Reggeli Hirlap, 1934. november (43. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

SS ■ Big ért köszönetet várnak fent. Ez az egész mai szellem a városi törvényhatóságok tudatos tönkretétele és a városi lakosság kormánykegyre fogásának az érdekét szolgálja. Ha a várost megszabadítanák a rá áthárított terhek viselésétől és biztosítanák részére az elvont jövedelmeit, Miskolcnak nem volna szüksége pótadó kivetésére. Fekete Mór ezután határoztas javaslatot terjesztett elő, miszerint kéri a város azállamot illető terhek viselésétől való mentesítését és a tőle elvont városi természetű jövedelmek visszaadását Javaslatot terjesztett elő arra nézve is, hogy a közgyűlés utasítsa a polgármestert, hogy tárgyaljon a Deutsch és Fia céggel, valamint a tröszttel, hogy a követelésük után esedékessé vált kamatokat csatolják a tőkeösszeghez. Fekete Márti beszéde után a közgyűlés tagjai lelkesen megéljenezték a város mai anyagi helyzetében ezer pengő is számít, sem anyagi, sem morális szempontból nem tudja megmagyarázni a nyomorgó és munkátlan tömegnek, hogy miért van szükség pótilletményre olyan városi tisztviselőknek, akiknek rendesen megállapított fix fizetésük van. Határozati javaslatot terjeszt be ezután. Mondja ki a közgyűlés, hogy pótilletményt nem ad, ellenben megszavaz húszezer pengőt, amelyet segély címén egyenlő arányban oszt szét a kilencedik fizetési osztálytól lefelé a tisztviselőknek, úgy a fizetési osztályba sorozottaknak, mint az alkalmazottaknak, altiszteknek és szolgáknak. REGGELI HÍRLAP Láng Lajos dr.: A polgárság nem bírja el az emelkedő nyugdíjterheket A továbbiak folyamán Láng Lajos dr. kapcsolódottbele a költségvetési vitába. Véleménye szerint a törvényhatósági bizottság ma a néma parlament szerepét tölti be. Mert vannak sokan, akik ellenségei az ezeréves alkotmánynak és hivei a diktatúrának. Az elnöklő főispán e szavaknál rácsönget a szónokra, felhívja, hogy maradjon a költségvetésnél. Ilyen intermezzo után Láng Lajos dr. Tyler jelentésével foglalkozott. Az adózók kíméletének szükségességét hangsúlyozta. Majd arról beszélt, hogy amikor a mai rendszert bírálja, ugyanakkor nem lenne igazságos annak elhallgatása, hogy Lichtenstein László főispán két év óta, amióta a főispáni széket elfoglalta, nagy és eredményes munkát végzett. Ennek eredménye, hogy a város pénzügyei a mai állapotba jutottak a múlt sötét és vigasztalan állapotához képest, továbbá, hogy a tisztviselői fizetéseket folyósíthatják és a város eleget tud tenni a számlaköveteléseknek. A mai közállapotokért nem tud lelkesedni, de a főispán és rajta kívül Tebisz Imre főtanácsos érdemeit el kell ismerni. Ezután a nyugdíjazások ellen szólt, mivel a város nem bírja a magas nyugdíjterhek viselését. A mai adózási politika hátrányos következményének tudja be, hogy az adóköteles házak értéke a harmadára esett. A munkanélküliség veszedelmeiről szólt ezután. Majd arról, hogy elismeri a miniszterelnök jószándékát, de ez nem mondható el a kormányelnök valamennyi munkatársáról. A jelenlegi vigasztalan gazdasági helyzet egyik megnyilatkozása, hogy a polgárság nagy része nem tud élni a kedvezményes adófizetés lehetőségével. A trösztkölcsön kérdésével foglalkozott ezután, helyénvalónak látná ennek a kérdésnek a napirendre tűzését. Beszéde további során kitért Láng Lajos dr. a Sotész Nagy Kálnán-utcai városi kérházak problémájára. Az épületet nem szabad átvenni, mert a Stabil nem végzett megfelelő munkát, a födémszerkezet rossz, a vasgerendázat elégtelen. A városi zeneiskolát nem bírja a polgárság eltartani, a 