Reggeli Hirlap, 1933. szeptember (42. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

Lapunk mai száma 10 oldal Miskolc, XLII- évf. 198. Ára 10 «Mér Péntek 1933 szeptember 1 R­eggeli Hírlap Iilis fsrfffiéc *• ktorfólirat»*. ■ Miskolc, Hunyadi­ utca 2 Felelős szerkesztő: FEHÉR ÜDtfN Kiadóhivatal) telefon­­ 299 — Éjjel: 565 Befizetési ár egy hónapra M­iiskolcon 2­60, vidéken 2­80 P_____________ Az osztrák Papén lesz-e Dollfuss? Dollfuss hajlandó kibékülni a horogkeresztesekkel A kancellár feltételei: mondjanak le a nácik a németországi irányítás­ról és hagyják abba a terrort—Berlinnel is kibékül, ha elismerik Ausz­tria függetlenségét— Olaszország foglyai az innsbrucki szökevények Páris, augusztus 31. A Revue des deux Mondes szep­temberi száma részére Dollfuss osztrák kancellár rendkívül érdekes nyilatkozatot adott, amelyből kide­rül, hogy az osztrák kormány egy­általában nem zárkózik el sem az osztrák nemzeti szocialistákkal, sem az új trémée kormányzattól való kibékülés elől. A nyilatkoZ Srusin Dollfuss kijelenti, hogy az osztrák nemzeti szocialistákkal való kibé­külést két feltételtől teszi függővé: az osztrák nemzeti szocialistáknak le kell mondaniuk arról, hogy uta­sításaikat Németországból kapják és kötelezniük kell magukat arra, hogy nem követnek el többé terro­­risztikus cselekedeteket. A német hitlerizmus ügye külön kérdés. — Dollfuss azután hangsúlyozza, hogy Németországgal szemben magatar­tása soha sem volt kihívó vagy hajthatatlan. Cselekedeteink — mondja az osztrák kancellár — nem kezdeményezések, hanem visszaha­tások voltak. A német Ausztria mit sem kíván inkább, mint a Német­országgal való kibékülést Ennek a kibékülésnek azonban szintén fel­tételei vannak és ezek a követke­zők: a berlini kormány ne avatkoz­zék be Ausztria belpolitikai ügyei­be, garantálja az ország teljes füg­getlenségét és korlátlan szuvereni­tását. Dollfuss azután a Duna-völgy megszervezésére irányuló tervekről beszél és kijelenti, hogy e pillanat­­ban ennek a problémának is Ausz­tria függetlenségének megóvása a magva. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani — jelenti ki Dollfuss — hogy a politika fonto­sabb a gazdaságnál. Véleményem szerint az életnek ez a két területe a legszorosabban össze van kap­csolva egymással és Ausztriának, éppen hogy megőrizhesse politikai függetlenségét, mindenekelőtt gaz­dasági függetlenségét kell biztosí­tania. Az olasz rendőrség­ kezében a vakmerő fogolyszöktetők Innsbruck, augusztus 31. Az innsbrucki vakmerő fogoly­­szöktetés sikerült. A Bozenből, Olaszországból érkezett jelenté­sek szerint Hofer, a megszökte­tett nemzeti szocialista, kerületi vezető a reggeli órákban társai­val együtt odaérkezett. A mene­külők a Tribulan hegységen men­tek át és útjuk husz óra hosszat tartott, egyrészt azért, mert üldö­zőik az egész idő alatt a sarkuk­ban voltak, másrészt pedig azért, mert a megszöktetett Hofer Fe­rencet az egyik lövés, amit a brermerni országúton álló csendőr adott le a mellette eszeveszett tempóban elrobogó autóra, elég súlyosan megsebesítette, úgyhogy Hofer csak a legnagyobb erőfe­szítésekkel folytathatta útját, sőt nem egyszer vinni kellett őt tár­sainak. A szökevények, akik szerdán hajnalban ugrottak ki a Brenner­­hágó előtt autójukból, este 10 óra tájban érkeztek az olasz határra, ahol jelentkeztek a legközelebbi határőr-épületben. Itt az olasz ha­tóságok hivatalos jegyzőkönyvet vettek fel érkezésükről és közlé­seikről, majd rendőrtisztviselő kí­séretében Brixenbe vitték őket. — Hofert, hír szerint, az ottani kór­házba szállították, miután megál­lapították, hogy jobb térdén szen­vedett izomsebe feltétlenül gon­dos ápolásra szorul. — Az olasz rendőrhatóságok előtt Hoferék azt a kívánságukat fejezték ki, hogy nyújtsanak módot nekik az út folytatására, miután Nürn­bergie szeretnének repülni a né­met nemzeti szocialisták nagy pártkongresszusának mai meg­nyitására, ennek a