Reggeli Hirlap, 1931. november (40. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-24 / 267. szám

1131. XI. 24. Beszámolót tartott Reisinger Ferenc képviselő A Korona-szálló nagytermében, az Apolló filmszínház helyiségében vasárnap délelőtt fél 11 órakor tar­totta képviselői beszámolóját Rei­­singer Ferenc Miskolc város szo­ciáldemokrata képviselője.­­ A nagyterem ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Erős rendőri készültség vonult fel erre az alkalomra, azonban a kö­zönség fegyelmezettsége folytán semmiféle beavatkozásra nem ke­rült sor. A gyűlést Csacsovszky József nyitotta meg, majd a gyű­lés elnökéül Rónai Sándort válasz­tották meg, aki néhány rövid szó­val vezette be Reisinger Ferenc képviselői beszámolóját. Reisinger Ferenc beszámolójá­nak első részében a gazdasági vál­­ság okait elemezte és azt fejteget­te, hogy a Magyarországon mutat­kozó válságért nem mindenben le­het felelőssé tenni a trianoni béke­­szerződést. Hibáztatta, hogy a köz­szabadságot az 1920. év óta egymást követő kormányzatok erősen meg­­szűkítették. A továbbiak során Ma­gyarország gazdasági válságát a világválság viszonylatában mutat­ta be és azt fejtegette, hogy a mai termelési rendszer önmagát fogja megfojtani. Hivatkozik a különbö­ző nagy vállalatok és bankok buká­sára. Utalt arra, hogy a kapitalis­ta rendszer válságát nem most fe­dezték fel, mert hiszen az már 1872-ban megkezdődött. Részletes statisztikai adatokkal támasztotta alá ezt a véleményét és kifejtette, hogy a racionalizálás, a többterme­lés és a géptechnika együttvéve mind azt eredményezték, hogy a munkásság egyre nagyobb tömeg­ben válik munkanélkülivé, más­részt azonban ugyanekkor a kapi­talizmus is elveszti fogyasztó töme­geit. Hivatkozott arra, hogy ezt a tételt ma már nem csupán a szo­ciáldemokrata pártok vallják, ha­nem világosan látó polgári elemek is. Hivatkozik Károlyi Imre gróf könyvére, valamint Hoover ameri­kai elnök felfogására, aki szerint a termelési rendszert meg kell vál­toztatni. Kifogásolja, hogy Ma­gyarországon hivatalosan hirdetik a túlzott takarékosság politikáját, amely a gazdasági életre súlyos ká­rokat jelent. A szociáldemokraták időről-időre felemelik szavukat a ehetetlen intézkedések ellen, mert a termelési rendszer bukásával együtt olyan megrázkódtatás jár, amit a munkásság is megszenved. Beszéde további során élesen bírál­ta a vámvédelmi berendezkedést s a kartellek túlkapásait. A gazdasá­gi válság egyik gerince az ipari szervezetlenség és a piac hiánya. A gazdasági válságot egyrészt az ipa­ri termelés megszervezésével, más­részt termelvényeink értékesíté­sével lehet megoldani. Részletesen foglalkozik ezután a mezőgazdasá­gi válság­ kérdésével és kijelentette, hogy százával jönnének be a falu­tól segélyt kérni, de nem tudnák, mert nincsen csizmájuk sem. Han­goztatta a demokratikus belpoliti­ka szükségét, amely alapja lehet a kedvezőbb kereskedelmi szerződé­sek kötésének. Rámutatott arra, hogy bennünket környező államok nem szívesen látják a Habsburg­­restaurációt és ha bizonyos körök ezt a kérdést állandóan napirenden tartják, azzal rossz szolgálatot tesz­nek az országnak. Energikusan cáfolta azt a még ma is sokszor hangoztatott állítást, hogy a szo­ciáldemokraták átadták a hatal­mat Kun Bélának. Az adófizeté­sekkel