Reggeli Hirlap, 1933. október (42. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

— E — Herczeg Ferenc emlékezései Tarján Gida alakját pontosan Dadányi Sándor után mintáztam, mondja a nagy magyar író most meg­jelent önvallomásában Most jelent meg a könyvpiacon a hetvenéves Herczeg Ferenc „Emlékezései“, a legnagyobb élő magyar író önvallomása, amely­nek van egy részlete, amelynek rendkívül érdekes miskolci vo­natkozásai vannak. Egy bizonyos „Ida néni“-ről szólva ezeket írja Herczeg Ferenc. ... Sokan jártak a házába. Ezek között volt egy Dadányi Sándor nevű főhadnagy, délvidéki birtokos család fia. Dadányiakról azt be­szélik, hogy georgiai eredetűek. — Hogy mikor és hogyan jöttek az országba, arról nincs tudomásom. A főhadnagy megkapóan érdekes fér­fi volt, délceg és komor, mint egy fekete párduc. Minden férfinek im­ponált, minden nőt vonzott. Egész lényét valami romantikus pátosz jellemezte, de ez nem tette póz be­nyomását, — lehet, hogy régi har­cos nemzetségek öröksége volt. Egyszer nagyobb társaság volt elnököknél. Az iskoláról és a taná­rokról volt szó és mivel ebben a kérdésben én voltam a szakértő, csakhamar átvettem­ a szót. Nem emlékszem, miket mondtam, de so­kat fecsegtem, a társaság pedig nevetett. Korábban mentem haza, abban az időben én szorgalmasan tanultam, nehogy Töreky igazgató megint kifogásolja a társaságot, amelybe járok és midőn az előszo­bában, amelyet csak vastag plüss­­függöny választott el a nagyszalon­tól, magamra vettem a jelöltőmet, hallottam, hogy odabenn énrólam beszélnek. Persze, hogy mohón hallgatózni kezdtem. — Kiváncsi vagyok, mi lesz ebből a gyerekből?' — kérdezte Ida néni. — Ifó l­esz','— szólt Dadányi fő­hadnagy, — az ezredes kisfia be­széli, hogy csak úgy ontja magá­ból a verseket. — Kár lenne érte, — vélte a néni, — hró, az mégis csak piszok mester­ség! Ebben, aztán megállapodtak. Én pedig elkedvetlenedve mentem ha­za, mert akkor már elhatároztam, hogy nem leszek festő, hanem a pi­ nekem a mintákat, mikor később megírtam katonai novelláimat és A dolovai nábob lányát. A vígjá­tékomban Tarján Gida alakját pon­­tosan Dadányi főhadnagy után mintáztam. Az én irodalmi huszáraim meg­lehetősen tetszettek a közönségnek, aminek az lett­ a következménye, hogy írótársaim közül többen ráad­ták magukat a huszárelbeszélések kultuszára. Én akkor elhatároztam, hogy nem fogok többet katonákról írni és ennél meg is maradtam. Ez megint nem volt számítás, hanem ösztön. Ha némi sikert értem el egy tárgyammal, akkor ösztönsze­­rűen menekültem előle: a vígtől a tragikumhoz, az elbeszéléstől a drá­mához, a modern élettől a történe­lemhez. A huszáraim azonban mégis csak visszatértek az irodalomba, mert mikor a kurucok korával kezdtem foglalkozni, az én császárhuszá­raim valamennyien Rákóczi fejede­lem szolgálatába léptek. Oaskay brigadéros senki más, mint Tarján Gida, azaz Dadányi Sándor, csak­hogy szilajabb, a társas konvenciók által még kevésbé fékezett, szóval: kurucabb kiadásban. A huszártisz­tek lelke tartalmat nyert: megtelt azzal a keserűséggel, melyet a nem­zeti törekvések reménytelensége váltott ki a kettős monarchia sok magyarjából. Dadányi főhadnagy nélkül nem lett volna meg Ocsk­a úr brigadéros. Olcsóbb lett a férfikalap I. a nyúlszőr P 10.— I. o. príma gyapjú P 5.50 Lővinger Ferencnél Színházzal szemben szűk mesterségre adom magamat. Egy pár nap múlva a tiszti pavil­ion előtt mentem el, mikor Dadá­nyi főhadnagy éppen a hajtókocsi­jára kapa­szkodott. Vagyonos, vagy legalább költekező ember volt, mindig gyönyörű lovakat tartott. — Hová megy? — kérdezte.. Tegezett és a szivemen édes ré­mület nyilait keresztül. — Sétálok, — mondtam. — Gyere velem, megjártatjuk a lovakat. Végigvitt a városon és én ki­mondhatatlanul boldog voltam, mi­kor mind a két eszményképemet az ablakában láttam. A fontos persze az volt, hogy ők láttak engem. — Rokona önnek az a főhadnagy? — kérdezte egy izben az igazgató úr. — Nem rokonom, hanem barátom! — felelte. Amire ő vállat vont. Nem tudom, mi ösztönözte azt a nagyon önérzetes és tartózkodó ka­tonatisztet arra, hogy egy iskolás­­fiú társaságát keresse. Lehet, hogy a jövendő modell, egy titokzatos vonzás törvényének engedelmesked­ve, a jövendő íróját sejtette meg bennem. A tisztek társaságában töltött­­órák nem vesztek teljesen kárba. A fehértemplomi huszárok adták REGGELI HÍRLAP Egy játszadozó gyermek okozta a bukaresti templomi katasztrófát Tíz halott, hatvan sebesült Bukarest, szeptember 30. A Boradin zsidó templom udva­rán néhány száz hivő egész éjsza­kán át virrasztott és imádkozott. A templomot csak reggel 6 órakor nyitották fel, nehogy a pánikban elvesztett tárgyak illetéktelen ke­­zekbe kerüljenek. A sebesültek kö­zül, akiknek száma 60, egy szomba­ton belehalt sérüléseibe s így a ha­lottak számra tízre emelkedett. A halottak közül háromnak a kilétét nem sikerült megál­lapítani. Szom­bat reggel valamennyi zsidó tem­plomban gyászistentiszteletet tartot­tak. Az áldozatok temetése vasár­nap délután lesz a bukaresti zsidó temetőben. A vizsgálat szerint a szerencsétlenségnek három oka volt: 1. Egy kis­gyermek játszott egy kapcsolóval és elrontotta a villa­mosvezetéket, amely emiatt fel­mondta a szolgálatot. 