150 növendék fejenként 5—600 pengőjébe kerül az adózóknak. Fontosabb kultúrintézmények fenntartására sincs pénz. Behatóan foglalkozott ezután a javadalomi hivatal munkájával. Elismeri, hogy az átszervezés szép eredményt produkált, de nem szabad vérmes reményeket táplálni a jövőre nézve. A bor- és húsfogyasztás csökken, a nyomozó közegek túlzásba mennek az ügyfelek ellenőrzésében. Barta Jenő dr.: Ki kell írni a pályázatot Tapolca fürdőre Barta Jenő dr. felszólalásában behatóan foglalkozott a Görömbölyi Tapolca Gyógyfürdő Rt. ügyével. Tiltakozott a részvénytársasági forma megszüntetése ellen, védelmébe vette az igazgatóság önzetlen munkáját és nagyobb hatáskört követelt az üzemi bizottság számára. A régi adósságokkal küzdő fürdő tőke hiányában nem fejlődhet, a városnak nincs pénze befektetésre, ki kell tehát írni a pályázatot a fürdő bérletére, olyan feltételekkel, hogy a bérlő köteles lukratív beruházásokat eszközölni. Lichtenstein László főispán ezután két óra ebédszünetre felfüggesztette a közgyűlést. Sreisinger Ferenc: A költségvetés antiszociális Délután négy órakor ugyancsak kevés számú bizottsági tag jelenléte mellett folytatta a közgyűlés a költségvetés általános vitáját. Reisinger Ferenc volt az első felszólaló, aki mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszédje elején elismeréssel szólt a költségvetés technikai összeállításáról. Lényegében azonban ma sem változott a költségvetés a régiekhez képest. Ez a költségvetés is antiszociális. Úgy ,kulturális mint közegészségügyi és egyéb vonatkozásokban. Erről azonban nem a költségvetést összeállító főszámvevő tehet. A költségvetés nem ad lehetőséget a közmunkákra. Ami munka kínálkozik, azt ínségmunka címén kívánják elkönyvelni. Márpedig csak egyféle munkát ismer: a tisztességes emberi munkát, amelyet meg kell fizetni. A polgármester világosítsa fel az illetékes tényezőket, hogy rendkívüli ellenszenvet vált ki a városi polgárság körében a városok megnyomorítására alkalmas igazgatási szellem. A tisztviselői pótilletményt nem szavazza meg. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozza: a szociáldemokrata pártnál nagyobb és őszintébb barátja nincs a tisztviselői karnak. Amikor azonban szisszt MERAN O SZÁLLÓD Ataxaszz Négyemeletes újjáépített palota a Belváros legszebb helyén Központi fűtés. Hideg meleg folyóvíz Fürdőszobás és telefonos szobák Lift. Udvari szobák P 4. uccai szobák P 6 tói Étterem házi kezelésben Diétás konyha Balogh J ó r a o f a Berlini téren volt Merán szálloda tulajdonosa 1934. XL 3. A Korona, a városi bérházak, a fogyasztási adó és a cigánykérdés — A Korona szálló — úgymond — eddig közel egymillió pengőt emésztett fel. Évente átlagban 90 ezer pengő a város ráfizetése a Koronára. A polgármester vegye kézbe ezt a kérdést. Ugyanez az álláspontja a városi bérházak ügyében. Ezeket az unpraktikus épületeket adja el a város és a fennmaradó vételárból építsen egy és kétszobás lakásokat. Mert igaz, hogy nincs lakásínség Miskolcon, de a rendes lakásokban nagy a hiány. A cigánykérdést ismertette ezután nagy érdeklődés mellett. A cigánykérdés mai formáját az évek előtti elhibázott inségsegélyezési rendszer tette lehetővé. Úgynevezett elsőosztályú segélyezésbe részesültek a cigányok és csak másodosztályú népkonyhai segélyezést kaptak a szakmunkások és az élet viharában tönkrement kiskereskedők és kisiparosok. ő természetesen a kóbor és munkakerülő, közte veszélyes cigányokról beszél, akik a hallószeren leszedik a ruhát az emberekről, kiveszik a kenyeret a gyerekek kezéből, lopnak