kapcsolatban megemléke­zett arról, hogy az iparosság és ál­talában a munkásság milyen zakla­tásoknak van kitéve. Adómorált csak abban az országban lehet vár­ni, ahol nem költöttek milliárdokat cifra külképviseletekre, asztalterí­tőkre, Lillafüredre és csiborpatko­­ló intézetekre. Foglalkozott ezután a diósgyőri vasgyár bérbeadásá­nak kérdésével. Megállapította, hogy a gyárban 5.000 ember találta meg jövőjét hosszú időn keresztül és ha a gyárra 4 millió pengőt köl­töttek, de legalább nem hagytak szétszéledni az országban 5.000 em­bert. Beszéde végén kitért még a kormány által nyújtott munkanél­küli segély kérdésére, amelyeket a szakszervezetek révén kívánt kiosz­tani. Azt állítja, hogy a pártot, il­letve a szakszervezeteket megrágal­mazták mert a kormány által fel­ajánlott összeg nem pártpolitikai • REGGELI HÍRLAP célokat szolgál, hanem a belügymi­niszter által jóváhagyott, alap­szabállyal bíró egyesületek tagjai­nak törvényszerű megsegítését.­­ Ebben a kérdésben semmi olyat nem követett el a kormány, amit kifogásolni lehetne. Végül összefo­gásra hívta fel a munkásságot. Rónai Sándor elnök néhány szó­val összefoglalta Reisinger Ferenc képviselői beszámolóját és beje­lentette, hogy vasárnaphoz egy hét­re a párt szocialista műsoros dél­utánt tart az Apolló filmszínház­ban.­­ A munkásdalárda énekszámla után a szociáldemokrata népgyűlés vé­getért. KÖZGAZDASÁG KÖZGAZDASÁGI MIKROSZKÓP Reflexiók Kun András javaslatához­ ­. De tovább megyek. Ha az állam, vagy törvényhozás annak idején felismerte volna azt, amit most már tudunk, hogy az általános árszint emelkedésének legfőbb és mond­hatnám egyedüli oka a fizetőesz­közök szaporításában rejlik, bizo­nyára nem hozta volna meg az ár­drágítás- és uzsoratörvén­yt, amely­nek éle a konjunktúra kihasználói ellen irányult és amely törvényt a magyar bíróságok és valószínűleg Bárdos dr. is a legjobb meggyőző­en őssel alkalmazott. A sorok között Bárdos dr. úr is elismeri, hogy je­lenleg a pénz és áru érték között, beleértve az ingatlant is, eltolódás állt elő. Azon­­ban ezen eltolódás kor­rigálását azért ellenzi, mert annak idején az infláció okozta károk sem korrigáltattak teljes mértékben.. Szerény véleményem­­szerint az a körülmény, hogy 17 évvel ezelőtt ezeket a­­korrektívumo­kat nem is­mertük, igazán nem lehet ok arra, hogy most, miután megismertük őket, ne alkalmazzuk. Például az in­sulin kezelést sem ismerte tizenhét évvel ezelőtt az orvostudomány és talán még­sem volna helyes, ha most csak azért alkalmazná, mert a gyógyszer feltalálása előtti időben a cukorbajban megbetegedettek ilyen ■kezelés hijján nem voltak az életnek megmenthetők. A két eset teljesen analóg. De szolgálhatok konkrétebb érvek­kel is. A háború kitörésétől kezdve közel 6 éven keresztül az összes fon­tosabb mezőgazdasági eredetű ter­mékek ára maximálva volt, sőt azo­kat az állam a megállapított áron igény­be is vette elrekvirálta. Min­d­­nyájan tudjuk, hogy szabad árala­kulás mellett a termelők a maximált áraknak a többszörösét kaphatták volna termelvényeikér­t. Ezt szám­szerűn is tudnám bizonyítani, mint­hogy azonban az olvasóközönség a számokat n­em szereti, az adatok fel­sorolását mellőzöm. Az azonban biz­tos, hogy szabad áralakulás mellett a magyar mezőgazdasági birtok az őt terhelő adósságokat 6 