Reggeli Hirlap, 1934. december (43. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

Miskolc, XLIII. évf. 271. Ára 10 fillér Szombat 1934 december 1 Reggeli Hírlap é, MOM, Mtefeate, Horthy JUkiOa­ter 14 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerk­ sHWg1 tC.fon , «8 taSBxetM ár e£7 Moapra HUMnm 2 60, r­*tk«a 2-»0 P ------- metougi Hütü »«g Ktodáhhmísti telefon i 209 - ÉJJet ! « ....... Laval kirohanása a békerevízió ellen A francia külügyminiszter szerint minden államnak el kell ismerni a jelenlegi határok érintetlenségét Felhívást intéz Európa kormányaihoz, hogy csatla­kozzanak az „európai kötelességek teljesítéséhez" Párizs, november 30. A képviselőház pénteken meg­kezdte a külügyi költségvetés tár­gyalását Laval külügyminiszter hangoztatta, hogy az Olaszország­gal való tárgyalások kielégítően fejlődnek. Megállapította, hogy a tárgyalások nem felelnek meg tel­jesen céljuknak, ha nem teremte­nék meg Olaszország és a kisan­­tant közötti közeledés minden biz­tosítékát Ez különösen Jugoszlá­viára vonatkozóan áll, mert sem­mi sem változtathatja meg Fran­­ciarország hűségét szövetségesei iránt Ezután hódolattal adózott Jugoszláviának, amelyet olyan ke­gyetlen csapás ért. Laval a továbbiakban határozott revízióellenes nyilatkozatot tett. Minden kormányt — mondotta — fel fogunk hívni arra, hogy nyi­latkozzék, hajlandó-e csatlakozni az európai kötelességek teljesíté­séhez. Egy elv szükséges azonban, az, hogy mindenkinek el kell is­mernie a jelenlegi határok érin­tetlenségét. Aki egyetlen egy ha­tárkövet el akar mozdítani, az megzavarja az európai békét. A szovjet teljesen egyetért velünk közös kezdeményezésünk értelme­zésében. Németországot felszólítot­tuk, hogy csatlakozzék a kölcsönös segélynyújtási egyezményhez ugyanolyan feltételekkel, mint a többi állam. Hitler kancellár fen­nen hangoztatja békés szándékát: megbízott jelenlétében fogja meg­vizsgálni a jugoszláv panaszt. Ti­­tulescu, aki nem tagja ugyan a ta­nácsnak, szintén jelen lesz. A Ta­nács ezután nyílt ülésen hozzálát a Saar-kérdés vitájához. Genfben remélik, hogy ez a vita csütörtö­kön befejeződik és pénteken meg­kezdik a marseillei ügy vitáját Vasconcelles elnöklésével. Genf, november 30. A Courrier de Génévé megálla­pítja, hogy a jugoszláv emlékirat semmi újat és semmi szenzációt nem hozott. Miért nem magyaráz­zák meg, hogy miért található olyan nagy számban Magyarorszá­gon és a világ minden táján annyi emigráns. Eckhardt: a merénylet olyan összeesküvés eredménye, amely jugoszláv te­rületen támadt és ott ma is fennáll A belgrádi terror váltotta ki és táplálja a horvát elkeseredést A Berliner Tageblatt genfi leve­lezője beszélgetést folytatott Eck­hardt Tibor magyar megbízottal. Eckhardt Tibor ezeket mondotta: Megállapították, hogy ma­gyar földön semmiféle előkészüle­tek nem történtek sem a merény­let, sem az egész összeesküvési ügyben. Az a három bűnrészes, akik egyidőben Magyarországon tartózkodtak, nem Magyarorszá­gon léptek összeköttetésbe az ösz­­szeesküvőkkel, hanem külföldön és ott is készítettek elő mindent. Az­zal a másik állítással szemben, hogy a bűntetteseknek magyar út­level­ük volt és akadálytalanul utaztak el Magyarországról, Eck­hardt Tibor határozottan kijelen­tette, hogy ezek az elemek bebizo­­nyíthat­­ólag sohasem kaptak útle­velet a magyar hatóságoktól. A jugoszláv emlékirat a merényletet olyan terrorista akció eredményé­nek mondja, amelyet éveken ke­resztül magyar földön tápláltak és támogattak. Ezzel szemben Eck­hardt kijelentette, hogy a merénylet olyan összeeskü­vés eredménye, amely jugo­szláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyar megbízott ezután a horvát kérdésről szólott és ezeket mondta: — Nyolcszáz éven keresztül egy államban éltünk a horvátokkal és sohasem követtek el sem az egyik, sem a másik oldalon merényletet. A jugoszlávokkal 15 év óta él­nek együtt a horvátok és a me­rényletek évről-évre szaporod­nak. Horvátország európai műveltségű állam volt és sohasem alkalmazott balkáni módszereket. Egyébként nem szabad elfelejteni -- mondta Eckhardt Tibor , hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amelyet az állampolgárok gyakorolnak a