Reggeli Hirlap, 1933. február (42. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

Miakolc, XL», évf. 26. Ám 10 fillér Szerda 1933 február 1. Reggeli Hírlap „ KTbK%T Szerfcesz­tőségi telefon * 498 é* 616 fcerkocrtSMe «■ fetoMtChhr.Ul. Ml.kolc, Hunyadi».« 2 Felírlts szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatali telefon , 209­­ Éjjel: 565 Előfizetési ár elh­­ónapra Miskolcon 2­60, vidéken 2-80 P ________ Új fordulat a sajóvárnosi papgyilkosság ügyében • «'r’vnnmmwmmmm WftWsWlftíd | rsSWWW* Rendkívüli közgyűlésen tiltakozik Miskolc a diós­sz­vér- vasévá­ri tömeges nyugdíjazások ellen Miskolc, január 31. Értesülésünk szerint a tör­vényhatósági pártok körében ak­ció indult meg abban az irányban, hogy rendkívüli közgyűlésen til­takozzon Miskolc a diósgyőri vas­gyári tömeges nyugdíjazások és a még várható „leépítés“-ek ellen. A rendkívüli közgyűlés talán már a jövő héten összeül és állást fog­lal Miskolc gazdasági életére is nagy veszélyeket jelentő „leépí­tés“ ügyében. Hogyan szanálják az állam háztartását? A százötvenmilliós deficitet egyrészről a termelés emelésével, 50 milliós transzferkölcsönnel, 30 milliós ig­azgatási költség­csökkentéssel, 45 miliós belső kölcsönnel és új fogyasztási adónemek bevezetésével tűnte­­k el . Másrészről ezt a célt szolgálják a tisztviselői fizetések c­ökkentése, a tűzadó, az alkalmazotti különadó, a vagyon és jövedelemadó, a társulati adó és a rokkant adó pótlékolása . A pénzügyminiszter nagy expozéja Budapest, január 31. A képviselőházi első délutáni ülése, amelyet nemcsak a politi­kai világ, de az egész ország köz­véleménye nagy érdeklődéssel várt, délután pontban 5 órakor megkezdődött. A kormány részé­ről Gömbös Gyula, miniszterel­nök, Imrédy Béla pénzügyminisz­ter, Fabinyi Tihamér kereskedem . Nyíltan és kíméletlen őszin­teséggel kíívánom feltárni a hely­zetet — mondotta a pénzügymi­niszter bevezető szavaiban — mert meggyőződésem, hogy a nemzetnek, ha történelmi elhiva­tottságának tudatában él, ismer­nie kell, miként alakul a sorsa. A miniszter ezután ismertette a költségvetés első hat hónapjának kiadási és bevételi tételeit. Tyler népszövetségi biztos jelentésében 1.41­1 millió deficittel számolt, a kormány azonban 150 milliós de­ficit lehetőségét vette figyelembe . Így készítette el a szanálási ter­vezetét­ Megállapította a minisz­ter, hogy a nemzeti jövedelem, amely 1928—29-ben körülbelül 5 lennü­gyi miniszter és Lázár An­dor igazságügyminiszter voltak jelen az ülés kezdetén. Várakozó hangulatban nyitotta meg Aknásy László elnök az ülést­ A hangulat percről-percre feszültebbé vált és amikor­­ ne­gyed 6 órakor az elnök megadta a szót, Tmrédy Béla pénzügymi­niszternek, az egész Házon moz­gás futott végig. milliárd volt, a legújabb becslés szerint 3 milliárdot sem ért el- Ezt feltétlenül fokozni szükséges, és ezt csakis a termelés fejleszté­se útján érhetjük el. A mostani helyzetben három utat lát: 1. Termelésünk emelését. Ez csak stabil helyzetben lehetséges és ennek legfőbb feltétele az állam­­háztartás egyensúlya- 2. A köz­ponti igazgatás költségeinek le­hetőség szerint való apasztását-3- Tekintettel arra, hogy átmene­tileg passzív gazdasági helyzet­ben vagyunk, külföldi tőkéket igénybe­ nem vehetünk, a belső tő­kéket is a deficit eltüntetésének a­ szolgálatába kell állítanunk. rádiócsövek megadóztatását Ez az adótétel 25 fillérrel kezdődne és a 100 wattos lámpáknál éri el a 85 fillért­ A fogyaszási adók csoportjában a szivarkahü­vely és a papiros megadóztatására kerül. A kávé és tea vámját 50 százalék­kal felemelik, egyéb gyarmatáru­két és a banánét 100 százalékkal emeli fel. A teherautók közúti adóját megkétszerezik. Tervezik a hirdetési illeték bevezetését.