Reggeli Hirlap, 1932. június (41. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

55—reggeli hírlap 5— A válságos anyagi helyzetben levő miskolci református gimnázium ügye a parlament előtt Farkasfalvi Farkas Géza: Ne hagyják elpusztulni az ősi iskolát ! Lendületes vita után általánosságban megszavazták a kultusztárca költségvetését Budapest, május 31. A képviselőház keddi ülésén folytatta a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Éber Antal azt fejtegette, hogy Magyarország mai helyzetében nem bírja el a tárca 140 milliós költségvetését. Dánia példáját követve, a mezőgazdasági kultúrát kell fejleszteni. Közgazdasági pályára kell nevelni a fiatalságot. Andretty Károly hangoztatta, hogy művészeink iszép eredményeket értek el ,külföldön is. Éber Antal: Exportbúzát kell termelni, nem exportművészetet. — Nemcsak közgazdaság van a világon! — kiáltják közbe a jobboldalról. Andaházi Kasnya, aki szintén a jobboldalra ült a szónokot hallgatni, így kiált Éber felé: Talán csak könyvet is olvas néha, nem egész nap eszik. (Zaj.) Beck Lajos felszólalásában kizárólag színházügyekkel foglalkozott. Kocsán Károly a néptanítók anyagi viszonyaival foglalkozott. Élesen állást foglalt a fizetéscsökkentés ellen. Eckhardt Tibor: Siettetni kell a tetterős fiatalság elhelyezkedését. A legelső feladat az, hogy az álláshalmozások rendszerét szüntessék meg. 1500 állást lehetne szabaddá tenni a fővárosnál fiatalok számára. Az állami közigazgatásban a felesleges állások megszüntetése után is 5000 üres állásba lehetne a fiatalokat elhelyezni. Ki kell adni a jelszót a fiatalok felé: Vissza a faluba. A holt nyelvek helyett élő nyelveket kell tanítani az iskolákban. (A kultuszminiszter: Ebben egyetértünk.) A fiatal leányok fellé pedig azt a jelszót kell hangoztatni, hogy vissza a családhoz. A következő szónok Sándor Pál volt, aki azt fejtegette, hogy az egyetemi közgazdasági kart nem szabad fejlődésében megakasztni. Fits Arthur a katolikus középiskolák részére önkormányzatot sürgetett. Szünet után Kéthly Anna volt az első felszólaló. Helyeselte azt a kultúrpolitikát, amelly ötezer népiskolát állított fel. Majd a jobboldal és a közép tiltakozása és közbeszólásai mellett a leventeintézményt támadta. Zsindely Ferenc megállapította, hogy Kéthly Anna felszólalása nem annyira az ország közvéleménye felé mint inkább a rosszindulatú külföld felé szólt. Vázsonyi János az oktatás új reformjával foglalkozott és azt hangoztatta, hogy a numerus klauzus ellenkezik a tanszabadság elvével. Farkasfalvi Farkas Géza főként a református egyházi és iskolai kérdésekkel foglalkozott. Majd arra kérte a minisztert, hogy a válságos anyagi helyzetben levő ősi miskolci ref. gimnáziumot ne hagyja elpusztulni és adjon megfelelő államsegélyt. A költségvetést elfogadja. Farkas István a felekezeteknek állami támogatása ellen foglalt állást. Tilam Ferenc a kultuszminiszteri alapok kezeléséről beszélt. Ezután az elnök a vitát bezárta és Karaffiát Jenő kultuszminiszter válaszolt a felszólalásokra. A Ház a miniszter felszólalása után a kultusztárca költségvetését általánosságban elfogadta. Krüger Aladár beterjesztette a mentelmi bizottság javaslatát, hogy Peyer Károlyt és Ulain Ferencet a Ház részesítse jegyzőkönyvi megrovásban az egyik korábbi ülésen tett és a parlamentet súlyosan sértő kifejezéseikért. A Ház a javaslatot elfogadta. Krüger Aladár ezután Peyer Károly egymásik mentelmi ügyében beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését, amelyben Peyer 15 ülésről való kizárását kéri. Propper Sándor kisebbségi véleményt terjesztett be, hogy a Ház csak egy ülésről tiltsa ki Peyert. A Ház a kisebbségi véle A kultuszminiszter újabb tíz százalékkal csökkentette a közéiskolák államsegélyét Budapest, mapis 31. Karafiáth Jenő közoktatásügyi miniszter leiratot intézett azösszes államsegélyes középiskolák vezetőihez, amelyben kötni kénytelen a középiskolák államháztartás rendkívül súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel 10 százalékkal csökkenteni kénytelen a középiskolák állami hozzájárulását. Életveszélyesen sérült, eszméletlen embert találtak kedden hajnalban egy Győri-kapui ház udvarán Titokzatos homály fedi, milyen körülmények között szenvedett hátgerinccsigolya törést Virág Bertalan diósgyőri gazda Miskolc, május 31. Kedden reggel 5 óra tájiban a Győri-kapu 33. számú ház udvarán, amely egyébként úgynevezett „beálló“ kocsma udvar, a palánk közelében egy eszméletlen, 35—40 év körüli férfire találtak. A mozdulatlan embernek a feje alá két kődarabot helyeztek. Az eszméletlen emberre érdekes körülmények között akadtak rá. Az egyik rendőrőrszem a vám közelében egy gazdátlan sketforgató szekeret fogott el és a szekéren levő stáblából megállapította, hogy a fogat Virág Bertalan diósgyőri lakos tulajdona. Azt hitte, hogy Virág a kocsmában tartózkodik és ezért indult keresésére és eközben akadt rá a mozdulatlan emberre, akiről rövidesen kiderült, hogy azonos a keresett Virág Bertalannal. Hogy Virág Bertalannal mi történt, azt még egy teljes napi kutatás után sem sikerült megállapiítani. A kórházban, ahovábeszállították az eszméletlen embert, megállapították, hogy hátgerinccsigolya törést szenvedett és állapota szinte reménytelen. Az eddigi megállapítások szerint Virág Bertalan több társával hétfőn meszet hozott be Diósgyőrből Miskolcra. Hazatérőben a diósgyőri fuvarosok bementek a kocsmába, ahol 31 óráig tartózkodtak. Valószínű, hogy Virág Bertalan ittas állapotba került és eközben érte az ebben a pillanatban még rejtélyes körülmények között történt szerencsétlenség. A késő esteli órákban az életveszélyesen sérült diósgyőri gazda visszanyerte eszméletét és a rendőrség részéről megpróbálták kihallgatni. Virág azonban csak odáig emlékezett vissza a hétfő esteli eseményekre, amikor társaival együtt bement a kocsmába. Hogy ezután mi történt, arról semmiféle felvilágosítást nem tud adni és éppen ezért a rendőrség felkéri azokat, akik bármilyen adat fölött rendelkeznek, közöljék azt a bűnügyi osztállyal. Felmentette a tábla a gönci főszolgabírói megrágalmazásáért elítélt tornyosnémeti katholikus lelkészt a főügyész semmiségi panaszt jelentett be a felmentő ítélet ellen Miskolc, május 31. A miskolci törvényszék Csorba tanácsa március első napjaiban érdekes rágalmazási bűnügyet tárgyalt. Kétrendbeli hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt került a törvényszék elé. Gál József tornyosnémeti római katolikus lelkész, aki a képviselőválasztások idején Zsujtán a vád szerint Melczer Lilla mellett korteskedve, S Kalmár Pál a rádió országosbíró, népszerű énekesének egyetlen személyes vendégfellépte fél 7 és fél 9 órakor. Jegyek már csupán korlátozott számban! — Holnaptól: „Három ablak kelet felé“ és „Leánytigris“ 1932. VI. L A legjobb vászonáruk a legolcsóbban BLOCH ÁRMIN cégnél, Széchenyi ucca 43. az udvarban többek között ezeket mondotta: „Sem Borsos főszolgabírónak, sem Kovács főszolgabírónak nincs jogvégzettsége és mégis ilyen senkik és semmik akarnak egy olyan egyén felett, mint én, hatalmat gyakorolni, aki egyetemet végeztem és akinek magasabb végzettsége van, mint nekik.“ A vádlott római katolikus lelkész a főtárgyaláson tagadta, hogy „senkiknek és semmiknek“ nevezte a gönci főszolgabírókat. Több tanút hallgatott ki a törvényszék a rágalmazási perben, majd Gál Józsefet a bíróság bűnösnek mondotta kétrendbeli hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségében és ezért 150 pengő pénzbüntetésre ítélte. A vádlott és védője, Schulz Ernő dr. az ítélet ellen felebbezést jelentettek be és a rágalmazási bűnügy kedden került az Ítélőtábla Perjéssy tanácsa elé, amely megsemmisítette a törvényszék ítéletét és Gál Józsefet a vád és következményei alól febnentette. A tábla ítéletének indokolása szerint, a vádnak részben nem sikerült bizonyítania, hogy Gál József a neki imputált kifejezéseket használta volna, amelyeket pedig sikerült igazolni, azokat a tábla nem találta rágalmazásra alkalmasaknak. Az ítélet ellen a főügyész semmiségi panaszt jelentett be és így az ügy a kúriához fog kerülni. *. ..... Az orvvadászok életveszélyesen megsebesítettek az arlói erdőben egy gyökérszedő cigányt Az orvvadászok az éjszaka folyamán életveszélyesen megsebesítettek az arlói erdőben egy fiatal cigányt, akit haslövéssel szállítottak be az ózdi kórházba. A szerencsétlenül járt ember Csipkés János arlói cigánylegény. Csipkés Herkály András társaságában az éjszaka kiment az arlói erdőbe, ahol tüzelés céljukra fagyökeret gyűjtögettek. Éjféltájban közelükben lövés dördült el, majd a következő pillanatban Csipkés kétségbeesetten felkiáltva bukott le a földre. Társanyomban segítségére sietett és csakhamar megállapította, hogy ő szerencsétlen cigány haslövést kapott. Kiáltozni kezdett abba az irányba, ahonnan alövés jött és a sötét erdőből egy hang vissza is válaszolt: — Mit jártok az erdőben, amikor itt vadászni szoktunk? Csipkést Herkály a hátára vette és bevitte az ózdi kórházba, ahol megállapították, hogy állapota életveszélyes. Herkály ezután a csendőrségre ment, ahol feljelenítette az éjszakai lövöldözőket. A csendőrségnek az a feltevése, hogy orvvadászok sebesítették meg Csipkést. Ezeknek a felkutatására folyik a nyomozás. Két gyanúsítottat már őrizetbe is vettek, de ezek tagadják a bűncseekekményt.