Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1935. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

Miskolc, XLIV. évf. 198. M­­I ABESSZÍNIA IGAZI ARCA Vasárnap 1935 szeptember 1 FELSŐMAGYARORSZÁGI REGGELI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Horthy Miklós­ tér 14. Telefonok: szerkesztőség 4­98, kiadóhivatal 2­99, éjjel 62. M. kip. postatakarékpénztári csekkszámla száma 35.384 A kamat A közvélemény örömmel fogadta a hírt, hogy a Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a hivatalos bank­kamatlábat négy és fél százalékról négy százalékra szállította le. Öröm­mel vehetjük tudomásul a jegy­bank vezetőségének ezt a bölcs és megfontolt intézkedését, mivel egy­részt határozott és lényeges köny­­nyebbséget fog jelenteni a magyar gazdasági élet és a termelők részé­re, másrészt azonban igen örvende­tes az is, hogy a Nemzeti Bank óva­tos és előrelátó főtanácsa, — ami­ként azt Fabinyi Tihamér pénzügy­miniszter nyilatkozatában hangsú­lyozta — olyannak ítéli meg gazda­sági, pénzügyi és hitelügyi helyze­tünk alakulását, hogy a kamatláb leszállítását lehetett elhatározni.­­ Annyit jelent tehát ez az intézke­dés, hogy nem voltak hiábavalók és eredménytelenek azok az erőfeszíté­sek és áldozatok, amelyeket a kor­mány és a társadalom hozott az el­múlt három esztendő alatt az or­szág gazdasági bajainak enyhítése és a válságból való kibontakozás érdekében. A fél százalékkal lecsök­­kentett bankkamatláb ismét egy lé­pés, még­pedig nem jelentéktelen lépés e kibontakozás felé, mert an­nak következményeképen a pénzin­tézetek is csökkenteni fogják a ki­helyezési kamatlábat, ami viszont a gazdasági élet kamatterheinek eny­hülését fogja eredményezni. Remél­hetőleg a vállalkozási kedvre is serkentőleg fog hatni a bankkamat­láb leszállítása, különösen a ma­gyar hitelszervezetet, azaz a pénz­intézeteket arra fogják ösztönözni, hogy az eddiginél fokozottabb mér­tékben támogassák a nemzeti ter­melés minden ágazatát, de elsősor­ban a mezőgazdaságot, kihelyezésre váró tőkéikkel. A Nemzeti Bank hivatalos ka­matlábának leszállítását minden kétségen kívül az a gazdasági ja­vulás tette lehetővé, amely a Göm­bös-kormány hároméves céltudatos és az adott viszonyokkal számoló po­litikájának köszönhető. Most érle­lődnek meg a gyümölcsei azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány és a Nemzeti Bank veze­tősége a valutavédelem, a magyar pengő értékének védelme terén tett. E szigorú rendelkezések következ­tében sikerült gyarapítani a jegy­bank aranykészletét, csökkenteni a fölösleges külföldi luxusutazásokat s lényegesen megnehezültek a nem­zetközi spekulációnak a pengő le­rontására irányuló próbálkozásai is. Ezek a szigorú, de alaposan átgon­dolt intézkedések a gazdasági és pénzügyi életnek bizonyos megkö­töttségét idézték ugyan elő, azon­ban megóvták az országot minden nagyobb veszedelemtől és megráz­kódtatástól és ma már ott tartunk, hogy a pengő külföldi értékelése a fontosabb európai pénzpiacokon megjavult és állandóan növekszik a kereslet — részben szépen fejlődő idegenforgalmunk következtében — a pengőbankjegyek iránt. Természetesen igen nagy­­ fontos­sága van a kamatláb leszállítása-Róma, augusztus 31. Az olasz közvélemény nagy fel­háborodással fogadja az angol saj­tónak azt a hírét, hogy egy angol —amerikai társaság engedélyt ka­pott Etiópia gazdasági kihaszná­lására, gazdasági és pénzügyi állapotaink súlyos válságát. Nehéz és görön­gyös volt az út, amelyet a magyar nemzet keserves áldozatok és le­mondások árán a mostani 4%-os ka­matlábig megtett s őszinte elisme­réssel kell adóznunk a kormány gazdasági és pénzügyi politikájá­nak, amely sohasem volt hajlandó az országot kétes értékű, kísérletek beláthatatlan kockázatának kitenni, hanem bölcs megfontoltsággal min­denkor a lassú, fokozatos, de annál biztosabb haladás útját választotta. Trentino, augusztus 31. A király jelenlétében a Ronzo­­ne-völgyben Mussolini a hadgya­korlatokon résztvett 100 ezer ka­tonához többek között a követke­zőket mondotta: A bankkamatláb félszázalékkal való leszállítása nem jelenti még összes gazdasági és pénzügyi baja­ink egy csapásra való enyhülését, vagy megszűnését. De minden túl­zás nélkül megállapíthatjuk, hogy ez a leszállítás gazdasági életünk gyógyulásának kétségbevonhatat­lan tünete, amelyből reményt, bi­zalmat és erőt meríthetünk a to­vábbi küzdelemre, a lankadatlan és kitartó munkára, amely meg fogja hozni az ország teljes gazdasági talpraállását. • A négus üzlete Felháborodás Rómában, megdöbbenés Párisban, idegesség Washingtonban — London a négus üzlete ellen? Egymillió katonát szólít fegyverbe Mussolini Az olasz-abesszin konfliktusban szombaton új szenzáció robbant ki. Ugyanakkor, amikor Olaszor­szág fél hadereje a Brenner-hágó­­ban gyakorlatozik, amikor félmil­lió olasz szurony villog Abesszi­­nia határain, amikor a párisi dip­lomácia utolsó erőfeszítéssel igye­kezik megmenteni a békét, a né­gus nagyszerű diplomáciai jog.