Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. április (45. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
A föld A telepítési javaslat képviselőházi vitája véget ért. A bizottsági előkészítés alatt és a parlament plénuma előtt a komoly és tartalmas felszólalások hosszú sora bizonyította, hogy a törvényhozás többsége teljes mértékben átérzi a nagyszabású agrárreform korszakalkotó jelentőségét. A tárgyalás folyamán mindvégig vezérszólamként csendült ki a magyar föld megbecsülése és szeretete és a javaslat alkotóinak valósággal atyafiságos megértése és gondoskodása azokkal szemben, akik ennek a földnek birtoklására és megművelésére hivatottak. Ez a gondoskodó szeretet sűtötte át Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter fölényes szakértelemmel elmondott vitazáró beszédét is. Minden szaván megértett, hogy nemcsak az államférfiú, nemcsak a messzetekintő politikus sorakoztatja fel érveit, hanem egy igaz magyar ember és magyar gazda nyilatkozik meg, akit a vétségből és foglalkozásból eredő sorsközösség is predesztinál e mindenekfölötti fontosságú feladatok megoldására. Tárgyilagos, higgadt argumentálása az igazság erejével verte viszsza azokat a baloldali támadásokat, amelyek az egészséges kisbirtokok kialakítására módot nyújtó földbirtokpolitikai reformjavaslatot pártpolitikai elfogultsággal kritizálták. Ismét rámutatott a földmivelésügyi miniszter, hogy a telepítés kérdését az ellenzék tudatosan keverte össze a földbirtokreform problémájával s cáfolhatatlan érvekkel bizonyította újból a törvényjavaslat rendelkezéseinek gazdasági és szociális szükségességét. Sorra cáfolta azokat az önkényesen produkált számadatokat, amelyekkel az ellenzék részéről a reformot részben kisebbíteni, részben félelmesen szélsőségesnek feltüntetni igyekeztek s felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány, — természetesen nem a telepítési törvény keretében — gondoskodik az u. n. nincstelenek megélhetéséről is. Darányi Kálmán hatalmas beszédéből, — amelyben kitért az egész problémakör minden részletére, valamint válaszolt a parlamenti vita szónokainak — érdemes kiragadni két megállapítást, amely élesen jellemzi a baloldal érvelésének komolyságát, támadásainak alaposságát. A földmivelésügyi miniszter szelid humorral aposztrofálta a javaslat két legfőbb támadóját. Az egyik kritikus, a ma közkeletűleg csáklyásnak nevezett politika exponense, Kállay Miklós volt, aki a Gömbös-kormány telepítési javaslatát, mint túl radikálist és kivihetetlent, támadta felszólalásában. Darányi Kálmán ráolvasta Kállayra annak miniszterkorában tett ígéreteit, melyekkel évi húsz új falu alapítását csillogtatta meg a közvélemény előtt s számonkérte tőle azt a negyven falut, amelyek a régi rendszer jószokása szerint, úgy látszik, szintén az asztalfiókban maradt. Eckhardt Tibor a telepítést viszont azon az alapon rohamozta meg, hogy nincs jelentősége a törvénynek akkor, amikor Békés megyében ezreket telepítenek ki OFB- földjeikből. Darányi Kálmán egyetlen mondattal halomra döntötte Eckhardt támadásait. Megállapította, hogy a Független Kisgazdapárt ifjú vezére által annyi vehemenciával emlegetett Mezőberény békési községben egyetlen egy kitelepítés sem történt... Az egyik oldalon ilyen kritika, a kormány részéről pedig a komoly reformalkotások logikusan összefüggő sora, amelyek közül a legutóbbi is tízezreit juttatja a magyar gazdáknak biztos egzisztenciához, megoldva a földbirtokmegoszlás legkiáltóbb igazságtalanságait az egyetemes közgazdasági érdekek teljes szem előtt tartásával. Olyan munka ez, amelynek elvégzése csak elismerést válthat ki a magyar társadalom minden rétegéből. És teljes joggal idézhette Darányi Kálmán miniszter a Gömbös-kormányra vonatkoztatva beszédének kezdő szavait: " A kormányoknak, kormányférfiaknak az a feladatuk, hogy a kor szellemét felismerve, igyekezzenek koruk eszméit megvalósítani s amíg egyik kezükkel elhárítják az útból az akadályokat és építenek, addig a másik kezükkel pedig igyekezniük kell megvédeni munkájukat azoktól, akik sokszor lelkes túlzásokkal veszélyeztetik a megvalósítás lehetőségeit. Miskolc» XLV. ési 76 Szerda, 1936 április 1 ítelvemagyaritataL (J RCCCELI HÍRLAP Mikalc, Herthy Mikló »-tér 14 amrUnlSaég 4-98, ésjal 62. csekkszámla száma: 31384 Kivégzik Hauptmannt London, március 31. Elliot Róbert, az Egyesült Államok hét államának hivatalos ítéletvégrehajtója Trentonba utazott, hogy megtegye az előkészületet Hauptmann kivégzéséhez. A kivégzés költségeire 219 dollárt és 26 centet irányoztak elő, beleértve a hóhér 150 déli árosdiját A 26 cent az áramköltsége. Hauptmann, akit már mégis fürdettek és fejéből leborotválták a hajat, őreivel családja jövőjéről beszélgetett és azt az utolsó kívánságát fejezteki, hogy szólítsák fel rádión az igazi tettest, vagy azt, aki a tettes nyomára vezeti a hatóságokat. Hoffmann kormányzót egy ismeretlen hangtávbeszélőn figyelmeztette, hogy meg fogják gyilkolni. New York, március 31. A trentoni fogház igazgatja kijelentette, hogy Hauptmannion ,a fogságban eltöltött hosszú idő alatt sohasem látszott az elkesered!:'* jele. Kedden összeomlott és sírva hangoztatta ártatlanságát. Már reggelizni sem akart. Amikor kérdezték tőle, mit kér vacsorára, azt mondta a fegyőreinek, hogyvacsoráját küldjék Comadone tanárnak, aki a Hauptmami-ügy koronatanuja volt. Charles Zaid rablógyilkos, akit Hauptmannnal együtt végeznek ki, bőséges vacsorát kért. Trenton, március 31. Hauptmann védjői felkérték Trendhal bírót, hogy eszközölje ki Hauptmann kivégzésének elhalasztását addig, amíg befejezik a vizsgálatot Wendler volt ügyvédi szerepéről. Wender a minap magára vállalta a tettességet. Trendhal bíró kijelentette, hogy semmit sem tesz Hauptmann kivégzésének elhalasztása érdekében. A kivégzés előkészületeit egyébként tovább folytatják. Ha közlk a német választ Ribbentrop Londonba repülte Ellentétek az angol kormányban London, március 31. Ribbentrop nagykövet szerdán délelőtt nyújtja át Eden külügyminiszternek a német válaszjegyzéket a többi locarnoi hatalom javaslatára. Ribbentrop Londonban Berlin, március 31. Ribbentrop nagykövet kedden délután 4 óra 45 perckor elutazott Londonba, hogy az eredeti terv szerint estére átnyújtsa az angol kormánynak a német kormány válaszát. Politikai körökből származó értesülés szerint a német kormány válasza egészen rövid és tartalma olyan, hogy angol részről valószínűleg kedvező fogadtatásra fog találni. London, március 31. Ribbentrop nagykövet a német küldöttség tagjaival kedden este 8 óra 35 perckor, nálunk 9 óra 35 perckor megérkezett a greydoni repülőtéren, ahonnan gépkocsin nyomban Londonba hajtatott. Hitler külpolitikáról beszélt Berlin, március 31. A birodalmi kormány tagjai mai ülésükön az 1936. évi költségvetést tárgyalták és elfogadták a pénzügyminiszter előterjesztéseit. A tanácskozás után Hitler vezér és kancellár röviden ismertette a külpolitikai helyzetet. Interpellációs pergőtűz az angol alsóházban Az alsóházban a katonai természetű kérdések egész özönét intézték a kormányhoz. Mander képviselő kérdezte a külügyminisztert, hogy megindultak-e már a vezérkari megbeszélések Anglia, Franciaország és Belgium között és siettetni fogja-e a kormány azokat, hogy kimutassa azt a szándékát, hogy Locarnonak érvényt akar szerezni. Cranbom külügyi államtitkár: Válaszom az első kérdésre nem. Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy a kormány megtesz minden szükséges lépést az általa kívánt célok elérésére. Landys képviselő: Megígéri-e az államtitkár úr, hogy ezek a megbeszélések nem indulnak meg addig, amíg a német kormány nem utasítja vissza javaslatainkat. Cranborn államtitkár nem felelt. Vannak-e ellentétek az angol kormányban? A Reuter-iroda parlamenti szolgálata a leghatározottabban megcáfolja azt a híresztelést, mintha nézeteltérések, vagy válság tört volna ki a kormányban a vezérkari megbeszélésekkel kapcsolatban, vagy mintha egyes miniszterek felajánlották volna a lemondásukat. Lemondott egy angol miniszter Lord Fustace Percy tárca nélkü 1i miniszter kedden este lemondott. ÁRA 10 FILLÉR . ................................... -—------Gömbös miniszterelnök másfélórás kihallgatása a kormányzónál Budapest, március 31. Gömbös Gyula miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormányzóinál. A miniszterelnöik részletesen tájékoztatta az államfőt a római tárgyalásokról és azok eredményéről. A miniszterelnök kihallgatása másfél óráig tartott.