Reggeli Hirlap, 1932. május (41. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

Miskolc, XLV. évL 98. Ara 16 fillér Reggeli SutrkMaMMg tu ktoáchlvatsli MWmI^ Haajn»*-«taa 2 DODzetfil­ér tJ Mupim IUrt«lw M#, P Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Vasárnap, 1932 május­­ ínT ^Arn Hl ' '___ Hírlap faerfcwitóségl totefoa i 4M és «* ■QadtfMvatelI teMoa t 29« - ÉJJrf« I Ni veren Tardieus a Duna-konföderációs­zemel ? 1 ■■■"—— Magyarországra döntő szerep vár a keleteurópai kérdés megoldásánál — Praznovszky Iván v. párisi követ, ny. meghatalmazott miniszter miskolci előadása a Tardieu tervről Miskolc, április 30. Szorobaton­ este a Gazdakör disz­­tozinébe­n — mint a miskolci Cob­­­Ion Szövet.sépr vemdiege — előkelő és n­agy szárn­ ihin'ilg­atóság előtt meg­jelent a pódiumon egy feltűnően elegiána, deres fejű, szilkár ur frakk­ban­: Praznovszky Iván, Magyaror-* szád volt párisi követe, ny. megha­talmazott miniszter, a kontinentális és világ külpolitika és különöské­­pen a most igen sok beszédtémára alkalmat adó Tardieu-féle terv egyik legalaposabb és legkompetensebb ismerője és ötnegyed órán kereszt­ül könnyedén, igazán áttekintő és vi­lágos­­képet nyújtva beszélt arról a hatalmas és nagyszabású koncep­cióról,­­amelyről rengeteget cikkez­nek és beszélnek, de amiről volta­­képen csak szombaton este tudtuk meg igazán, hogy­­mi a lényege, be­szélt a Tardden-tervről és annak Mag­yarországr­a kiható hatásairól. Ferenczi Károly, a miskolci Cobd­em Szövetség elnöke üdvözölte az il­lusztris előadót, aki missziót telje­sít azzal, hogy előadássorozatot tart és Miskolcra is eljött, hogy megmagyarázza: mi is az a Tar­dieu-terv? Hogyan és mikor született meg a Tardieu terv ? Praznovszky Iván megkezdte ez­után nagyvonalú és lebilincselő elő­adását, amelyben elmondotta töb­bek között, hogy a Tardieu-terv na­gyon divatos és az utóbbi évek so­rán faniszírózott tervek közül a leg­közelebbről érdekel bennünket ma­gyarokat. Maga Tardieu sem tudja ma még pontosam definiálni, hogy valtakápen mi az i a Tardieu-terv.­­ De a kérdésre mégis azzal lehetne a legszabatosabban felelni: a Tardieu terv a régi osztrák­-magyar monar­chia gazdasági egységének visszaál­lítása, a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Mi magyarok ezt a ter­vet úgy fogtuk fel eléggé naivan és hibásan, mintha Tardieu­nak semmi egyéb életprogramja és vágya nem volna mint Magyarországon segí­teni.. Pedig tudni kell, hogy a poli­tikában nincs barátság, csak érdek, mindenki védi a maga érdekét és harcol azért. Mi indította Tardierát arra hogy a róla elnevezett tervvel foglalkoz­zék? Arról igen sokat lehetne be­szélni. Akik a kulisszatitkokat is­merik, tudják, hogy a Tardieu-terv az első olyan politikai elgondolás abban az irányban, mely felé már régen kellett volna haladnunk. De nagy hiba, hogy most­ mindenki részletszempontból ítéli meg a Tar­­dieu-tervet, holott ez egy nagy­ kon­cepció, amely n­em az egyes jelen­ségeket, hanem a bajok forrását akarja meggyógyítani. A XIX. század dogmája Előzményei: a XIX. század poli­tikájának az a sarkalatos tétele és megingathatatlan dogmája, hogy a monarchiát, ha nem létezett volna, életre kellett volna hívni. A Duna medencéjében tizenhét, különböző kultúrájú nép élt és ezeket termé­szetes fejlődés fogta össze egy nagymultú dinasztia vezetése alatt, amely ha nem történt volna meg — mondták a múlt századiban — a Balkán Salzburgig terjedt volna. — Hogy a béketárgyalásokon mégis ezt a hatalmas egységet rúgták fel elsőnek, annak hibái bennünk­­is keresendők. Két hiúsági hiba­­ je­lentkezik, az egyik bécsi, a másik magyar. A dinasztia körül egy in­telligens, de rövidlátó politikusok­ból álló tábor gyülekezett, amelyet úgy tenyésztettek, mint a lipicaia­kat és akik hiúságból egy hatalmas birodalmat láttak központi nagy várossal és a maguk jólétével. — A másik magyar hiba volt. A régi Ma­­gyarországon, amely sokkal demo­kratikusabb volt, mint az elmúlt tíz év rezsimje ezt hirdették, hogy min­den csak magyar lehet. Közben a gyakorlatban rés ütődött ezen az el­ven és ezen a résen beözönlöttek a világháborút kirobbantó gázok. A béketárgyalások levegőjében­ ­., béketárgyalásokon nem akadt védője a monarchiának. Ennek az a magyarázata, hogy nálunk hiány­sélt az egységes politikai vezetés. Már 1916-ban a nemzetiségeknek ígérte az antant az elszakított te­rületeket. A békeszerződéseket nem Clemenceau, Briand és Lloyd George csinálták, csak közreműköd­tek benne, hanem a második garni­túra, az ifjú óriások. Ezek nagy tévedése abban áll, hogy a gazda­sági törvények erősebbek, mint a politikaiak és ők ezt figyelmen kí­vül hagyták. A Tardieu-terv már fiz év előtt, sőt tizenkét év előtt je­lentkezett első tüneteiben.­­ Pa­­leologue, a volt szentpétervári fran­cia követ is hangoztatta, hogy Ke­­leteurópa államai egymásra van­nak utalva és ennek sarkköve Ma­­gyarország és Budapest. — Külső okok és belállapotaink (királypuccs, frankhamisítás, pártpolitikai har­­cok) miatt Magyarország lekerült a napirendről. De mivel Magyaror­szág nélkül a terv nem valósulha­tott meg, velünk együtt az egész törekvés is szünetelt, hogy azután Briand fantasztikus Páneurópa terve után jöjjön Tardieu a maga koncepciójával. Tardieu azt lan­­szírozza, hogy az érdekelt államok próbáljanak egymással gazdasági közelségbe jutni. Bizonyos, hogy Tardieu az egészséges államok ér­dekében akarja meggyógyítani a beteg államokat, azonfelül ott rej­tőzik koncepciójában a mérlegelé­se a revíziós gondolat előretörésé­nek. Tíz év alatt rengeteget válto­zott az európai atmoszféra és ezelől nem zárkózhatnak el azok sem, akik a békeszerződések körül bábáskod­tak. Tardieu sem, akinek terve nyo­mán bizonyos, hogy a bajban levők az anyagi megsegítésükért a politi­kai revízió gondolatának feladásá­val kénytelenek majd fizetni. Per­sze vigyáznunk kell, nehogy egy tál lencséért eladjuk magunkat. A Tardieu terv­e a gyakorlatban De az bizonyos, hogy Tardieu koncepciója szebb holnap lehetősé­gét hordja magában. Vannak hibái és sok nehézségei. Minden állam­nak önrevíziót kell majd végeznie termelési területén s politikai szu­verenitása szempontjából is áldoza­tot kell hoznia. Bethlen kifogásokat emelt legutóbb a Tardieu-terv el­len, Praznovszky nem osztja ezeket az aggályokat, mert a Tardieu-terv nem jelenti a teljes elzártságot. Vi­szont határozott előnyei is jelent­keznek. És ezeknél arra kell gon­dolni, hogy ma politikát csak gaz­dasági alapon lehet csinálni. Ma­gyarországon a legmostohább gyer­mekként kezelik a kereskedelmet, pedig azé a jövő és a kereskedelem az ország gazdagodásának az alap­ja. Ebből a szempontból nézve a Tardieu-tervet, azt kell mondanunk, hogy a koncepció a kereskedelem, megizm­osí­tásával együtt a mező­­gazdaság talpraállítását is lehető­vé teszi. Hatalmas előadását azzal fejezte be Praznovszky Iván, hogy a rossz­akarat és a rövidlátás, pillanatnyi­lag, vagy időlegesen széttéphet egy gazdasági egységet, de csak időle­gesen. Bízik a Tardieu-terv gyakor­lati sikerében. Azt ma még nem le­het tudni, keleti Svájc, vagy egy magyar nemzeti állam kontúrjai fognak-e kialakulni, de az bizo­nyos, hogy