Reggeli Hirlap, 1935. május (44. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
■!— « ■ — A vallás nem lehet válaszfal — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve minden elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építőerőt! — A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar közötti bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai, vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő faj testvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szó(Folytatás a Zirc oldalon.) amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termés feleslegünk elhelyezése érdekéiben folytatni kell a kis Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és épen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításánaknélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglevő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálataiba, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkod A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak bölcsességgel párosult önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten, megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erők minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához, vitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármasegyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának az ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képet fokról-fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket, Más egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kísérését mindazon lehetőségeknek,amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéshez vezethetnek.• A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekeiben a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzeti kormányzat az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformátkötlások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi igazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatásáltalános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselő képességével és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelményeihez felemelkedni. Fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese, az országgyűlés, rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották; az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani és akarnitudás erényeivel. Takarékosság és racionalizálás I Igen nagy választékkal 6$ igen olcsó áradttal kezdjük a nyári saisonfECKER és SUGAR Széchenyi István önmérsékletével. Közjogi reformalkotások A Köztisztviselők Szövetkezete ezúton is értesíti ab. vásárlóit arról, hogy miskolci fióküzletét május 1-ével Széchenyi u. 85 sz.álé helyezi át ahol közismerten kiváló minőségű, olcsó áruival és szolid, pontos kiszolgálással áll továbbra is a vevőközönség rendelkezésére Igazságügyi törvényhozás — Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyész szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. KUUGELI HÍRLAP 1935. V. 1. Költösködésre Szőnyeget Függönyt Csipkeszövetet Butorszövetet Linóleumot 111 Torontáli szőnyeget ift Magyar perzsát legolcsóbban ROSENBERG SZŐNYEGSIMBAN Széchenyi u. 22 Takarékossági hitel Új sajtójog — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akció, bár szerényebb keretekben való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy megfelelően érvényesüljenek, biztosítani kell valamennyi iskolásban a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és az iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e céit szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. — Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására.