Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. március (45. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
A mezőcsáti választás A mezőcsáti kerület józan és egyenes gondolkozásai népe kiállotta már a próbáját annak, hogy sem kortes jelszavakkal, sem pedig a választási harc idején színes, pattogó, de a választás után örök feledésbe merülő üres ígéretekkel nem lehet eltéríteni a meggyőződése útjáról. Az út, amelyen a mezőcsáti kerület a maga meggyőződéséből haladt, annak az eszmének az útja, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök nem frázisokkal és nem csillogós ígéretekkel, de iár dolgozó magyar nép megsegítése érdekében vitt bele a magyar közéletbe, hogy az országot kivezesse a trianoni sors tragikus útvesztőjéből. Gömbös Gyula miniszterelnök azt a programot, amelyet a Nemzeti Munkatervben adott, sorra valósítja meg. Lépésről-lépésre halad előre azon az uton, amelyen keresztülalódkat szenvedett falu magyar népét jóléthez, boldogsághoz, kenyérhez juttatja. Törvények és intézkedések egész sora bizonyítja, hogy a Gömbös-kormánynál nem frázis és nem üres ígéret a népi politika, hanem élő valóság. A gazdaadósságok rendezése, a telepítési, a hitbizományi törvények, az ipari törvény mind egy-egy nagy lépés az igazi népi és nemzeti politika teljes kiépítése és befejezése felé. Ezeketaz élőlényeiket semmiféle ellenzéki taktikázgatás nem tudja elvitatni, de jelentőségében még csak gyöngíteni sem képes. Hivatkozhatunk például a többi között az ipari törvényre, amelyet a független kisgazdapárt is — élén a vezérével, Eckhardt Tiborral — megszavazott és elismerte, hogy a törvény valóban a dolgozói magyar társadalmat, a trianoni sors tragédiájában vergődő kisembert szolgálja. De ezeken a törvényeken kívül hivatkozhatunk a mezőcsáti kerület népéhez legközelebb álló tiszai ármentesítés munkálataira i®, amelyek nagy darab földeket tettek termékennyé, nagy területeket adtak a megművelés céljainak, de ezenfelül az ármentesítési munkáknál kenyeret adtak magyaroknak, akiket az elemi csapások és a kényszerű munkátlanság könyörtelenné tettek. Ebben a valóban mentő munkálatban a kisemberekért, elsősorban, mindig ott állt vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, aki sohasem mulasztja el az alkalmat a cselekvésre, ha a faluért valamit is lehet tenni. Ezekkel a beszélő tényekkel szemben áll az ellenzéki kortégia, amely nem mutathat fel alkotásokat, amelynek munkájaa mindenáron való kritikában és gáncsoskodásiban merül ki, amitől ugyan felkophatik, a szegény ember álla. A független kisgazdapárt, amelynek vezére tanynyi forró szerelmi vallomás után — menten otthagyta Mezőcsátot, ahogy megválasztották, természetesen most sem lesz fukar az ígéretekben Mezőcsáton, mindent elkövet, hogy a mandátumot pártjának megszerezze. A kerület választói előtt tehát egyik oldalon tények vannak: a Nemzeti Egység eddigi munkásságának közérdekű eredményei, a falu népeinek felemelése és boldogulása érdekében alkotott törvények, a reformok, amelyek az új, jobb magyar élet megmunkálását szolgálják. A másik oldalon a káprázatos ígéretek, amelyek azonban valósággá soha nem válhatnak. Könnyű a választás a két út között. Csak alelkiismeret szavára kell hallgatni és nincs tétovázás. — Aki azt a Nemzeti Egységet, azt a népi politikát akarja, amely elhozza a jobb magyar élet felvirradását, az büszke magyar öntudattal álljon a Nemzeti Egység zászlaja alá, amelyet a vármegyében annyira népszerű, mindenkor demokratikus gondolkozású, a kisemberekkel együttérző, értük és velük dolgozó Egry Zoltán, a Nemzeti Egység hűséges, harcos katonája tart kezében és, aki a mezőcsáti kerület népéért mindig és mindenhol hűséges odaadással, önzetlenül fog dolgozni. A mezőcsáti kerület közönségének alkalma lesz ma hallani levelül Kozma Miklós belügyminiszter megnyilatkozását. A belügyminiszter a maga kivételes népszerűségével és rendkívüli jelentőségével hirdeti a kerületnek a Nemzeti Egység eszméjét és a kerületben való megjelenése bizonysága annak, hogy Egry Zoltánnak az országos érdekű munkába való bekapcsolása nagy nyereségét jelenti a magyar közéletnek. Miskolc, XLV. évf 51. Vasárnap, 1936 március 1 .felsőmagyarorrságL (J RECCELI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefonok: kiadóhivatal 299. M. kir. postatakarékpénztári Miskolc, Horthy Miklós-tér 14. szerkesztőség 4-98. éjjel 62. csekkszámla száma: 35.384. A magyarság egységét hirdette Komra belügyminiszter Szegeden A kilencmilliós magyarság csak egységesen állhatta meg helyét a nemzetek közösségében Magyarország ereje mindig a központi hatalom volt, — mondta a belügyminiszter A szegedi városházán szombaton iktatták be Szeged új főispánját, Imecs Györgyöt. A díszközgyűlésen megjelent Kozma Miklós belügyminiszter, Mikecz Ödön dr. miniszteri osztályfőnök, számos főispán és képviselő. Esküje után a főispánt Pálffy József polgármester üdvözölte, majd Imecs György kifejtette programját, amelyben a város szociális kérdéseinek megoldására helyezi a fősúlyt. Délután fél 3 órakor díszebéd volt Hungária szállóban, ahol megjelent Kozma Miklós belügyminiszter és hosszabb beszédet mondott. — Mióta belügyminiszter vagyok — mondotta — szükségesnek tartom azt, hogy ha a törvényhatóságoknál főispáni beiktatás van, azon lehetőleg én, mint belügyminiszter, vagy az államtitkárok közül valaki a kormányt képviselje. Ezen elvi álláspontomon túlmenőleg, különös örömmel jöttem le a szegedi beiktatásra. Szegedet a magyar történelemnek olyan szomorú és sötét korszakában ismertem és szerettem meg, amilyen kevés volt és amilyen nem lesz soha többé. A város vendégszerető falai között nemcsak menedéket találtam, hanem innen indult ki a szellemi és erkölcsi megújhodás, ami Csonkamagyarország megújhodásához vezetett. Lejöttem azért, mert túlmenően azon a hivatali felelősségen, amit minden belügyminiszter minden kinevezett főispánért visel, vállalni akarom itt a felelősséget dr. Imecs György főispánért. Nem személyes kapcsolatok indítottak engem arra, hogy az ő személyét előterjesztettem. Egy évvel ezelőtt ismertem meg, amikor belügyminiszter lettem. Megismertem, mint férfit, mint embert, mint magyar katonát minden értékével. A magyar alkotmány fejlődésének egyik alappillére az autonomisztikus gondolat. Ez a gondolat azonban nem jelentheti azt, hogy ezzel személy szerint kizárja a magyarság testéről a csak alkalmilag leszakadt, de szívben, lélekben és kultúrában velünk élő magyarságnak legbecsesebb és legtekintélyesebb részét, akik azokról a területekről szakadtak hozzánk, amelyek ma már nem tartoznak a magyar autonómiához. Ezeket az embereket a magyar közéletből kikapcsolni, kirekeszteni bűn és vétek volna. Ma ugyanis magyar egységről van szó, szellemi és erkölcsi egységről, amely túlmegy a határokon. A belügyminiszter az autonomisztikus gondolat kialakulását ismertette ezután, majd így folytatta: Ne feledjük el, hogy Magyarország nem államszövetség, hanem az egységes Magyarországot mindig központi hatalom kormányozta. Ez volt Magyarország ereje. A magyarság elvesztette a kiváló székelységet, mely a magyarság dísze és büszkesége. A magyar főispáni karban, ha nekünk magyaroknak székelységünk nincs is, kell, hogy székely főispánunk legyen. Nem becsülöm túl a magyarság erejét. Ez hiba lenne, mégis meg kell állapítani, hogy a kilencmilliós magyarság, ha egységet alkot, még mindig igen kemény dió és igen erős ahhoz, hogy férfias és katonai tulajdonságaink mellett fenntartsuk azt a kultúrnivót és véghezvihessük azt a szelekciót, amelyre a kis magyar nemzetnek fokozottabban van szüksége, mint bármely más nemzetnek, mert csak így tudja megállni helyét a nemzetek közösségében. Ma 16 éve választotta az ország kormányzójává Horthy Miklóst Március elsején, 1920-ban, tizenhat évvel ezelőtt, ez a háborútól, forradalmaktól, megszállásoktól agyonsanyargatott ország egy akarattal, egyöntetű lelkesedéssel kormányzójává választotta vitéz nagybányai Horthy Miklós tengernagyot. Horthy Miklóssal elhivatott, erőskezű, alkotmányos érzésű jósorsküldte államférfi jutott a nemzet élére. Kormányzása a békét és nyugalmat, a felocsudást, a haladást biztosította és az önbizalmat adta vissza, a magyarságnak. A nemzet elmondhatatlanul sokat köszönhet kormányzójának, akire a mai napon hálás szívvel, ki nem oltható szeretettel néz föl, hűséggel és hódolattal fordulva felé úgy a kunyhókból, mint a palotákból, a széles rónákról és a városok kőrengetegének falai közül a magyar nép egyeteme. Arato fillér