év alatt könnyen kifizethette volna. Ugyanez áll a háztulajdonra, ahol a kötöttség csöke­vényei még a mai napig is fenn­állanak. Neke­m tehát Bárdos­­dr. úrral szemben az a meggyőződésem, hogy a törvényhozás igen helyesen és nagyon bölcsen cselekedett akkor, amidőn a jelzálogos követeléseket kivételes elbánásban részesítette és azokat a valorizálásból kizárta. Ha tehát Bárdos doktor úr min­denáron a status quo ante 1914 visz­­szaállítását kívánja, úgy megtérí­tendő volna a mezőgazdasági ter­melésnek az a veszteség, amelyet 6 éven keresztül azáltal szenvedett el, hogy a szabadforgalmi árak helyett a maximált árakon volt kénytelen termékeit értékesíteni. A teljes igazság ez volna és akkor azután joggal lehetne a háború előtti köl­csönök valorizációjáról is beszélni. Meg vagyok győződve, hogy ezek­­után Bárdos dr. úr, akinek objekti­vitásában nem kételkedem, más színben fogja látni az egész kérdés­komplexumot, amely egyébként is csak részben jogi, túlnyomóan azonban gazdaságpolitikai vonat­kozású. (Folytatás.) ♦ »♦»■$›ο›$ο♦ ♦ ♦--» Miskolci terménytőzsde Búza. Irányzat kifejezetten szi­lárd és bár a kínálat hijján Mis­kolcon üzletkötés nem jött létre, 79 kg-os fajsúlyú malomképes búza 10.50, esetleg 11 pengőért értékesít­hető. Árpa. Takarmányárpa Miskolc környékbeli állomásokon 15 pengő­vel van kínálva. Sörárpa névleg nagyon szilárd, azonban a sörgyá­rak tartózkodása folytán üzlet nem igen jött létre. Az árak 18—20 P között mozognak. Tengeri. Csöves tengeri nagyon szilárd. Egyes uradalmak keresle­te folytán az ár 8 P felett van. — Morzsolt tengeri aránylag lénye­gesen olcsóbb, mert azt 11.25—11.50 pengőnél magasabban értékesíteni nem lehet. Hüvelyesek. A néhány héten át tartó szilárdság után valamivel lanyhábban tendálnak, különös­képpen a lencse, amely iránt a kül­földnek eddig élénk kereslete szü­­nőben van. A mesterséges erőtakarmányok (olajpogácsa) ára emelkedik, ami­nek oka a világpiac általános hely­zetére vezethető vissza ahol az ösz­­szes takarmánycikkekben emelke­dő tendencia észlelhető. Magüzlet teljesen szünetel. Nagy hossz a gabonapiacot. Úgy a készáruvásáron, mint a ha­táridőpiacon rendkívül szilárd volt az irányzat. A készáru vásáron a búza 5—60, a rozs 30, a zab szintén 30, a tengeri 40 fillérrel drágult. — A decemberi búza 65, a márciusi rozs 30, a májusi tengeri pedig 45 fillérrel drágult. Határidőüzlet: Búza: december 12.04, 03, 20, 25, zárlat 12.25—12.27, március 12 85, 95, 13.08. 12.92, 13.00, 23. 15, zárlat 13.15—17. — Rozs: decem­ber 13.00. 12.80, zárlat 12.80—85, már­cius 14.08, 05. 03,10. 15, 20, zárlat 14.05—­10. — Tengeri: május 14.75,95, 15.00. 01. 02, zárlat 14.95—15.00. Készáruüzlet: Búza: tiszai 77 kg 11.95—12.50. 78 kg 12.10—12.65. 79 kg 12.25—12.80, 80 kg 12.35—12.85, ttiszai 77 kg 11.50—11.85, 78 kg 11.65—12.00, 79 kg 11.80—12.15, 80 kg 11.85—12.85. Rozs, pestv. 12.25—12.40, egyéb rozs 12.30—12.50, zak. árpa I. 17.00—­­ 17.25, zak. árpa II. 16.50—16.75, felv. 1 sörárpa 20.00—23.50, egyéb sörárpa­ ! 