Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. július (45. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
m 1936. VII. 1. Abauj ünnepnapjai Ezrek vettek részt az Abaújszántón megrendezett kiállításokon és népi bemutatón — Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Antal István és Marschall Ferenc államtitkárok az Abaúji Napokon Az iparügyi miniszter nyitotta meg Abaújszántón az ünnepi napokat Abaújszántó, június 30. (A F. Sz. H. kiküldött munkatársától.) Abaújszántónak talán soha nem voltak még olyan mozgalmas napjai, mint vasárnap és hétfőn. Az Abaúji Napok alkalmaiból ezrek és ezrek jöttek el ide, hogy megszemlélhessék: milyen erő, akarat rejlik ebben a vidékiben, melyet elszakítottak természetes központjától, elvágták előle is a jobb élet lehetőségeit, de nem tudták megtörni szívósságát, kitartásait és önbizalmát. Szerencsés gondolat volt az ünnepi napok megrendezése, mert ezeken keresztül nemcsak a nagyközönség, de a kormányzat figyelme is Csonka-Abaúj problémáira fordult. Kétségtelen, hogy ennek a vidéknek dolgos magyar népe heroikus küzdelmet folytat a létért, de az ilyen alkalmaik módot nyújtanak számára, hogy a munka eredményén keresztül elvesztett fogyasztóterületei helyett újat szerezhessenek. A résztvevők Az Abaúji Napokon résztvett Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Marcsikay Ferenc földművelésügyi, Antal István dr. igazságügyi államtitkár is, akik arról tettek bizonyságot, hogy a magyarság sorter ezután megkoszorúzta a hősi emlékművet, majd a többi előkelőségekkel együtt részt vett a Faluszövetség Népházban tartott kerületi közgyűlésén. A közgyűlést Krúdy Ferenc országos alelnök nyitotta meg, rámutatva a Faluszövetség feladataira , hangsúlyozva, hogy a Faluszövetség pártpolitikán felülálló egyesület, amely a gazdatársadalom kulturális és gazdasági előrehaladásáért küzd. Marschall Ferenc: A falu megsegítése nem osztálypolitika Ezután Marschall Ferenc földművelésügyi államtitkár szólalt fel s rámutatott arra, hogy a Faluszövetség akkor, amikor a falvak lakosságának tisztes megélhetése céljából fejt ki tevékenységet, nem egyoldalú osztálypolitikát követ, mert amikor a falut védi és erősíti, azzal tulajdonképpen az egész nemzet erejét védelmezi és növeli. Annak az agrárpolitikának, amelyet az utóbbi évek során követtünk, a központjaiban az értékesítés kérdése áll. Az értékesítés csak akkor indult meg, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök a római paktumban biztosította a magyar búza megfelelő külföldi elhelyezését. A magyar agrártermékek árát — sajnos — nem a termelési költségek s a tisztességes polgári haszon állapították meg, hanem a külföldi tőzsdék jegyzései irányították, pedig a magyar mezőgazdaság árszínvonala megállapításánál nem lehet más kiindulási pont, mint az, hogy a magyar megkapja verejtékes munkájának teljes ellenértékét. Amikor a kormány a búza árát a két-három év előttinek majdnem kétszeresére emelte, igen sokat javított a gazdaközönség helyzetén. A kormány azonban termelési kérdésekkel is foglalkozott a legutóbbi évek során. De nagy fontosságot tulajdonít a kormány a kisgazdák gazdasági szakoktatásának is. Örömmel jelentem be, hogy szeptembertől kezdve a tanítóképző intézetekben gazdasági kiképzésben is részesülnek a falvakba kimenő tanítók, a már végzett tanítókat pedig nyári tanfolyamokon képezik ki. Ezenkívül arra törekszik a kormány, hogy minden járásban legyen téli gazdasági iskola, továbbá arra, hogy valamennyi járás székhelyén legyen gazdasági felügyelő, aki nem hivatalnok, hanem közvetlenül érintkezve a néppel, gazdasági tanácsadója és nevelője lesz a kisgazdáknak. Mindezeken kívül azonban meszszetekintő és szélesebb alapokon, kidolgozott agrárpolitikát is kell folytatnunk, nemcsak a mának és a holnapnak szólót, hanem olyat, amely hosszú évtizedekre mutat irányt. Mett folyt le az ünnepi napok megnyitása. A bevezető beszédet Kászonyi Ferenc dr. járási főszolgabíró tartotta. Ezután Bornemisza, Géza iparügyi miniszter ünnepélyesen megnyitotta az Abaúji Napok ünnepségeit. Beszédében rámutatott arra, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között, amikor sokan fásult nemtörődömséggel viseltetnek saját sorsuk alakulása iránt, jóleső érzés látni azt, hogy a magyar gazdatársadalom és a magyar kézműiparos társadalom jórésze hihetetlen erőfeszítést fejt ki sorsának jobbrafordulása érdekében. Ez a kiállítás is dokumentálja azt az alapvető igazságot, hogy egy országban boldogulás és fejlődés csak akkor van, ha a különböző foglalkozási ágak egymással békés egyetértésben dolgoznak az ország felvirágoztatása érdekében. A kiállítás élénk tárja© határszéli vármegyének háziipari remekeit s büszke öntudatot fog belénk önteni, ha látjuk, hogy a magyar népiből még nem veszett ki a régi hagyományok ápolása, apáink és anyáink,nagyapáink és nagyanyáink ruháinak és kézimunkáinak megbecsülése. Ezek után Bárczay János dr. országgyűlési