kérésüknek azonban az olasz hatóságok neo­ tettek eleget. Hoferéket nem tartóztatták le ugyan, de utasították őket, hogy álljanak az olasz hatóságok ren­delkezésére. Az olasz rendőrség már csak udvariasságból is be akarja várni az osztrák hatósá­gok lépését. Ezalatt magában Tirolban to­vább folyt a hatósági akció an­nak megállapítására, vájjon Ho­fer szökéséért nem terhes jogi személyeket is fel Hofer szökése óta nemzeti szocialista­­­­árt tartóztattak le. K. nincsen ugyan arra, h. volt a szöktetésben a h. nak azonban az véleménye, ha szabadon vannak, sokat temé­nek a még tisztázatlan körülmé­nyek eltussolására. A magyar nép újra nagy lesz Moore ezredes, az angol képviselőház Lillafüreden nyaraló tagja csütörtökön este részt vett a Hodobay-telep lakóinak a vacso­ráján és beszédet mondott a trianoni béke tarthatatlanságáról Miskolc, augusztus 31. Moore ezredes, az angol képvi­selőház tagja, a magyar revíziós ügy lelkes harcosa magyarorszá­gi tartózkodása alatt most jelent meg először a magyar társadalom körében. A Hodobay-telep meg­szállott területről menekült lako­sai Moore ezredes és felesége tisz­teletére vacsorát rendeztek. A Hodobay-telepre Lillafüred­ről autón érkezett Moore ezredes és felesége, akiket a résztvevők lelkes éljenzéssel fogadtak, majd két magyarruhás kisleány Moore ezredes­ének egy nemzetiszínű szalaggal átkötött virágcsokrot nyújtott át. A vacsora végén Deniz Sándor ny. táblabíró, a Hodobay-telep Lakói Egyesületének elnöke üd­vözölte Moore ezredest. Az üd­vözlőbeszédet Román Andor gim­náziumi tanár tolmácsolta a kép­viselőnek, aki az üdvözlő beszéd­re válaszolva, örömének adott ki­fejezést, hogy megismerheti a magyar népet és a helyszínen ta­nulmányozhatja a Trianon igaz­ságtalanságait. Magyarországra elsősorban egy katonabajtársa h­­vta fel a ügyei­met, aki a világháború alatt Ma­gyarországon volt hadifogoly és elismeréssel szólt a magyaroknak az angolokkal való bánásmódjá­ról. Tanulmányozta a trianoni bé­keszerződést és arra az igazságra jutott, hogy az nem az igazságon épült fel, hanem a félelem és a bosszú szelleme sugallta. — Egy olyan nemzetet csonkítottak meg, amely nemzet évezredeken keresz­tül a nyugati civilizáció bástyája volt. Európa testén sebek van­nak, ezeket a sebeket azonban nem akarják radikálisan begyó­gyítani, hanem flastromokat ra­gasztottak rá. Le kell tépni a flastromokat és ki kell vágni a sebet és meggyógyítani. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha visszaad­ják Magyarországnak az elszakí­tott magyarlakta területeket és visszaadják az elszakított ma­gyar kisebbségek önrendelkezési jogát. Eddigi magyarországi tar­tózkodásom alatt — mondotta —■ tapasztalhattam a trianoni hatá­rok tarthatatlanságát és hazatér­ve hazámba, igyekszem meggyőz­ni az illetékes angol politikai kö­röket arról, hogy foglalkozni kell a magyar revízió kérdésével. Az estély nagyszámú közönsé­ge hosszantartó lelkes ünneplé­s­­be­ns részesítette Moore ezredest. Ezután Záhorszky Gyula tör­vényszéki bíró a magyar Reví­ziós Liga miskolci csoportja ne­vében üdvözölte az illusztris vendégeket, majd­ átnyújtotta az ezredesnek a trianoni jel­vényt. A Magyarbarát előadás a francia rádióban Páris, augusztus 31. A nemzetközi újságíró kong­resszus alkalmából Budapesten járt néhány francia újságíró ma­gyarbarát csoportot alakított ab­ból a célból, hogy a Magyarorszá­gon szerzett tapasztalataik alap­ján Magyarország érdekében pro­pagandát indítsanak meg. Ennek a propagandának egyik állomása volt az a rendkívül érdekes és Magyarország iránt barátságos hangú rádiófelolvasás, amelyet Gandrey Redi tartott a Poste Pa­risien rádióállomáson Magyaror­szágról. Az újságíró ebben a felolvasá­sában rendkívül meleg hangon beszélt Magyarországról és szóba hozta — természetesen óvatos sza­vakkal — a trianoni békeszerző­dés revíziójának ügyét is. A fel­olvasás éppen azért Páriában óriási feltűnést keltett, mert a

Next