18.00—19.50, zab I. 19.50—20.00, zab II. 1 19.15—19.40, ti. tengeri 13.80—13.50,­­ egyéb tengeri 13.20—13.119, korpa 11.50—11.65, 8-as liszt 14.50—15.00, lu­cerna 65—75, lóhere, ar. 125—135, lenmag I. 23.50—24.50, lenmag II. 22—22.50, kék mák 65—68, Vikt. bor­só 24—29, expr. borsó 24—28, fehér bab 19.50—20.50! fürjbab 26—31, len­cse, kis 28—36 lencse, nagy 38—48, h­&gómarh&vásár Felhajtás 96 darab nagy vágó­­­­marha. Bika, magyar Illa. 21, tar­ka Ha. 45—46, ököl­, magyar Ha. 46—55, Illa. 35—45, tarka 11a. 56, MOSOLY ORSZÁGA KOVÁCS ILONA Csütörtökön, november 26. MOSOLY ORSZÁGA SZŰCS LÁSZLÓ a színházban ■H5» 7 !!-15* tehén, magyar Ila. 38—55, Illa. 34— 35, tarka Ila. 40—56, Illa. 21, ki­csontoznivaló 14—17. SZÍNHÁZMŰVÉSZET FILM — Mű­­vészesték az Apolló­ban. (Fehér Artúr szavalóestje.) Hétfőn este az Apolló Filmszínház I új műsort mutatott be, an­ely első felében kom­­él­y és sok ponton még-­­rázóbb mű­vészi élmény volt, másik felével pedig a könnyed vidámság hullámaival, árasztotta el a közön­séget. A könnyek dala olutó nagy verses monológot adta elő Fehér Ar­tur szavalóművész a róla felvett hangosfilmen, amely az óhéber köl­tészet eme ragyogó remekművének transzponálása tekintetében nagyon sok alkalmat nyújtott arra Fehér Arturnak, hogy országosan ismert kitűnő szavalóművészetét minden s ékességével bemutassa. A film meg­­­­rendezése egyébként érdekes lehető- s­ségekre mutatott rá a tekintetben,­­ hog­y az elképzeltetés és megjelenn­ i les milyen finom eszközeivel lehet­­ illusztrálni egy­­költeményt. A ma­­i sor második felében egy rajzos mó­ka-újdonság: a legjobb Miki-egér­­ film szórakoztatta a közönséget­­ frappáns ötleteivel, amelyet A ti­­­­zenhármas taxi című burleszkfilm­­ követett. j­­»»»♦» I A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: j i + ) Ma este a Dybuk (A bolygó •! lélek) bérletszünetben. (*) Mosoly országa bemutatója csütörtökön, november 26-án este prem­ierbérle­tben. (*) Szűcs László és Kovács Ilona vendégfellépte szenzációja a színi évadnak. I (*) Mosoly országa pénteken, no­­­­vember 27-én B. bérletben. | (*) Mosoly országa szombaton,­­ november 28-án bérletszünetben. | (*) Kovács Hana, a Városi Szin- I ház énekesnője énekli a Mosoly or- J -­Zága -női főszerepét. | (*) Mosoly országa vasárnap, no­­­­vem­ber 29-én délután 3 órakor és e­s­­t­te rendes helyárakkal bérletszünet-1­élen­(*) Szücs László, a M. Kir. Opera­­ tenoristája, aki a budapesti operai előadásokon az általa énekelt Szu­­l'song herceg szerepét játsza a mis­kolci Nemzeti Színházban. ( + ) Gazdag és díszes selymekben brokátokban öltözteti a színház bőkezűsége a Mosoly országa szerep­lőit. (*) Mosoly országa a legértéke­sebb produkciója a miskolci Nemze­ti Színháznak. (*) Szombaton délután 3 órakor mozihelyárakkal a Csodadoktor. (*­) Vasárnap délután 3 órakor rendes helyárakkal a Mosoly or­szága. (*) Teljesen készen várja a csü­törtöki bemutató előadásra a közön­­s­éget. a Mosoly országa parádés elő­adása. (•*■) Várakozáson felüli érdeklődés színház elővételi pénztáránál a Mosoly országa első előadása iránt. A drágább helyek már majdnem teljesen elfogytak, de az olcsóbb rangú helyekre is nagy az érdeklő­dés. . HETI MŰSOR: Kedden, november 24-én este Dybuk (A bolygó lélek). Bérletszü­­net. Szerdán, november 25-én Mosoly országa előkészülete miatt nincs elő­adás. Csütörtökön, november 26-án este Mosoly országa premier bérletben Kovács Hana és Szücs László ven­dégfelléptével. Pénteken, november 27-én este Mosoly országa B. bérletben, Kovács Ilona és Szűcs László vendégfellép­tével.

Next