Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

Miskolc, XLV. évi* 26 Szombat, 1936 február 1­­^fedőmagy­arorsia Szerkesztőség és kiadóhivatal: telefonok«­krla46ht*a*et 2-99. M. ktr. portolakos-ékpénztárt M­iskolc, Horthy Miklós-tér 14. szerkesztőség 4-98. éjjel 62. csekkszámla száma: 35.384. Sarraut meglnyerte az első panamáii csatát 361:163 arányban bizalmat kapott a francia kormány A miniszterelnök érdekes kell és belpolitikai kijelentései Páris, január 31. A képviselőház péntek délutáni ülését­ nyugodt hangulatban nyi­totta meg Bouisson házelnök. El­sőnek Sarraut miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy feleljen az interpellációkra. A köztársaság elnöke — kezdte beszédét — fel­ajánlotta nekem a kormány meg­alakítását. Megkérdeztem az illeté­kes személyiségek véleményét és bátorításukra elvállaltam a kor­mányalakítást. Amikor megalakí­tottam kormányomat, csak egy szempont állt előttem, a haza ér­deke. Beszéde további során belpoliti­kai kérdésekről szólva kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy az előző kormányok szükségrende­­letei „emberségesek“ legyenek. A külpolitikáról szólva kijelentet­te, hogy Franciország nemcsak szavakkal, hanem szív­vel is népszövetségi politikát követ. A kormány élénken óhajtja, hogy minél hamarabb véget érjenek azok a gyilkos ellenségeskedéseik, amelyekben ,a fehérek és feketék ezrei egymást öldözik. Külpoliti­kai kijelentéseit azzal fejezte be, hogy mély szeretettel gondol az olasz népre. A közrend kérdéséről szólva a kö­vetkezőket mondta: Biztosítom önöket, hogy megvédem a köztár­saság megtámadott intézményeit és az az érzésem, hogy ezekkel együtt magát a köztársaságot és a hazát is megoltalmazom. Szünet után az interpelláló kép­viselők viszonválaszaira került sor. Marcell Heraud, majd Leon Blum képviselő, a szocialista párt vezére szólalt fel. Blum a követke­ző két kérdést tette fel: 1. Szán­dékszik-e a kormány alkalmazni a jobboldali szövetségekről szóló törvényt. 2. A közelgő választások­ra való tekintettel kisajátítja-e a kormány a rádió használatát, vagy pedig politikai célok felhasználá­sára egyenként felosztják méltá­nyosan az egyes pártok között. A felszólalások után Sarraut vá­laszolt Blum kérdéseire. A törvény a kezemben van, ré­szesítsenek bizalomba, hogy al­kalmazzam, ha szükségesnek mutatkozik. A rádió használatának kérdésében közlöm, hogy rendeleti úton bizto­sítani fogjuk annak méltányos használatát valamennyi jelölt szá­mára. Szünet után a kormány bejelen­tette, hogy a Perfetty és Lafayet napirendi javaslatára felveti a bi­zalmi kérdést. A képviselőház a kormánynak 361 szavazattal 165 ellenében bi­zalmat szavazott. Ezzel az új kormány az első csa­tát a parlamentben megnyerte. A Perfett-féle napirendi javas­lat, amelynek elfogadásával a kép­viselőház a kormánynak bizalmat szavazott, a következő: A képvise­lőház helyesli a kormánynyilatko­zatot, bizalommal viseltetik irán­ta, visszautasításít minden kiegé­szítést és áttér a napirendre. • i­ni ' 11 mnd Bethlen a hitbizomány mellett! A volt miniszterelnök nagy beszédben foglalkozott a Házban a magyar föld problémáival, majd kijelentette, hogy elfogadja Meg kell találni a lehetőséget minél több kisbirtok teremtésére, de úgy, hogy megmaradjanak a nagy és középbirtokok A javaslatot megszavazom Nagy tisztelettel adózik a minisz­terelnök bátorságának, aki ezt a ja­vaslatot mégis elővette. Igaz, hogy e bátorság kissé megtorpan a 19-ik szakasz olvasásánál, amelyből kitű­nik, hogy a hitbizományi föld az eredeti javaslat szerint 12 évig még az új birtokos kezén marad, bár igaz, hogy ezt a határidőt a bizott­sági tárgyalás során hat évre szál­lították le. A javaslatot megszavaz­ a kormány törvényjavaslatát Budapest, január 31. A képviselőház pénteki ülésén a hitbizományi vitában először Beth­len István gróf szólalt fel. A minisz­terelnöknek azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy a régi egységes­párt gáncsolta el a reformokat. A leghatározottabban szembeszáll ez­zel az állítással. A miniszterelnök beszédéből azt vette ki, hogy nem a reform tartalma jelenti a nagy re­form korszakot, hanem az a tény, ha és ezzel egyfelől bizonyságát kí­vánja szolgáltatni, hogy sohasem állította, hogy az a tétel, amelyet a miniszterelnök felállított, hogy t. i. nagy reformjait a háta mögötti párt, vagy annak tagjai — akikhez maga­mat is bátor vagyok sorolni — el­­gáncsolására készültek. De egy má­sik okból is megszavazza a törvény­­javaslatot. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma, hogy a birtokpoliti­ hogy egyáltalán napirendre került. Lehet, hogy ebben normális viszo­nyok között van némi igazság, csak éppen ez esetben nem igaz, mert ezt a kérdést véleménye szerint nem a miniszterelnök hozta napirendre, ha­nem egy kormányzói nyilatkozat, amely az új országgyűlés megnyitá­sakor hangzott el. Hogy ezután a megvalósulás elhalasztódott, annak oka a bekövetkezett gazdasági és pénzügyi válság volt. A mai kérdéseket kiemeljük a pártpo­­­­litikai ellentétekből, amelyek ezt a kérdést csak megronthatnák és hely­telen irányba terelhetik. (Nagy taps a jobboldalon és középen, néhány el­lenzéki képviselő is tapsol.) Még a háború előtt Erdélyben lándzsát tört a telepítés mellett magyar érdekből, hogy az Erdélyben sűrűn eladásra kerülő magyar birtokok magyar ké­zen maradjanak. Matolcsy Mátyás felolvasott itt egy levelet, amely sze­rint Erdélyt azért vesztettük volna el, mert nem hajtottuk végre idejé­ben a földosztást. Bármennyire is elismerem az ő jóhiszeműségét, azt kell mondanom, hogy ebben egy sze­mernyi igazság nincs. (Úgy van, úgy van, taps és helyeslés a jobbol­dalon.) Erdélyben a nagybirtok a gazdaságilag megművelhetőnek csak mintegy­ 8—9%-át foglalja el. Nem az idézte elő Erdély elveszté­sét, hogy ezt a 8—9%-os magyar bir­tokot nem osztották el a román pa­ ÁRA 10 FILLÉR rasztok között, hanem az, hogy ezt a 8%-os birtokot hagytuk elporlódni a román parasztság javára és nem a magyaréra. Mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal hajtotta végre azt a földbirtok reformot, amelyet oly vígan és könnyűszerrel gáncsolnak és kritizálnak. E reform nagy forradalmi hullám levezetését jelentette. Kétségtelen, hogy a hitbi­zományi reform felveti a birtokpoli­tikai kérdések egész komplexumát. Pótolhatatlan veszteség volna a földbirtok elporlása — Deák, Széchenyi és Kossuth nem helyezkedhettek más álláspont­ra, minthogy a hitbizományt el kell törölni, mert a kor mentalitása ezt követelte. Ma azonban azt kell mon­dani, hogy e korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet telje­sen a szabadverseny talpazatára ál­lította és egyedül a gazdasági kva­lifikációt tette a szelekció alapjává. Bár igaz és kétségtelen, hogy ez egyike a legfontosabb momentumok­nak, de igen nagy szerep jut más ideális erényeknek is, amelyen a hősiesség, a bátorság és más eré­nyek, amelyekre egy nemzetnek szüksége van. (Taps és helyeslés a jobboldalon.) Meg kell állapítani, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan helyreállítása bizonyos hátrányokat jelent, ezután indulna meg a földbirtok elporlása, ami a magyar nemzet szempontjából pótol­hatatlan veszteséget jelent. (He­lyeslés a jobboldalon) mindaddig amíg nincsenek vagyonilag függet­len, más keresztény intelligens réte­gek, (nagy taps és helyeslés a közé­pen, a kereszténypárton és függet­len kisgazdapárton) amelyek őket a vezetésben az ország politikájában helyettesítik. A korlátlan felszaba­dítás végeredményben szülőoka volt a földproletariátus megszületésének is. Minél több önálló kisbirtokot a nagy és középbirtokok mellé Bethlen István ezután így folytat­ta beszédét: Meg kell találni a közös nevezőt abban a tekintetben, hogy milyen az egészséges földosztás. Nem tudjuk, hogy ebben a kérdés­ben mi a kormány felfogása, kívá­natos, hogy minél több önálló kis­birtokos legyen, akik családjukkal együtt meg tudnak élni a földből és kívánatos az is, hogy megmaradjon a középbirtok, a nagybirtok, mert ezt a magyar politikai és szociális szempontok követelik. Kívánatos, hogy ne legyen több törpebirtokos és birtoktalan tömeg, mint annyi, amennyi valóban keresetet talál a megművelésre rászoruló közép- és nagybirtokon. Meg van győződve, hogy a földbirtok politika csak ak­kor vezethet sikerre, ha ugyanakkor, sőt előbb is, lehetővé teszik, hogy a magyar kisgazda családok kisebb területen megéljenek, mint eddig, ha lehetővé válik, hogy a nagybirtokot intenzívebben műveljék, mint ma, mert csak így képzelhető el, hogy azok a nagy tömegek, amelyek ma nem tudnak elhelyezkedést, munkát találni, kielégíthetők legyenek. Az iparosodást nagy erővel folytatni

Next