Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1935. november (44. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

A munka megbecsülése Gömbös Gyula miniszterelnök kormányprogramjában nagy és fon­tos szerepet játszik a munkáskér­dés. Még emlékezetes a miniszterel­nök meghatározása, amely ma már közismertté is vált: — A polgár is munkás, a munkás is polgár és mindnyájan egy család­nak, a nagy magyar családnak va­gyunk a gyermekei. Ez a felfogás indokolja, hogy nem is volt még olyan alkalom, mikor a miniszterelnök a nagy nyilvános­sághoz szólott, hogy külön ki ne emelte volna azt a fontosságot, me­lyet a nemzet életében a munkásság jelent s amelyet éppen ezért nem szabad és büntetlenül nem is lehet a nemzet egyetemességéből kire­­keszteni. Kétségtelen, hogy a munkáskér­désnek ilyen szociális, ilyen emberi felfogása tölti be a kormánynak egész programját is, amit eléggé igazol az egyeztető bizottságok rendszerének megvalósítása sztráj­kok esetén és ugyancsak erre vall a munkaidő törvény útján való ren­dezése is, amely a nyolcórai munka­időt most már minden szakmában kötelezővé teszi. De a kormány szociális gondolko­zását igazolja Bornemisza Géza iparügyi miniszternek múlt vasár­nap tartott diósgyőri beszéde is, amelyben a miniszter újból hitval­lást tett a kormány munkásszeretete és a munka megbecsülése mellett. Hogy ezek nemcsak üres szólamok a kormány részéről, hanem olyan valóságok, amelyek kézzelfogható bizonyítékok arra, csak egyetlen ada­tot hozott fel a miniszter. De ez az egyetlen adat minden érvnél dön­tőbben esik a mérleg serpenyőjébe és minden ellenérvet megsemmisít. A diósgyőri vasgyár erre a bizo­nyíték. Erről a gyárról köztudomá­sú, hogy éveken keresztül olyan sú­lyos anyagi áldozatot követelt az ál­lamtól fenntartásának kérdése, hogy több oldalról, vagy a bérbeadását, vagy végleges megszüntetését köve­telték éppen az állam nehéz pénz­ügyi helyzetére való hivatkozással. Nagy volt az ostrom. Érthető. Mert ennek a gyárnak a működése, — ha pénzáldozatba is került, — de mégis a nehézipar árkialakulására döntő hatást gyakorolt és gyakorol még ma is. És éppen ez fájt sokaknak és a ravasz, sanda mészárosok szem­­forgatásával nem oda ütöttek, aho­va néztek. Az államérdekeket han­goztatva, a maguk zsebe felé ka­csintgattak. De a kormány túllátott a szava­kon. S amikor egyoldalú pénzérde­keket állítottak tekintete elé — ő a másik oldalra fordította a szemét. És ez a másik oldal huszonkétezer magyar munkásnak a kenyerét je­lentette És a kormány nem hab»­ Miskolc, XÍ.>V. évi. 250. Vasárnap l**35 november 3 yeltómagutteoeaágL Í J RECGKLI HÍRLAP Jsarb«salotér és Marfáhl­offrfi fsieeeepers borfób*onfol 2-W, M. kAr. pMlalak­in­'AkpéasAeK NlskoSc, IWthy Miklós-tér'l*. wl.—Hftiég 4­98, étf»I 6X —Idrueils n6wi 3S.38 in Ó­nodi választás: november 17. Orvnám­adásra készül a négus November 18-án életbe lépnek a szankciók, Olaszország kereskedelmi bojkottal felel rájuk Ma megindul a második olasz offfenziva Róma, november 2. Az esti lapok bejelentik, hogy az olasz csapatok holnap megkez­dik az előnyomulás második sza­kaszát, amelynek célja a mintegy 90 kilométernyire levő Makale megszállása. Az el­őnyomulás 80 Olaszország rohamléptekben terjeszti a kultúrát kilométeres arcvonalon egyszerre indul meg. A haditudósítók egybe­hangzó jelentése szerint az a te­rep, amelyen az olaszoknak most át kell vonulniok, még sokkal ne­hezebb, mint a három héttel ez­előtt megszállt tigrei határterület. Élénken folynak a felderítési mozdulatok, az elfoglalt terü­letek polgári lakosságának megszervezése gyors ütemben halad előre. Róma, november 2. A sajtó és propagandaügyi mi­­niszt­érium a következő 35-ös szá­mú jelentést adta ki a keletafrikai helyzetről: Makale elesett, délen orvtámadásra készül a négus Addisz-Abeba, november 3. A négus megengedte, hogy a hír­­lapírók a