Reggeli Hirlap, 1934. július (43. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

1934. VII. 1. A Csillár­­Rádió nagy választékban, legolcsóbb árban a Villamossági és Csillárgyár Rt. 1 '1 ■ miskolci üzletében Kedvező részletre is Telefon 9—99 Széchenyi­ utca 58. A potyafutballdrukkerek életveszélyesen megverték az evangélikus temető őrét A Csabai kapuban támadtak rá a temetőőrre Véres támadás színhelye ■volt pénteken este a Csabai-kapu. Az­­evangélikus temető őre este tíz óra tájban hazafelé tartott, mikor hirtelen három suhanc állt elébe. — Na, a kezeink közzé kerültél, jómadár! — kiáltották vésztjósló­­an és a következő percben a há­rom sushanc rávetette magát a te­metőőrre és ököllel, bottal és boló­­szerrel ütni-verni és rugdosni kezdték. Közben azt kiáltozták: „ezek után majd elmegy a ked­ved, hogy elriassz bennünket a futballpálya­­kerítésétől“. A támadók, miután a tem­etőőr szerző fejjel összeesett, elmene­kült­ A temetőőr később magához tért és beván­szorgott a kórházba, ahol bekötözték a sebeit, majd a rendőrségre ment és feljelentette a támadóit. REGGELI HÍRLAP Megtörtént a zálogház átadása a Postatakarékpénztárnak Tízszázalékos kamat mellett hathónapi lejáratra folyósít kölcsönt a zálogintézet Miskolc, június 30. Szombaton délelőtt megkezdte a .m. kir. Postatakarékpénztár körzeti zálogkölcsön osztálya a miskolci városi zálogkölcsönzz­­intézet átvételét. Felkerestük a­z átvétel irányítására M­iskolcra ér­kezett Karády János postataka­rékpénztári főtanácsost, a körzeti zálogkölcsönosztály főnökét és kérdést intéztünk hozzá, hogy mi­lyen elgondolások alapján fogja a Postatakarékpénztár ezt a nagy­fon­tosságú szociális intézményt vezetni. Karády János postatakarék­pénztári főtanácsos elmondotta, hogy a zálogház átvételét pénte­ken délelőtt­­megkezdték, leltárt vesznek fel a zálogtárgyakról, át­vizsgálják az egész ügykezelést, ami néhány na­pot fog igénybe­­venni. A zálogház ez alatt az idő alatt is rendelkezésére áll a kö­zönségnek és hétköznapokon 8-tól 1-ig délelőtt, valamint háromtól A Vasárnapi Krónika Az Oil orvos dilemmája Minden elismerés kijár Vajda Géza dr. egészségügyi főtanácsos, közkórházi főorvosnak a közegész­ségügy érdekében való bátor kiál­lásáért a városi közgyűlésen. Örü­lünk, hogy halk hangon, de mesz­­szehallatszóan kimondta az igaz­ságot és feltárta a valóságot. _ Az igazság az, hogy az OTI szociális intézmény, a közegészségügy ér­dekében, kisemberek tízezreinek érdekében hívták életre. Mam­mut­­adminisztrációjának, nagyszámú orvosainak egyetlen kötelessége és rendeltetése: a betegbiztosítási já­rulékot fizető tagjainak szociális- és egészségvédelme. A rengeteg panasz azonban arra vall, hogy az OTI eljárása a biztosítottakkal szemben adott esetekben nem vált­ja be e nagy rendeltetésű intéz­ményhez fűzött reményeket.­­ A folyton hangosabb kritikák amel­lett szólnak, hogy amilyen lendü­lettel érvényesíti jogait az érde­keltekkel szemben, amilyen lázas sietséggel alkalmazza az ezer baj­jal küzködő kisiparosokkal és kis­kereskedőkkel szemben a megtorló rendszabályokat,­­ éppen annyi­ra nem megy a szomszédba egy kis szociális érdekbe vágó és az egészségügyi ellátást akadályozó ötletért, ha a saját zsebéről van szó.* Példának okáért felháborítóan szűkmarkú, dühítően antiszociális olyan esetekben, amikor csak a megértő bőkezűség és az okos szo­ciális védelem szinte az egyetlen hatásos segítség. Ha nem orvos mondaná, el sem hinné az ember, hogy mire képes az OTI, például súlyos komplikációkkal járható járványos megbetegedés esetén.