és inzultálják az ellenük panaszkodókat. De minden megbecsülése a dolgozó cigányoké, a keservesen élő zenészeké, akiket a dolgozó munkásrétegekkel minden tekintetben egyforma értékűnek ismer. Ezen a téren tehát rendet kell teremteni. A fogyasztási adó kapcsán kijelenti, hogy a fogyasztásiadó a legigazságtalanabb adó. Megszüntetése elsőrendű érdek. Szakemberektől tudja, hogy a fogyasztási adóalanyok futni engedése egyáltalán nem jelenti a szegény lakosság szempontjából fontos cikkek olcsóbbodását, ezért a városi háztartás szempontjából ezt az igazságtalan adónemet, ha már a szegény rétegek fizetik, meg kell fogni. Ha a borfogyasztási adó, anélkül, hogy a széles rétegek megéreznék, 120 ezer pengő többletbevételt jelent egy évben, ilyen többletbevételt el lehet érni más fogyasztási adónemeknél is. El is kell érni, mert ilyenformán mentesíthetők a szegény rétegek a községi pótadó fizetése alól. Erélyes kézzel nyúljon bele a város a közegészségügyre veszedelmes és a városi háztartásra hátrányos adócsalók, adóeltitkolók és ezek között a romlott húst raktározók ellen. Meggyőződése, hogy a javadalmi hivatal főnöke megfelelő apparátussal szintén eredményeket tudott volna elérni. A vízmű üzeméről szólva, megsürgette az 530 ezer pengő kinnlévőség behajtását, mert amíg ez meg nem történik, a második számú főnyomócső megépítése álom. Bródy Sándor éles kritikája Általános érdeklődés mellett Bródy Sándor állott fel ezután szólásra. Tömör beszédje elején mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a most tárgyalás alatt levő költségvetésből is az tűnik ki, hogy a város az adósságok kérdésével áll, vagy bukik. Amikor ő 1931-ben az adósságok kérdését a közgyűlés elé hozta, a polgármester azt mondotta: nem tehet semmit, mert a pénzügyminiszter magának tartja fenn a városok adósságrendezésének az ügyét. Az azóta eltelt három esztendő arról győzte meg, hogy a pénzügyminiszter nem tett semmit ebben a kérdésben. Csark a külföldi kölcsönök kamatlába esett, azonban ez is Rooseveltnek és nem a pénzügyminiszternek az érdeme. Úgylátszik azonban, hogy most már a pénzügyminiszter is fontosnak látja, hogy a városok az önsegély útjára lépjenek. Éppn ezért megismétli már korábban kifejtett álláspontját: a zálogház átadásával kapcsolatban rendelkezésre kerülő 70 ezer pengőt fordítsa a város Speyer-kötvények vásárlására. Ez elvi szempontból is fontos. Azzal folytatja ezután, hogy a városi bérházak deficites vállalkozások, a város nem alkalmas a háztulajdonos szerepére. Ezeket a házakat értékesíteni kell és az ily módon kínálkozó összeget szintén Speyer-kötvények vásárlására fordítsa a város, mert ilyenmódon kompenzálhatja magát az eddigi veszteségekért. A Koronakérdést rendezni kell. Sajnálja, hogy két évvel ezelőtt, amikor ő ebben az ügyben felvetette a felelősség kérdését, a többség leszavazta. Ma éppen ebből kifolyólag már nem a polgármester a felelős ebben a kérdésben, hanem az őt feloldó többség. A Rácz György-alap költségvetését érintette ezután Bródy Sándor felszólalása keretében. Kifogásolja, hogy a költségvetést a bizottság nem látta és általában vannak szakbizottságok, amelyeket a város nem foglalkoztat. Ez hiba. A vizmű üzemével kapcsolatban fontos üzembiztonsági érdeknek tartja a második számú főnyomócső megépítését és a fizetőképes háztulajdonosoktól a vízdíjhátralékok behajtását. Helyes" Hazai és védjegyzett angol szövetekben különleges választékot talál Rosenberger úriszabónál Széchenyi u. 18 sz. Telefon 9-28 Közismert elsőrendű munka ! • Divatos szabás! Mérsékelt árak !