ha­tóságokkal szemben, hanem sok­kal veszélyesebb terrorizmus is van, amelyet a hatóságok folytat­nak az állampolgárok ellen. A magyar kiküldött ezután em­lékeztetett arra, hogy Radicsot a jugoszláv parlamentben erőszakos módon lőtték agyon és ez a gyil­kosság a horvát lakosságot nagy­mértékben felizgatta a mostani kormányrendszer ellen. Azóta szó­ródtak szét az egész világon a horvát menekültek, amire eddig még nem volt példa. Minden ál­lamnak, ahol horvát menekültek éltek, ugyanazokat a nehézségeket okozták, mert a horvát forradalmi menekültek mindenütt a nyugta­lanság elemei voltak. A felelőssé­get tehát nem szabad Magyaror­szágon keresni, annyival kevésbé, mert a magyar kormány végre­hajtotta mindazokat az intézkedé­seket, amelyeket Jugoszlávia kö­vetelt. A magyar delegátus ezután az ügy politikai kérdését ismertet­te és azt mondotta, hogy a kisan­­tant célja közvetett csapást mérni a békerevíziós politikára.. Eckhardt a vizsgáló bizottságban A Temps genfi tudósítója jelen­ti, hogy a Nemzetek Szövetségé­nek Tanácsa szerdán délelőtt Be­nes cseh külügyminiszter elnöklé­sével zárt ülést tartott. A Tanács Jeszics jugoszláv külügyminiszter és Eckhardt Tibor dr. magyar Schuschnigg az olasz—magyar—osztrák együttműködésről Bécs, november 30. Schuschnigg szövetségi kancel­lár a szövetségi gyűlésen többek között a következőket mondotta: —■ Alapvető fontosságúnak kell tekintenünk Olaszországgal és Ma­gyarországgal ez év tavaszán meg­kötött­ megállapodásokat. A közös árucserére vonatkozó megállapo­dás határozott módon elő fogja mozdítani a forgalmat. Bár gya­korlati alkalmazásra rövid idő áll rendelkezésünkre, már most is megfigyelhetjük a kedvező hatást. A jelenleg Rómában Olaszország­gal folyó kereskedelempolitikai megbeszélések éppúgy ez irányban mozognak, mint a magyar és osz­trák szakminisztereknek ismételt találkozásai. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem az olasz kor­mányfő kezdeményezéséről, amely az Olaszország, Ausztria és Ma­gyarország között új gazdasági ér­dekek igazságos kiegyenlítését igyekszik megszervezni, őt, vala­mint a magyar kormányfőt is kö­szönet illeti meg a kezdeményező együttműködésért. A turistaérdekek figyelembevételével módosítják az erdőtörvényt December 11-én ül­l­ra össze a Ház Budapest, november 30. A képviselőház pénteki ülését délután 5 órakor nyitotta meg Al­­másy László elnök. Az ülésen foly­tatták az erdőtörvényjavasllat részletes tárgyalását. A szakaszok legnagyobb részét változatlanul, vagy pedig az előadó módosí­tásá­­val fogadták el. Petrovácz Gyula négy módosítását elutasították, míg Inkey Pál báró egy módosítá­sát a Ház elfogadta. A 312-ik szakasznál Zsitvay Ti­bor nagyobb beszédben indokolta meg, hogy miért kérte a benyúj­tott új szakaszokat. Kijelentette, hogy mulasztás volna, ha most, amikor az erdőjavaslat tárgyalá­sánál alkalom kínálkozik, nem sza­bályoznák a természetjárás­t és kérte a Házat, hogy a vegyes ren­delkezés során új szakaszokat ik­tassanak be. Az erdők és a termé­szet védelme közérdek, amit elő kell mozdítani rendeleti úton is. A rendelet szolgáljon mind az erdé­szet, mind a vadászat, mind a ter­mészetjárás érdekeinek össze­egyeztetésére. Bródy Ernő arra kéri a földmi­­velésügyi minisztert, hogy tegye szabaddá a turisták számára az állami erdők útjait Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter Zsitvay Tibor módosító indítványához hozzájárult és ki­jelentette, hogy az utak törzs­­könyvvezetésénél különös figye­lemmel lesz a turisztikai érdekek­re. A szakaszt Zsitvay Tibor mó­dosító indítványával fogadta el a Ház. A Ház ezzel befejezte az er­dőtörvényjavaslat általános vitá­ját és a javaslatot részleteiben is elfogadta. Az elnök napirendi indítványt tett olyan értelemben, hogy a Ház legközelebbi ülését december 11-én délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére az erdőtörvény har­madszori olvasásban való tárgya­lása után a kivándorlási alap­ren­deletnek módosításáról szóló, vala­mint több nemzetközi vasúti és fuvaregyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tűzzék ki. A Ház az elnök javaslatát vita nélkül elfogadta és ezzel az ülés 9 órakor véget ért.

Next