hessiei főhadiszállásra mehessenek. Élemiszerről és víz­ről azonban maguk tartoznak gon­doskodni. A katonai csapatok ki­vonultak Makale városából, a pol­gári lakosság ottmaradt. Az abesz­­szin csapatok Makale környékén elsáncolták magukat. Danakil tar­tományban az olasz csapatok las­san és óvatosan haladnak előre, mert hátbatámadástól tartanak. Csel­ Róma, november 2. A lapok olyértelmű híreket kö­zölnek, hogy Ras Széjum és Ras Nasibu utasítást kaptak Makale, illetve Harrar feladására. A hadi­­terv nyilván az, hogy az olaszokat November 18 án megindul a megtorlás a támaszponttól minél távolabbra csalják és azután támadjanak. Az olaszok erre azzal válaszolnak, hogy csak akkor nyomulnak előre, ha előzőleg a hadtápszolgálatot­­ teljesen biztosították. Genf, november 2. Az összeegyeztető bizottság el­fogadta az eléje terjesztett javas­Olaszország bojkottálja a megtorló államokat Páris, november 3. A Journal des Debats genfi je­lentése szerint Aloisi báró állító­lag közölte Laval francia minisz­terelnökkel, hogy november 18-án Olaszország a maga részéről szin­tén megtorlási rendszabályokat látokat, amelyeknek értelmében a gazdasági intézkedések november 18-án lépnek életbe, majd az elnök az ülést berekesztette, léptet életbe és bojkottálja mind­azokat az államokat, amelyek részt vesznek az Olaszország elleni megtorlási rendszabályokban.­­ Emellett november 18-ika feladás lesz nagy következményekkel járó politikai nyilatkozatok megtéte­lére. A Temps római tudósítójának jelentése szerint Olaszország óriá­si méretű védelmi gépezetet igyek­szik működésbe hozni. Minden esz­közzel azon lesznek, hogy meggá­tolják az arany és külföldi devi­zák kiözönlését. Az olasz termékek vásárlása nagy nemzeti kötelesség és annak megszegése csaknem ha­zaárulásszámba megy. Olaszország nem kíméli Franciaországot sem Róma, november 2. Rómában nem keltett különö­sebb meglepetést az a Genfből ér­kező hír, hogy a megtorló rendsza­bályok ügyében kiküldött bizott­ság november 18-ában állapította meg az intézkedések életbelépteté­sének napját. Olaszország — hang­súlyozzák Rómában — a legtelje­sebb elismeréssel adózik Laval igyekezetének, amellyel azt akarja elérni, hogy békés úton oldják meg a fennálló ellentéteket. Olaszország azonban a meg­torlási rendszabályok elleni el­lenállást minden irányban, te­hát Franciaországgal szemben is, egyenlően fogja kifejteni. Ezek szerint tehát Olaszország Franciaországból sem hoz be árukat, különösen pedig elke­rülik a luxuscikkek behozata­lát. zott többé. Szívesen hozta meg a kí­vánt anyagi áldozatot csak azért, hogy ennek a nagyszámú magyar munkáscsaládnak ki ne vegye szá­jából a kenyeret. Ez az egyetlen lé­pés megvilágítja a valóságot, hogy a munkáskérdés a kormány pro­gramjában nemcsak szólam, hanem élő valóság is. — Ha mi magyarok — mondta Bornemisza miniszter a diósgyőri munkásoknak — a huszadik század színvonalán akarjuk biztosítani a­­ magyar dolgozók életét, — sürgősen ki kell cserélnünk az állam épületé­nek rozsdás csavarjait és szuetta­oszlopait. Ez a kijelentés annak is az iga­zolása, hogy a régi, elavult felfogás­sal is szakítanunk kell, amely a pol­gárságot mindig külön akarta vá­lasztani a munkásságtól. Mert rozs­dás csavar és szuette oszlop ez a fel­fogás. Természetes, hogy kicserélését pa­­rancsolólag követeli az ú­i idők szel­leme. ÁRA 10 FILLÉR Amerikai terménytőzsde Osiká­gói t­ermén­y zár­lat: Búza tartott, decemberre 98.625—75, má­jusra 97.875—98, júliusra. 89.75, ten­geri tartott, 58, 58.376, 59.25, zab tar­tott, 26.625, 28.50, 28.625, rozs tartott, 5.050, 52.625, 51.75. Osikágói zárlat pengőben és má­zsában: Búza 12.33, 12.24 11.21, ten­geri 7.76, 7.81, 7.93, zab 6.23, 6.67, 6.70, Torf: 6.76, 7.04, 6.93. Winnipegi zárlat: Irányzat tar­tott. Búza decemberre 86,25, májusra 9050, rozs 40.375, 44, zab 28.625, 30.125, árpa 33, 36.

Next