­ Az angol kormány azt hogy ne adjon London, augusztus 31. A következő hivatalos közleményt adták ki: Az angol kormány még nem kapott értesítést azzal a sajtó­hírrel kapcsolatosan, amely beje­lenti, hogy az abesszíniai kőolaj és ásványtelepülések kihasználási jo­gára engedélyezés történt volna. A kormány mindamellett szükséges­nek látja, hogy Anglia abessziniai követét értesítsék, hogy az ilyen »Védekezni fog-e Anglia a Róma, augusztus 31. Az esti lapok hasá­bos jelenté­sekben közlik a négus és az angol —amerikai csoport közötti enged­ményes szerződés megkötéséről szóló híreket. A Tribuna azt írja, hogy kőolajról van szó, és nem a Népszövetségről. A lap megkérdi, hogy a londoni kormányt tájékoz­tatták-e a tárgyalásokról.­­ De mindjárt hozzá is teszi, hogy erre a kérdésre csak egy választ lehet adni. Egyetlen pénzcsoport sem kö­vetné el azt az ostobaságot, hogy gazdasági engedmények­ről tárgyaljon olyan ország­ban, mely rövidesen harc szín­terévé válik, ha nem volna bi­zonyos egy hatalmas kormány támogatásáról. Végül felveti a kérdést a Tribuna, váljon Anglia a nemzetközi erkölcs­nak a gazdaadósságok küszöbön ál­ló újabb rendezése szempontjából is. A leszállítás ugyanis lehetővé fogja tenni a gazdákra súlyosodó kamatterhek további csökkentését s ennek a nehéz kérdésnek megnyug­tató és az összes érdekeket kielégí­tő megoldását. A 4%-os bankkamatláb fontossá­gát azonban csak akkor méltányol­hatjuk igazán, ha meggondoljuk, hogy négy esztendővel ezelőtt, 1931. augusztusában ez a kamatláb 9%­­on állott, világosan mutatva akkori fáról rántja le a leplet a News Chronicle és a Daily Telegraph. A négus Abesszínia egy részé­nek, csaknem országa felének kő­olaj kitermelési jogát hetvenöt év­re eladta egy amerikai—angol társaságnak. Az olasz-abesszin ügy nagyje­lentőségű fordulatáról alábbi tu­dósításaink számolnak be: tanácsolja a mágusnak, engedményeket koncesszióknak az 1906-ik évi szer­ződés második cikkelye értelmében minden bizonnyal előzetes angol— francia—olasz véleménynyilvánítás tárgyául kell szolgálnia. Az addisz­­ábebai követet felhatalmazták, amennyiben a híresztelések megfe­lelnek a valóságnak, tájékoztassa a négust arról, hogy az angol kor­mány kénytelen azt tanácsolni, hogy ne adjon engedményeket­ kőolajért?“ kérdi a Tribuna védelmében kész-e arra is, hogy egy kőolaj cég részvé­nyeseiért megverekedjék. Amerika elnöke aláírta a „semlegességi törvényt“ Washington, augusztus 31. Roosevelt elnök szombaton alá­írta a semlegességi törvény­javasla­tot, amely ezzel törvényerőre emel­kedett. Mint ismeretes, a javaslat idegen nemzetek közötti háború esetére a fegyver- és lőszerkivitel tilalmát írja elő valamennyi had­viselő állammal szemben. Felháborodás Rómában, kedvezőtlen hatás Párisban Páris, augusztus 31. A kőolaj kitermelésére vonat­kozó etióp engedmények ügye Pá­risban kedvezőtlen hatást keltett. „A négus nem áll többé egyedül Olaszországgal szemben“ Páris, augusztus 31. A Paris Soir addisz-abebai tu­dósítója jelenti: Kétségtelen, hogy a négus An­glia gazdasági védelme alá akarja helyezni magát és kényszeríteni arra Angliát, hogy ügyét támo­gassa. Addisz-Abebában a hangulat ma rendkívül bizakodó és ál­talános a benyomás, hogy Abesszínia nem áll többé egye­dül Olaszországgal szemben. Az angolszász érdekeltség már hosszú idő óta nagy titokban tár­gyalásokat folytat és az ügyet végleg nagy sietséggel nyélbeütöt­ték, hogy aztán megszerzett joga­ikra hivatkozzanak. Igen kényes kérdés annak megállapítása, hogy az angol külügyi hivatalnak mi­lyen része van ebben az ügyben és érthetően angol részről cáfola­tok érkeznek. Annyi kétségtelen, — írja a lap — hogy Anglia és Olaszország között újabb súrlódá­si pont keletkezett, mert Mussoli­ni bizonyára fenntartást emel majd az ellen, hogy Anglia egy­szerűen rátegye kezét Abesszínia természeti kincseire. Egymillió olasz katonát szólít fegyverbe Mussolini ÁRA 10 FILLÉR

Next