2. Egy Goldberger nevű ember betörte az egyik ablakot, hogy az ablakon keresztül meneküljön. 3. Egy nő elkiáltotta magát, hogy tűz van. NEMÉNYI SELYEMGYÁR értesíti Miskolc város és vidéke hölgyközönségét, hogy az őszi és téli divat selyemújdonságok elkészültek. Olcsó gyári árak! Vay út 12. Telefon 13-74. Tanszabadság az elemi iskolában Miskolc, szeptember 30. A legutóbbi városi közgyűlésen példázatképen olyasmit mondott a közgyűlésnek egy nagy képzett­ségű és mindenkép tiszteletre­méltó tagja, hogy az egyetemi tanszabadságot nem lehetne pél­dául az elemi iskolákban alkal­mazni. A szakmabelinek jobb értes­ült­­sége alapján vagyok bátor ahhoz a felszólalásihoz a következőt meg­jegyezni. Ha a felszólalás arra vonatko­zott, hogy az egyetemi hallgató saját magának válogatja és állítja össze (bizonyos megszabott kere­tek között) a tanulmányait, ak­kor igenis van ilyenfajta tansza­badság az elemi iskolában. s Az északamerika a lágy és,un­a­­­­lamok Dalton nevű városában kezdte ezt az új irányt egy már egyébként is jónevű tanítónő. Kí­sérlete olyan jó eredményeket adott, hogy Amerikában és ké­sőbb Európa nyugati országai­ban is utánozták ezt a „daltoniz­­mus“-na­k nevezett, a tanulóknak több önállóságot nyújtó tanul­mányi rendet. Az elemi iskolák újabb rendszereiben és tanulmá­nyi eljárásaiban általában na­gyobb szabadságot juttatnak a kis tanulóknak. Minálunk is a legújabb hivatalos tanterv­­ért juttat ennek az új felfogásnak, mert minden illetékes körök ta­pasztalják az újítás üdvös hatá­sát. Csak ennyit óhajtottam rövid NAPONTA INDULÓ MÁV. HÁZ-HÁZ FORGALOM Ne felejtse el Budapestről rendelt árusnál előírni, hogy a „SIN“ adandó át továbbítás végett miskolci MIlvlAill szállító képviselet: UlUSAillflKl ITIINIUS Telefon 100 1933 X. ÍL Őszi idényre ízléses kötöttárukat, női alsóruházatot, női és férfi divatárukat, saját készítményű­ férfi fehérneműeket nagykereskedésünk kicsinybeni osztályán vásárolhat, elsőrendű minőségben, előnyös árakon Fischer Gerzson és Fiai Széchenyi ucca 103 ben a tárggyal kapcsolatban — az igazság kedvéért — fölemli­­tetni. Teljes tisztelettel Vadas Ábrahám, elemi iskolai tanító. Magyarország pénzügyi helyzete Budapest, szeptember 30. Magyarország pénzügyi hely­zetére vonatkozó 1933. évi augusz­tus havi pénzügyminiszteri köz­lemény szerint augusztusban az­­állami közigazgatás kiadásai 55.9 millió pengőt, bevételei pe­dig 67.6 millió pengőt tettek ki, vagyis az állami közigazgatás bevételei 11.7 millió pengővel ha­ladták meg a kiadásokat. Az elő­legkezelésben az államvasutak­nak 2.3 millió pengőt, az állami vasgyáraknak 1.6 millió pengőt, összesen 3.9 millió pengőt utaltak át. A kölcsönből fedezett beruhá­zásokra augusztusban 0.3 millió pengőt fordítottak. Mindezek fi­gyelembevételével tehát augusz­tusban a bevételek 7.5 millió pen­gővel haladták meg a kiadásokat. A kölcsönkezelésben az 1933. évi IX. tc. 3. paragrafusa alapján felvett kölcsönökből 1.9 millió pengőt fordítottak. Értesítem a n. é.­közönséget, hogy borbély és fodrász üzletemet a volt Valder-féle hölgy­fodrász helyiségben Rákóczi u. 2. Sötét kapu alatt megnyitottam — Pontos és higiénikus kiszolgálás. Engier Károly borbély és fodrász Szétmarcangolta a vaddisznó Kesztölc, szeptember 30. Schön István 35 éves gazdálko­dó a pilisszentlőrinci határban éjszaka tengeri földjét őrizte, hogy kárt ne tegyenek benne a vaddisznók. Éjfél után úgy látta, hogy egy vaddisznó pusztítja a kukoricát. El akarta kergetni a vaddisznót, de az rátámadt és összemarcangolta. Mire a mezőőr odaérkezett és fejszével megölte az állatot, Schön már rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett.­­ Beszállították az esztergomi köz­­kór­házba, de felépüléséhez alig van remény. Mindazoknak, akik drága jó­­cukánk halála alkalmával mély­séges fájdalmunkat jóleső részvé­tükkel enyhíteni szívesek voltak, leghálásabb szívvel fejezzük ki köszönetünket. Fülöp család.

Next