­­ Meg sem mernénk h­nl, ha nem egy nagytekintélyű orvos állíta­ná, hogy az OTI, ez a töméntelen pénzeket elnyelő mammutintéz­­mény, lelki kényszerbe hozza a betegek gyógyítására hivatott or­vosokat a „szigorúan bizalmas“ rendeleteivel, amelyek alkalma­sak lehetnek holmi esztelen taka­rékossági elvek keresztülvitelére és az OTI diszkreditálására, de semmiképen sem szolgálhatják azokat a magasabb szempontokat, amelyekkel e hányatott sorsú in­tézmény életrehívását és létezését indokolják.* Tessék elképzelni, milyen szel­lemtől van átitatva ez az intéz­mény, ha olyan rendelkezésit ad bizalmasan az orvosoknak, hogy, például járványos beteget, aki egyben OTI-tag, ne szállíttassanak be a járványkórházba, hanem vár­ják meg, hogy ezt a kötelességszerű­ parancsot a tisztiorvos rendelke­zésére hajtsák végre, mert ebben az esetben a várost terheli a jár­ványos beteg ápolási költsége.­­ Már most tessenek elképzelni a jobb sorsra érdemes OTI-orvost, hogy milyen lelki tusákat vívhat magában, amikor egy­­ szegény OTI-tag tömegszállásán járva, járványos beteget talál. Az első pillanatban megszólal benne az emberi lelkiismeret és az orvosi eskü szava; minden idegszálával érzi a helyzet komolyságát, mely gyors intézkedést parancsol: a járványos beteg azonnali elkülö­nítését. De mivel egy szegény OTI-tag tömegszállásán tudvalé­vően nem kínálkozik elkülönítési lehetőség, az OTI-orvos, az emberi lelkiismeret és az orvosi eskü sza­vára felfigyelve, természetszerűen egészséges ösztönénél fogva is ar­ra gondol, hogy a járványos bete­get a járványkórházba szállíttat­ja. Végre is, gondolja, létezik Mis­kolcon egy nagy költséggel és mo­dern berendezéssel felszerelt jár­­ványkórház, kétszázegynéhány fé­rőhellyel és olyan felkészültség­gel, amely teljesen alkalmas a ra­gályos beteg elkülönítésére és meggyógyítására. Igen ám, csak­hogy az orvosi esküjével és a lel­kiismeret szavával szembeszáll az OTI parancsa, mely az orvost bizo­nyos következmények terhe mel­lett eltiltja a járványos beteg kór­házba számításától. * Erre nézve konkrét eset szolgál: régi keletű, de aktualitást ad neki Vajda Géza dr. bátor felszólalása és gerinces kiállása a közgyűlé­sen, ahol végre lelepleződött az a módszer, amellyel az OTI egy és más esetekben eljárni szokott. A konkrét eset: az egyik OTI-orvos egy nagycsalládú OTI-tag tömeg­­szállásán két vörhenybeteg gyere­ket talált, ápolás és elkülönítés nélkül. Az orvos a két gyermeket a járványkórházba szállíttatta. A két gyermek hat hét után gyó­gyultan távozott a kórházból. A gyanútlan olvasó azt hinné, hogy ezzel a dolog a lovagiasság szabá­lyai szerint el is intéződött A jó­zan ész, a logika törvényei szerint ennek kellett volna történnie. É­s úgy látszik azonban, hogy az OTI és a­­ logika nem egy utón jár­nak, vagy legalább is nem mindig járnak egy­ utón. A két vörheny­beteg gyerek esetében legalább felmondta a szolgálatot az OTI lo­gikája, vagy legalább is szociális belátása. Az OTI nem dicsérte meg az orvost gyors intézkedésé­ért, sőt még hallgatólag sem he­lyeselt elj­árásának, amely az em­beri Lelkiisimeret és az orvosi eskü parancsának természetszerű folyo­mánya, hanem könnyebb végénél fogta meg a kérdést: felelősségre vonta az orvost, miért okozott az OTI-nak fölösleges kiadást a két vörhenybeteg gyermek kórházba­­utalásával, amikor tudnia illenék, hogy egyrészt van egy bizalmas rendelkezés, mely ettől a sietségtől és félős óvatosságtól óvva inti, másrészt pedig, hogy egy sokat emlegetett miniszteri rendelet ér­telmében, abban az esetben, ha h­atósági orvos részéről történik a beteg beutalása a járványkórház­ba, az ápolási költségek az érde­kelt közületet, az adott esetben Miskolcot terheli.