Reggeli Hirlap, 1934. május (43. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

Miskolc, XLIII. évf. 97. J­ra 10 fillér Kedd 1934 május 1. Reggeli Hírlap Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖK ~ ^ . _ Út a békéhez Az elmúlt héten ismét egymást követték az izgalmas világpoliti­kai események. A nemzetközi dip­lomáciának igen mozgalmas nap­jai voltak. Egyidőben folytak a tárgyalások a leszerelés kérdésé­ről, Varsóban, Párisban, London­ban és Milánóban. Ezidőszerint még csak találgatás és titokzatos homály fedi Barthou lengyelor­szági útját. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a francia külügymi­niszter nem ért el olyan sikereket Varsóban, amelyért a hosszú utat érdemes volt megtenni. — Prága nagy diadallal­ fogadta Barthout. Benes görögtüzes ünnepségeket rendezett, de a rakéták hideg fé­nye mellett is észre lehetett venni azt a szorongást és izgalmat, mely a cseheket állandó félelemben tartja, amióta világszerte egyre nagyobb megértéssel találkozik a magyar igazság. Ugyanezekben a napokban Savrer Párisban foly­tatott tárgyalásokat, de ennél sok­kal lényegesebb az a megbeszélés, melyet az olasz külügyi államtit­kár Londonban és Brüsszelben folytatott. London sok tekintetben szem­ben áll a francia állásponttal és az ellentétek főként a leszerelés kérdésében meglehetősen élesek. Angliában egyre szélesebb körök­ben úgy látják, hogy vissza kell adni az egyenjogúságot a legyő­zött nemzeteknek, mert a népszö­vetség csakis abban az esetben töltheti be valóban nagyfontossá­gú szerepét, hogyha keretein be­lül egyenjogú és egyenrangú nem­zetek egyenlő fegyverekkel ülnek le a zöld asztalhoz, hogy megtár­gyalják, melyik az az út, ami ki­vezet a kultúrát és a nemzetek ci­vilizációját veszélyeztető fojtoga­tó válságból. Az egyenjogúság megadása csak az első lépés az igazi béke felé. Ha valóban el akarják osz­latni Európa egéről a háborús rém sötét fellegeit, akkor a diplomá­cia boszorkánykonyhájában fel kell hagyni az eddigi szakácsbű­vészkedéssel és helyette őszinte szóval és őszinte akarattal olyan új utakra kell lépni, amelyeken lehetővé válik a párisi környéki bé­kediktátumok igazságtalan, tudat­lan és felháborító intézkedéseinek megváltoztatása. A békeszerződé­sek revíziója nélkül nem térhet vissza a béke a telkekbe és nem tehet nyugalom Európába. Nem lehet már csak gazdasági szem­pontokból sem. Ezt az egyszerű­ igazságot már belátták a világ hatalmasságának a vezetői, de még mindig haboznak, hogy meg­gyógyítsák Európát azokból a se­bekből, amelyeket a békediktátu­mok ütöttek rajta. Habozásra pe­dig most már végképen nincsen idő. Ha az utazgató diplomata urak továbbra is csak azért utaz­gatnak, hogy elodázzák és meg­akadályozzák a revíziós törekvé­seket, igen rossz szolgálatot tesz­nek Európának és nagyon sokat vétenek saját hazájuk ellen is. Ausztriában eltemették a parlamentarizmust Diktatórikus hatalmat kaptak a vezérek . A mandá­tumoktól megfosztott szocialista képviselők nélkül a nagynémetek és az agráriusok tiltakozása mellett szavazták meg az alkotmányt Bécs, április 30. Vasárnap éjjel és hétfőn tar­totta az osztrák parlament utolsó ülését. Az ülésteremből hiányoz­tak a kormány szükségrendelete által mandátumuktól megfosztott szociáldemokrata képviselők. A parlament utolsó ülésnek felada­ta az volt, hogy törvényesítse az új alkotmányt, amely beláthatat­lan hatalmat biztosított Ausztria vezéreinek. Tiltakoznak a nagynémetek Az elnök megnyitó szavai után felállott dr. Hampel, a nagyné­metek­­szónoka és kifejtette, hogy az ülés összehívása szabálytalan és alkotmányellenes. Az egyetlen törvényes eljárás a Ház feloszla­tása és az új választások kiírása lenne. Rannek elnök megállapí­totta ezzel szemben, hogy az ülést a szövetségi kormány rendelete alapján hívták össze. Megnyitják az alkotmányos­i ülést Hétfőn délelőtt 11 órakor újabb ülésre ült össze a nemzeti tanács, mely elé 451 rend­eletet terjesztet­tek, köztük az új alkotmányról szóló tövényt és az alkotmánnyal kapcsolatos felhatalmazási javas­latot. A gyűlésen megjelent Doll­­fuss kancellár és a kormány va­lamennyi tagja. Az első szónok ismét Hampel volt, aki kijelen­tette, hogy minden rendelet, me­lyet a felhatalmazási törvény alapján bocsájt ki a kormány, al­kotmányellenes. Az elnök ezzel szemben javasolta, hogy miután az alkotmányjogi bizottság nem emel kifogást a rendeletek ellen, tárgyalják le a beterjesztett