nekünk, magyaroknak, nagy szerepünk van a Tardieo­­koncepció megvalósításában. A közönség percekig tapsolta az előadót, akinek Ferenczi Károly mondott köszönetet, hangoztatva hogy Praznovszky mondanivalói hályogot vettek le a szemekről eb­ben az igen fontos kérdésben. Az előadást bankett követte az illusz­tris előadó tiszteletére. Budapest, április 30. Royal Thyler, a nemzetek szö­vetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője Ma­gyarország pénzügyi helyzeté­nek alakulásáról a nemzetek szö­vetségének pénzügyi bizottságá­hoz negyedévenként jelentést tesz. A nemzetek szövetsége most hozta nyilvánosságra az 1932. évi első negyedére vonat­kozó jelentést. E jelentésben Royal Thyler megállapítja, hogy három hó­nap alatt a magyar kormány az állami pénzügyek egyensúlyá­nak helyreállítása terén további jelentékeny haladást tett. Igen jelentékeny eredmény, hogy a pénzügyminiszter hiva­­talnoko­k omlásának már három első hónapjában képes volt a­­be­vételek és kiadások egyensúlyát biztosítani és olyan költségve­tést­ terjesztett elő, amelynek színvonala igen közel­ jár a pénz­ügyi bizottság által októberben javasolt színvonalhoz. A helyi hatóságok tekinteté­ben a helyzet még mindig sötét.­­ Erélyes és objektív vizsgálatra van szükség, amelynek eredmé­nyeit minden fentartás nélkül közzé kell tenni. Az eddig elért megtakarításokat a jelentés ke­vésnek tartja. Megállapítja, hogy a 806,2 millió pengő bevé­tel kellő elővigyázatossággal irá­­nyoztatott elő. Hogy azonban az 1932—33. évi kiadások és be­vételek tényleg egyensúlyban maradjanak, több bizonytalan tényezőtől függ. A jelentés részletesen foglal­kozik az állami üzemek kérdésé­vel. Ezek az üzemek sürgős és meg nem oldott problémát ké­peznek. Tárgyalások folytak, hogy a vasgyárak magán­kéztre adassanak, de eredményte­lenül. Bár ez számos tisztviselő el­bocsátásával járna, akiknek leg­többje nyugdíj­igénnyel bír, mé­gis úgy látszik, hogy a vasgyá­raknál csak úgy lehetne további veszteségeket meg­állapítható összegre szorí­tani, ha azok bezáratnának. Az államvasutak súlyosan szenvednek Magyarország kül­kereskedelmének fojtogatása kö­vetkeztében. Mindaddig azon­ban­, amíg a bürokratikus mód­szerekkel szemben nem vezetik be a vasút összes ágazataiba a kereskedelmi módszert, nem re­mélhető a helyzet megjavulja. A jelentés ismerteti az önkor­mányzatok költségvetési ada­tait és megállapítja, hogy az önkormányzatok 1932. évi költ­ségvetéseiben mutatkozó csök­kentések összehasonlítva az 1931. évvel, körülbelül 5 százalékot tesznek ki, azzal a 17 százalékos megtakarítással szemben, ame­lyet a mostani költségvetési elő­irányzat az állami közigazgatás­nál mutat. Ezután a jelentés részletesen közli a Nemzeti Bank mérlegé­nek legfontosabb adatait. A gaz­dasági helyzetről szólva a jelen­tés kiemeli, hogy a legutóbbi hónapban a for­galom csökkent. Magyarország­ exportja 1931- ben 38 százalékkal hanyatlott és 1932. évi januári és februári hó­napokban 42 százalékos csökke- t­tést mutat az előző év ugyan­­ezen hónapjaival összehasonlít­va. Miután azok a piacok, ame­lyek régebben Magyarország terményeinek legnagyobb ré­szét felvették, egyrészt bizonyos áruk beengedését megtagadták, másrészt nem képesek ezekért az árukért megfelelő valutákat fi­zetni, kísérlet történt arra, hogy ezeket az árukat másfelé lehes- N­ 1^^——níll­­k­ ! A Népszövetség magyarországi megbízottjának jelentése az elmúlt negyedévről Kevésnek tartja a helyi hatóságok megtakarításait — Elismeréssel siót az állami költségvetésről — Az állami vasútárak bezárását tartaná helyesnek

Next