képviselő szólalt fel és mutatott rá arra, hogy miért rendezték meg az abaúji napokat. A megnyitó után a közönség, élükön a miniszterrel és az államtitkárokkal átvonultak a néprajzi bemutatóra és a kiállítási helyiségekre. Ezekben a termekben vonult fel mindaz az érték, amit a Csonka- Abaúj népe mai megcsonkításában, is produkál. Választékos gonddal hordták össze a kiállítások egyes csoportjait, hogy a szemlélődő minél hűbb képet kapjon az abaúji ipar és mezőgazdaság fejlődéséről. Divatos fürdőtrikók minden minőségben nagy választékban közismert olcsó szabott árakon kaphatók Fischer Gerzson és Fiainál Széchenyi utca 103. szám. sárnak mai intézői nemcsak kívülről és felülről szemlélik a mai magyar életet. Ott voltak Patay Sámuel, leveldi Kozma György főispánok, Szent Imrey Pál és Bernáth Aladár alispánok, Melczer Lilla, Lichtenstein László, Krúdy Ferenc, Bárczay János dr. — aki kezdeményezője volt az ünnepi napok megrendezésének —, vitéz Szalay László, Vitéz Árpád, farkasfalvi Farkas Géza országgyűlési képviselők, a miskolci kamara képviseleteiben Ferenczi Károly kormányfőtanácsos, elnök a kamarai tisztikar élén, ezenkívül Miskolcról Vitéz Attila, a nemzeti egység vármegyei titkára, Kigyóssy Sándor törvényhatósági bizottsági tag. A környék birtokosai Semsey László gróffal és Károlyi István gróffal élükön vettek részt az ünnepségeken. A Faluszövetség közgyűlése Bornemisza Géza iparügyiminiszter és a többi előkelőségek, akik a szombati beszámológyűlések után Bárczay János dr. országgyűlési képviselő vendégei voltak Abaújkéren, gépkocsin érkeztek Abaújszántóra, ahol hatalmas tömeg élén a diadalkapunál Szakács Imre főjegyző üdvözölte őket. A minisz Vi | ii n«~ ■ruilil*/ eSSS Bornemisza Géza a helyes gazdasági politikáról Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter állott fel szólásra. — Mint iparügyi miniszter — mondotta — mindig készséggel ismerem el Magyarország foglalkozási ágai között a mezőgazdaság elsőrendűségét és tisztában vagyok azzal, hogy a mezőgazdaság prosperitásán alapszik a nemzet boldogulása. A helyes gazdasági politika, lőrek rése az, hogy az egyes foglalkozási ágakat ne egymás ellen, hanem egymás mellett használja fel s akkor járunk el helyesen, ha nem azokat a súrlódási felületeket nézzük az egyes foglalkozási ágak között, amelyeket a mindennapi élet felvet, hanem igyekszünk ezeken túl meglátni az egyes foglalkozási ágaik nagy nemzeti jelentőségét.A mezőgazdaság nem lehet ellensége az iparnak, hiszen az iparban foglalkoztatottak túlnyomó része, a kis ipar és társadaloim együtt él a falu népével, osztozik annak sorsában. — Szeretnék eloszlatni egy hiedelmet — folytatta az iparügyi miniszter —, azt, mintha iparunk feláldozása vagy visszafejlesztéselehetővé tenné mezőgazdasági cikkeink jiabb értékesítését ! — A mezőgazdaság jövő problémája csak ez lehet: minőségi termeléssel megszervezni a belső piacot, mert ha a belföldi piac megerősödik, mindig kevesebb gondot fog okozni a mezőgazdaságii termésfelesleg külföldi értékesítése, amely sajnos még jó ideig csak ráfizetéssel és állami támogatással biztosítható. Elismerem, hogy a magyar mezőgazdaság, de az egész magyar társadalom egy évtizeden át súlyos áldozatokat hozott a magyar nagyipar fejlődése érdekében. Ezt nem panaszképpen említem meg, csak megállapítom azzal a jóleső tudattal, hogy az ipar megteszi a kötelességét a mezőgazdasággal szemben. Mert tisztában vagyunk azzal, hogy amint egészséges alapokon nyugvó mezőgazdaság nem lehet el erős belső ipar nélkül, épúgy nem volna biztosítva a magyar ipar léte és fejlődése, ha nem támaszkodhatik fejlődni tudó mezőgazdaságra. A miniszter végül Isten áldását kérte a Faluszövetség imirikásságára. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után, Bárczay János dr. és vitéz Szalay László dr. országgyűlési képviselők szólaltak fel, megköszönték a kormányzat vezető tényezőinek kitüntető látogatását. Végül több hozzászólás után Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő, elnöki indítványára a körzeti gyűlés kimondotta, hogy a gazda,problémák megtárgyalására bizottságot küldenek ki. Az ünnepnapok megnyitása A Fleischer-Beálló melletti hatalmas térségen óriási érdeklődés mel -31] A közebéd A kiállítások megtekintése után a Fleischer szálló nagytermében közebéd volt, amelyen a kormányzóra Patay Sámuel főispán, Bornemisza Géza iparügyi miniszterre Szentiimrey Pál alispán mondott pohár köszöntőt. Antal István dr. igazságügyi államtitkár a különböző hatóságok munkájáról emlékezett meg elismeréssel. Sarló Vendel dr. kir. közjegyző pedig a vendégeket köszöntötte. Vitéz Szalay László országgyűlési képviselő Krúdy Ferencre, a gazdák egyik országos vezetőjére, Krúdy Ferenc ország- Mindazon jó ismerőseink és tisztelőink, kik felejthetetlen édes jó anyánk temetésén résztvettek és részvétükkel mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton hálás köszönetünket Hosszas Testvéren