ren­deleteket. Az előterjesztést, a n­agy németek két megfigyelőjét kivéve, a Ház egyhangúlag elfo­gadta. A nagynémet Foppa népszavazást követel Általános érdeklődés mellett Foppa állott fel ezután szólásra. — A nemzeti blokkba tömö­rült nagynémet párt nevében — jelentette ki — ünnepélyesen til­takozom a jelenlegi kormányzat ellen, amely több mint egy év óta az alkotmányon kívül helyezte magát. Tiltakozom a mérhetetlen üldözések, az emberiség elvének megsértése, az internáló táborok, a denunciánsok és a spicli-rend­szer meghonosítása ellen. Pártom nevében — folytatta emelt han­gon Poppá— aki papírlapról ol­vasta fel beszédét, — tiltakozom a mai parlamenti ülés ellen, mely az alkotmány megszegését jelenti, tiltakozom ez ellen azért is, mert a mai parlamenti ülés alkotmány­­ellenesen lett összehíva és a mai ülés összetétele is teljesen tör­vénytelen. — Kijelentem, hogy a mai ülés határozatai nem törvények, ha­nem csupán a keresztény szocia­lista párt párthatározatai. Az al­kotmány megváltoztatása csakis egy teljes parlament részvételé­vel volna lehetséges — mondotta a keresztényszocialisták zajos ne­ve­tgélése közben. — Éppen ezért az alkotmány­nak megfelelően indítványozni. Azután a keresztényszocialista­­párt szónoka, Aigner képviselő ment a szónoki emelvényre és ki­fejtette a kormányzópárt állás­pontját. Kijelentette, hogy a szo­ciáldemokrata párt felelőtlenül küzdött elveiért, míg Dollinss kancellár élete kockáztatásával szállt síkra elveiért. — Bejelentem, hogy mindazok ellen, akik Ausztria önállósága ellen harcolnak, a kormány el fog járni állásukra való tekintet nél­kül. Ausztria önálló és önállónak kell maradnia. Mindent megte­szünk azért, hogy a fiatalságot ahoz a kereszthez csatoljuk, mely Linscher kijelentette, hogy a parlamentarizmus Ausztria életé­ben ma megszűnik. Beláthatatlan teljhatalmat kapnak azok, akik ma vezetik az országot. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A régi alkotmány sze­rint az alkotmány megváltoztatá­sa csak akor mondható ki, ha a 165 tagból álló parlamentnek leg­alább a fele van jelen és a jelenle­vő képviselőknek legalább két­­harmad része dönt az alkotmány megváltoztatása mellett. Megszavazzák az alkotmányt Lelnök elrendelte az össze­­számlálást. Megállapítja, hogy összesen 78 képviselő van jelen, hogy az alkotmány megváltozta­tását ne a mai parlament, hanem népszavazás döntse el. Az utolsó órában apellálok a köztársaság elnökéhez, hogy a parlament mai határozataihoz tagadja meg a hozzájárulást . Megállapítom azt is, hogy az osztrák nemzetgyűlés 1918- ban, a háború befejezése és a fel­bomlás után, egyhangúlag elfo­gadta azt a tételt, hogy Német- Ausztria a Német birodalomnak egy része és többen ugyancsak az osztrák nemzetgyűlés egyhan­gú tiltakozását jelentette be az ellen, hogy a békekonferencia a saint-germ­aini békeszerződésben ezt a határozatot megsemmisítet­te. Ausztriában nincs megoldás Németország nélkül és minden megoldás elfogadható, amelyben Németország bennze van, az új osztrák címerben van. — Ausztria nem enged a kato­licizmusból, tradícióiból. Ebben a pillanatban véget ér Ausztria parlamentarizmusa, véget ér egy olyan parlamenti korszak, amely hat évtizeden keresztül vezette Ausztria közügyeit. Óriási teljha­talmat kapnak, azok, akik ma ar­ra az útra vezetik a nemzetet, me­lyen boldogulását keressük. Kö­szönt­jü­k Dollfuss kancellár sze­mélyiségét, személyes bátorságát, személyes képességeit. Arra kér­jük, Isten segítségével vezesse to­vább a nemzetet. Az elnök felteszi a kérdést, hogy elfogadják-e az alkotmány megváltoztatásáról szóló törvény­­­javaslatot. A keresztény szocialista párt, a Heimwehr és a Landbundnak ne­vezett földimívespárt háromszor egymásután felállanak és megsza­vazzák a törvényjavaslatot. A nagynémet párt két elnöke ezután a képviselők gúnyos kiál­tozásai közben elhagyta az ülés­termet. Most már csak a keresz­tényszocialisták, a Heimwehr tag­jai és a Landbund két képviselő­­je marad az ülésteremben és há­romszor egymásután megszavaz­zák az új alkományt. Ezután Ramek képviselő leír­ „Önálló év katolikus Ausztriát“ Beláthatatlan teljhatalom“ amelynek bizonyára használni akarnak.­­ Sokat vétenek, mert megakadályozzák a gazdasági­­ rend visszatérését és ezzel az anar­­­­chia és a bomlás útjait egyenge­tik. Mert a diplomáciai játék el­tolhatja a robbanást. De a nyu­galmat, a békét csak a békereví­­zió hozhatja.

Next