­­ Gondol a kormány a dohány jöve­dék bevételeinek fokozására is és itt a­ dohányáruk külföldi elhe­lyezésén lesz a súly. Mindezek a bevételi források kb­ 8 millió pen­gő jövedelmet jelentenek. Ezután ismertette a miniszter a 33-as bizottság elé terjesztett rendelettervezeteket. Majd így folytatta a miniszter: — Átmeneti áldozatoktól nem szabad visszariadni. (Zaj a balol­dalon: Hova megyünk át?) Azután a pénzügyminiszter az 1933—34­ évi költségvetés várha­tó alakulásáról beszélt Az idei 806 millió pengővel szemben a kiadás a­pasztása után 40 millió­val alacsonyabb összeghez ju­tunk­ A jövő évben valószínűleg újra kénytelenek leszünk a kül­földi állami adósság szolgálatára nézve ugyanazt a megoldást ke­resni, amelyet most a Népszövet­ség megadott. Ez újabb 50 milli­ós csökkentést jelent, így elju­tunk kereken 70 milliós összegig, ezt pedig fedezni lehet a bevétel­ből. Az állami­ szervezet modern át­építésének megvalósítására a kormány keretén belül háromta­gú bizottság létesül a belügymi­niszter, a kultuszminiszter és a pénzügyminiszter részvételével. Ez a bizottság előkészíti az 1934 —35­ évi költségvetési keret meg­valósítását. A pénzügyminiszter ezután az államvasút átszervezé­sének kérdésével foglalkozott és hangoztatta, hogy az állami gép­gyárat, de ezzel kapcsolatban az egész vas- és gépiparunkat át kell szervezni. Vannak nemzedékek, amelynek szenvedniük kell a jobb jövőért Ezután a közmunka megindí­tásáról beszélt a pénzügyminisz­ter. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága lehetővé tette, hogy 15 millió pengőt használjunk fel er­re a célra­ Friedrich István: Mi közünk nekünk az ilyenekhez? Önálló ál­lam vagyunk! (Óriási zaj minden, oldalon.) Biró Pál: Legalább 5000 mun­kásnak adunk ezzel kenyeret egy­­esztendeig. Imrédy Béla pénzügyminisz­ter: A mezőgazdasági­­ adósság egy része külföldi hitelből szárma­zik, ezért a kormány külön ka­matalapot teremtett, amelyből a rövid lej­ár­atú kölcsön szolgálatai­ra kamathozzájárulást juttatott­ A pénzügyminiszter kijelentet­te ezután, hogy hitelszervezetünk egészséges, majd áttért a külföldi adósság kérdésére. Fenntartjuk az érintkezést a külföldi hitele­zőkkel, de ezeknek sem szabad elzárkózni a­ jogos kívánságoktól­ A magyar népnek fényes tulaj­donságai vannak, de meg kell ta­nulnia a kitartást, hogy megállja a helyét a nemzetek versenyében- Vannak nemzedékek, amelyeknek szenvedniük kell a boldogabb jö­vőért­ — Ma a célnál keményebb nemzedékre van szükségünk és ha ez meglesz, akkor azon az úton, amelyen haladunk, bármilyen gö­röngyös is, kijutunk a tespedés sivatagából. A pénzügyminisztert, majdnem két, óráig tartó beszéde után a Ház többsége megtapsolta- Szü­net után a pénzügyminiszter be­nyújtotta a belső állami kölcsön felvételéről szóló t­örvén­yjavasla­­tot-A legközelebbi ülést szerdán délután tartják- A pénzügyminiszter expozéja Módok az államháztartás deficitjének fedezésére AZ allílUTVcLSTl LTlK f 1011C ITL CiTl­ P K. fedezetére három mód áll rendel­kezésére: A bevételek fokozása, a kiadások a­pasztása és a kölcsön­­művelet­ Rámutatott a pénzügy­­miniszter arra hogy a Népszö­vetség arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a jelen körülmé­nyek között csak a bevételek fo­kozásával és a kiadások apasztá­­sával lehet a hiányt fedezni, nem lehet és nem volna a hitelezők ér­dekei ellen való, ha a transzfer­alapba befizetett összegekből kincstári jegyek ellenében 50 milliót átengednének a magyar államnak. Ez tulajdonképen egy burkolt kölcsönművelet. Ennek az összegnek a figyelem­bevétele után százmillió maradna a deficit. Ennek eltüntetésére a következőket tervezi a kormány: 30 millióval apasztja a kiadáso­kat, 45 milliós belső kölcsönt vesz fel, ebből 25 milliót az ipar, a többit a mezőgazdaság adná, ez a kölcsön kétéves lejáratai pénz­tárjegyek útján történnék, ame­lyeket később köztartozások fize­tésére lehet majd felhasználni. A fogyasztási adók terén újabb adó­nemeket hozna a kormány, még­pedig az izzólámpák, továbbá a A 33-as bizottság késő éjszaka megszavazta az adóemelési rendeleteket A köztisztviselők fizetése ismét csökken 3-10 százalékkal . Az Illés hajnali fél 3 órakor még tart Budapest, január 31. A­­33-as bizottság kedd éjszakai ülésén megszavazta a pénzügymi­niszter által a parlamentben beje­lentett szanálási javaslatokat. A rendeletek, amelyek a Hiva­talos Lap szerdai számában jelen­nek meg, a következőket tartal­mazzák : A jövedelmi adó pótlékolása a­z emelési kulcs 60 százaléka lesz. A vagyonadónak 100 százalékos pótlékolása 1933 ja­nuár 1-vel kezdődő hatállyal. A ház-, illetve a házbéradó illetőleg a már kiszabott adóhoz 20 százalékos pótlék, a házadó 5 százalékkal emelkedik. A kis- és nagyközségekben azok a házak, amelyeknek tulajdonosai a ben­nük levő lakásokat maguk lakják, mentesek az adó alól. A magánalkalmazottak ke­reseti adója 25 százalékos pótlékolást szenved. A társulati adó pótlékolása 40 százalék. A rokkantellátási adó­­100 százalékkal emelkedik. A tant­emadó

Next