Miskolc, XL. M. 222. Ára 16 fillér Csütörtök, 1931 október I. Reggeli Hírlap •nrkvitiMc­se kiadóhivatalt MI ektolo, Hunyadi­ utca 2. PfilolAc HIUtN SzerkesztöségI telefoni 498 es 616 BSfPetó«t­ári negyedévre 8, egy hónapra 3 petigS. reiClUi iZt?ri«?I»ZIO . ILN­EK UVM­ Kladdhiv.tall telefon : 299 Évje 565 r Óriási botrány és verekedés a székesfőváros közgyűlésén A kereszténypárt és a szocialisták példátlanul heves összetűzése A főpolgármester felfüggesztette a közgyűlést . Rendőrök szállták meg az üléstermet, de beavatkozásra nem került sor Budapest, szeptember 30. A keresztény községi párt és a magyarországi szociáldemokrata párt kezdeményezésére szerdán dél­utáni rendkívüli közgyűlést tartott a főváros törvényhatósági bizottsá­ga. Az ülés folyamán a szocialisták tiltakoztak az ellen, hogy a folyosó­kon nagy tömegben tartózkodó hí­veiket a karzatokra nem engedték fel. Ebben az izgatott hangulatban nyitotta meg a rendkívüli közgyű­lést Ripka Ferenc főpolgármester. Az ülés első szónoka Lázár Fe­renc bizottsági tag volt, aki a ke­resztény községi párt 20 pontból ál­ló határozati javaslatát terjesztette elő a gazdasági válság enyhítésének módjairól. A határozati javaslatot a szociál­demokraták állandó közbeszólások­kal zavarták. — Tíz évig nem csináltak semmit. Most beszélnek? — hangzottak a közbeszólások. Az állandó közb­eszólásokat végül is Lázár megunta és a szociáldemo­kraták felé fordulva, azt mondotta: — Csodálja a szocialistákat, hogy akkor zavarják az ülés menetét, a­mikor a szegény nép sorsáról van szó, amelynek ők az istápolói. Horváth Pál szociáldemokrata az általános zajban Lázár felé kiáltott: — Gazság, amit elmondott! Szavaira óriási tumultus támadt, a padokat verték a bizottsági tagok, felugráltak helyeikről és durva in­dulatszavak röpködtek. A szocialisták padsoraiból Bánó­­czi László dr., Horovitz Gábor és Reise Móric bizottsági tagok előre jöttek és magyarázni próbálták az izgatott Wolff-párti tagoknak, hogy a közbeszólás nem Lázár személyé­re értendő, hanem Lázár beszédének arra a passzusára, amely a sertés­akcióról, illetőleg a zsírellátásról szól. A szocialista pártvezérek átvonu­lását az izgatott hangulatban félre­magyarázták és a keresztény köz­ségi bizottsági tagok közül Csik László dr. előreugrott és összevere­kedett Reisz Móriccal. Csik dr.-t Andréka Károly főka­pitányhelyettes, Reiszt pedig Illov­­szky és Nagy bizottsági tagok fog­ták le. A verekedésre óriási tumul­tus támadt. Ripka főpolgármester felfüggesztette az ülést. Peyer Károly szocialista vezér a közgyűlés jegyzőkönyvével csapkod­ta az elnöki emelvényt, majd egy székelt vágott az elnöki emelvény­hez. Ekkor felpattantak a közgyűlési terem ajtói és egy szakasz gyalogos rendőr lépett a terembe s ott felso­rakozott. Beavatkozásra nem került a sor, mert Andréka főkapitányhelyettes parancsára a rendőrök rövidesen el­hagyták a helyiséget. Budapest, szeptember 30. A 33-as bizottság szerdán délelőtt tárgyalta a szénszükséglet zavar­talan ellátásáról szóló rendelet­­tervezetet. Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter rámutatott arra, hogy ta­valy 88.000 vagon külföldi szenet és 38.000 vagon külföldi kokszot hoz­tunk be. Ezt a helyzetet tovább felnntar­­í­tani lehetetlen, mert vagyoni helyzetünket rontja és a valutát deprimálhatja. Hazai szeneink mennyisége és minősége megfelel az ország szükségletének. Gondoskodni kíván arról, hogy cse­kély bérösszegért, vagy csupán bi­zonyos fajta szenek kötelező vásár­lása ellenében a szegényebb ház­tartások is szerezhessenek be ma­gyar kályhákat, amelyek a magyar szenet tökéletesen égetik el. A ma­gyar bányáknak 306 vagonnal való termelése az öt téli hónapban 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt 16.000 embernek ad kenyeret. Nem drágulhat a szén Ezután Szterényi József báró gondoskodást kért a hazai szénárak emelésének lehetetlenné­ tételére.­­ Felvilágosítást kért arról, hogy a háztartási szén beszerzését korlá­tozni fogják-e valami módon. Eh­hez nem tudna hozzájárulni. Kéri a fakitermelési korlátozások eny­hítését, S­c­h­a­n­d­l Károly helyeselte a külföldi behozatallal szemben a ha­zai termelés fokozását és a vidéki napszámosok kenyérihez juttatását. A hazai erdők több évi tulihaszná- l­a­tát kell megengedni és ezáltal a falusi munkások ezrei jutnának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát taka­rítanánk meg. O­r­f­f­y Imre megfontolásra ajánlja a rendelet mellőzését. A ha­zai bányák nagyobb termelésének az előnyeiben a fogyasztás is ré­szesüljön az alacsony szénárak kö­vetkeztében. Nagy Emil elfogadja a rendele­tet, még ha azért külföldi körök meg is neheztelnek. Elég volt a gavalléroskodásból, Csizmadia András aggodal­mát fejezte ki a szénárak emelke­dése tekintetében. Helyesli a ma­gyar fa nagyobb mennyiségű ki­termelésének gondolatát. C­h­o­r­i­n Ferenc szükségesnek tartja, hogy a devizaellátás kérdé­sével mielőbb foglalkozzék a bizott­ság. Nagy gazdasági értékek és munkásérdekek forognak itt koc­kán. A javaslathoz szólva, hangoz­tatta, hogy a javaslat hatnapos munkahe­tet biztosít a már évek óta csak szünnapokkal dolgozó magyar bányásznak. Meg van győződve arról, hogy a szén­bányák az új helyzetet árdrágítás­ra felhasználni nem fogják és az ellátás lebonyolításánál a kereske­delem eddigi szerveit igénybe kell venni. . . , Biró Pál egyetért a rendelet­ A kereskedelmi Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter válaszolva az elhangzott felszólalásokra hangsúlyozta, hogy a rendelettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem lehet szó, mert a fogyasztás és a belső forga­lmiért semmi ellenszolgálatot sem kaptunk. A javaslatot csak úgy fogadja el, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. Rubinek István csak akkor hajlandó engedni a gazdasági kor­látozást illetőleg, ha kellő garan­ciákat kap arra, hogy a belföldi széntermelés fokozása a hazai szén­árak lényeges csökkenését fogja eredményezni a tervezet intenciójával. Wolf­f Károly szerint a minisz­teri biztos számára szervezett ügy­kört a minisztérium maga is ellát­hatná. Nem akar háborúsízű intéz­kedéseket. Óva inti a bányatulaj­donosokat, hogy a kizárólagossági helyzetet az árak emelésére használják ki. Az ipari nyersanyagok beszerzésé­re pénzintézeteinknek haladéktala­nul rendelkezésre kell bocsátani külföldi követeléseiket. Esterházy Móric gróf kérte a legális kereskedelem és az erdő­­tulajdonosok képviselőinek meg­hallgatását. P­a­p­p Géza báró helyeselte a kormány szénbehozatali rendelet szabályozását. Három szempontból fontos a kérdés, a valutáris kérdés, a munkásfoglalkoztatás és a faki­termelés szempontjából: miniszter beszéde sem tekintetében semmiféle kor­látozó intézkedés nincs tervbe­­véve. A gazdasági liber­al­izmus szem­pontja sem követeli meg a szabad behozatal fenntartását. A fennálló kereskedelmi szerződések egyikébe sem ütközik a behozatal korlátozá­sa. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani. Éppen a széndrágítási törekvések elhárítására van szükség a minisz­teri biztosra. A belföldi termelés liberális szabályozása pótolni fogja a hiányokat a tűzifa kérdését ille­tőleg és biztosítja a kitermeléshez fűződő gazdasági és szociális érde­keket. A rendeletet a közönség megnyugtatása céljából adják ki, hogy a közönség lássa, hogy minden meg fog történni a fogyasztási ér­dekek védelmére és sem árdrágítás, sem a szénért sorban állás nem fenyeget. Minél több fát kell kitermelni I­v­á­d­y Béla földmivelésügyi miniszter a fakitermelés kérdéséről szólva, hangsúlyozta, hogy az or­szág szükséglete fából 275 ezer va­gon, ebből körülbelül 165 ezer va­gont­ képes biztosítani a magyar termelés, tehát mintegy 110 ezer vagon külföldi fát kell behoznunk. Úgy a kereskedelmi mérleg, mint a valutáris szempont azt kívánja, hogy itthon minél többet termeljünk. Ezt a célt elérhetjük anélkül, hogy az erdőtőkéhez nyúlnánk, ha bizo­nyos mérsékelt túlhasználatot en­gedünk, amely tálhasználatot szét­osztjuk vágási fordulókra. Ezzel a rendszerrel egy-egy évre eső há­nyadot alig fogja megérezni a ki­termelés. Bármily fontos is azon­ban a termelés fokozása, ennek a célnak az egész magyar erdőgazda­ság jövőjét feláldozni nem lehet. A hatóságok szénszükség­­letéről a Máv. gondoskodik Szet­erényi József báró új­ból felszólalva, hangsúlyozta, hogy csak akkor nyugtatná meg a rendelet, ha kimondaná, hogy a behozatal korlátozása csak a devizaforgalom korlátozásá­nak tartamára és erre való tekintettel történik. Megnyugvással hatott a kereske­delmi miniszternek az a terve, hogy az állami és a községi hatóságok szénbeszerzését központilag a Máv­ útján akarják megvalósítani. Ezzel sok megtakarítás érhető el. Meg­,­győződése szerint a textilgyárak, állítólagos üzembeszüntetésének hí­re csak vaklárma lehet. Az iparnak nem érdeke a termelés csökkentése, vagy beszüntetése, ellenkezőleg an­nak fokozása áll érdekében. A bizottság ezután a javaslatot általánosságban elfogadta, majd a részleteknél elfogadták Szterényi­­nek azt az indítványát, hogy a ren­delet korlátozó intézkedései csak a devizaforgalom korlátozásának tar­tamára és arra­ való hivatkozással lépnek életbe. Végül elfogadták Lakatos Gyula indítványát és a szöveget úgy egé­­szítették ki, hogy a rendelet kiadá­sa nemcsak a szénellátás érdekében, hanem a lakosságnak az indokolatlan árdrágítással szemben való megvédése érdekében történik. A bizottság csütörtök délelőtt folytatja tanácskozásait. GILB! A lakosságnak az indokolatlan árdrágítás ellen való megvédése érdekében adják a szénrendeletet Megtiltják a külföldi szén behozatalát, de a fogyasztási és belső forgalmat illetőleg semmiféle korlátozás nem lesz — Sem árdrágítás, sem sorbaállás nem fenyeget, — mondja a kereskedelemügyi miniszter — A 33-as bizottság ülése Kenyér a bányászoknak •riztton •••net Melegebb idő A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás: Hűvös éjjel után sok helyütt reggeli köd, nap­pal továbbmelegedő száraz idő. Eltemették Lányi püspököt Budapest, szeptember 30. Lányi József (imnini felszentelt püspök, nagyváradi kanonokot szer­dán délután temették a kerepesi te­metőben egyházi és világi előkelő­ségeik tömeges részvétele mellett. A szertartást Lindensberg apostoli kor­mányzó végezte nagy segédlet mel­lett.

Next