• Nem fűzzük tovább a szót, csak bejelentjük, hogy az OTI-nak ezt a nem első és sajnos nem is utolsó antiszociális és közegészségellenes eljárását nem vesszük le a napi­rendről, legközelebb hiteles ada­tokkal jövünk és demonstráljuk, hogy itt van az ideje annak, hogy mindenki, akinek szava és súlya lehet ebben a kérdésben, emeljen vétót az OTI antiszociális és esz­telen bizalmas rendelkezései ellen. Lőcsei Elemér hatig délután nyitva lesz. Rögtön megkezdték a belső berendezés átépítését, hogy az a közönség céljainak jobban megfeleljen és a zálogtárgyat elhelyezők gyor­sabban végezhessenek. A Postatakarékpénztár nem mint nyereséget hajtó vállala­tot, hanem mint szociális in­tézményt kezeli a zálogköl­csönző intézetet, épen ezért az első szabály náluk mindig a közönség érdeke lesz. Ezt fog­ja szolgálni a becslés is, mely­nél a legmesszebbmenő méltá­nyosságot fogják gyakorolni. A Postatakarékpénztár tőke­erőssége lehetővé fogja tenni, hogy az eddiginél magasabb kölcsönöket folyósítsanak. Így például aranynál, szemben az eddigi 1,50 filléressel, két pen­gő, 2 pengő húsz fillért tudnak majd adni grammonként. A lejárat a jövőben hat hó lesz, mely után a leszállított 10 szá­zalékos kamatot utólagosan fogják szedni, kezelési költsé­get 8 és fél százalékig fognak számítani. Az­­ügyfelek tájékoztatására minden tudnivalót kifüggeszte­nek a zálogház helyiségeiben, azonkívül a zálogcédulák hátlap­ján is­­pontosan tájékoztatni fog­ják a közönséget arról, hogy ér­dekeit milyen eljárással óvhatja meg. Minden esetleges panaszt a legszigorúbban ki fognak vizs­gálni és jelszavuk a gyors, kifo­gástalan elintézés lesz. Vasúti arcképes igazolványokhoz szükséges istiúképeket az előírt méret szerint ízléses finom l''p “l“* LUSZTIG JÁNOS fotómillerme, Duzatér Képviselőt keresünk Miskolc és környékére, aki a szak­mában jól be van vezetve. Union pótkávégyár, Budapest, Soroksári­ út 130. Nyugdíjazás, lakbércsök­­kentés a Kereskedelmi és Iparkamaránál Miskolc, június 30. A kereskedelmi miniszter leira­tot intézett a miskolci Kereske­delmi és Iparkamarához, melyben, elrendeli a Kamara évtizedes, mindig a legnagyobb megelége­désre szolgáló tisztviselőjének, R­ó­t­h­n­é Spiegel Margit iroda­­igazgatónőnek nyugdíjazását jú­lius hó elsejei érvénnyel. Az igaz­gatónőnek a hivatalból való távo­zása úgy a Kamara vezetőségén­­ek, mint a Kamara tagjainak és közönségének őszinte sajnálkozá­sát váltotta ki. Súlyosan érinti a Kamara tiszt­viselői karát a miniszternek ez a rendelkezése, amelyikkel az eddi­gi lakbérüket redukálta. A miniszteri leirat foglalkozik a Kamara volt főtitkárának Wit­­tich Andornak végkielégítése kér­désével is és azt 6900 pengőben ál­lapítja meg. — Sajólád a bukaresti bomba el­len. Sajólád községben a napokban nagygyűlés vollt,­­amelyen Uher András tömör beszéde után Major László jegyző beszélt Barthou bu­karesti történelemham­isítása ellen. A ,gyűlés közönsége erélyes tiltako­zását nyilvánította a francia kül­ügyminiszter történel­emhamisítása ellen.

Next