Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. október (45. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

f­y/s­y*/íf J ' Miskolc, XLV. évi 224. Csütörtök, 1936 október 1 golsómagyarorságL­íj RECGELI HÍRLAP Szerkesztőség és let adóhivatal: Telefonok: kiadóhivatal 2-99. M. klt. postatakarékpénztárt Miskolc. Horthy Miklós-tér‘14. szerkesztőség 4-98. éves 62. ( csekkszámla száma: 35.384. A szenátus is elfogadta a frank devalvációját Genf, szeptember 30. A nemzeti tanács a hajnali órák­ban megszavazta a devalvációs törvényt. Miután a svájci frank leértékeléséhez most már kétség nem fér, a nagyközönség számolt a befejezett ténnyel. Ennek foly­tán az összes üzletekben és áru­házakban megindult az áremelke­dés. A közönség, a hatóság figyel­meztetése ellenére, megrohanta az áruházakat, hogy minden fölösle­ges pénzét áruba fektesse. Cipőt, ruhaanyagot, de nem romlandó élelmiszereket is nagyban vásároltak. Egyes kantonokban árellenőrző bizottságokat alakítottak, melyek sürgősen hozzáláttak a fontosabb árucikkek összeírásához. London, szeptember 30. A Morning Post washingtoni je­lentése szerint Morgenthau, az Egyesült Államok pénzügyminisz­tere, nyilatkozatban felhívta a vi­lág összes államait, hogy csatla­kozzanak az angol—francia—ame­rikai valutáris megállapodáshoz. Kedden ismét megindult az arany­áradat Amerika felé. Az arany­kivándorlást azonban nem a va­lutapánik indította meg, hanem az aranypánik. A világ aranyhalmozói ugyan­is attól tartanak, hogy többé nem számíthatnak újabb ár­emelkedésre és sietnek aranyu­kat dollárra beváltani. Paris, szeptember 30. Szerdán délelőtt háromnegyed tíz órakor kezdődött meg a szená­tus ülése, amelyen Auriol pénz­ügyminiszter és a kormány több tagja megjelent. Garey, a szená­tus pénzügyi bizottságának elő­adója terjesztette be a bizottság jelentését a kormány pénzügyi ja­vaslatáról. A vita haladéktalanul megkezdődött. Az ellenzék szóno­kai éles hangon támadták a kor­mányt, kétségbevonva politikájá­nak hasznosságát. Vincent Auriol fejtegette, hogy a devalváció va­lutáris téren megszünteti az ál­landó nemzetközi harcot. A meg­növekedett szociális terheket az üzleti élet fellendülése következté­ben könnyűszerrel el lehet majd viselni. A szavazás példátlan izgalom közben következett be az esti órák­ban. Nyilvánvaló volt, hogy a kormány csak nehezen szerzi meg a többséget. A szavazatok összeszámlálá­­sánál kitűnt, hogy csak 16 szó­val ment keresztül a javaslat. A kormány mellett 141-en, el­lene 125-en szavaztak. Varsó, szeptember 30. Lengyelország mindaddig, amíg a valutáris helyzet nem tisztázó­di, várakozó álláspontra helyez­kedik. Félhivatalos jelentés szerint a leg­utóbbi francia—lengyel megálla­podások végrehajtását további in­tézkedésig felfüggesztik. Ára 10 fillér Miskolc polgárságának panaszai, a sportélet fejlesztése, a vízműnél megindult vizsgálat, a moziügy a városi közgyűlés előtt A közép­tkezések megindításáért ünnepelték szerdán Lukács Béla főispánt Miskolc, szeptember 30. Miskolc város törvényhatósági bi­zottságának szerdai közgyűlésén Fekete László dr. h. polgármester ismertette a polgármesteri jelen­­tést. Bejelentette, hogy a Vay­ úti baraklakások építése folyamatban van, két új épület készül, de az építkezéseket 5000 pengővel kellett megtoldani. November 1-ére beköl­tözhető állapotban várják már az új lakókat. A Vas­ úti telep 400 gyermeke számára a város iskolát szándékszik építeni. Népkonyha is épül a telepen. Az 1936/37. évi in­­segakcióban, amelynek költségveté­si összege összesen 200 ezer pengő, csak azok vehetnek részt, akik leg­alább két év óta Miskolcon laknak. A polgármesteri jelentéshez első­­nek Vajda Géza dr. egészségügyi főtanácsos szólt hozzá. Azt javasol­ta, hogy a város a járványkórház egyik üresen álló barakját bocsássa a közkórház rendelkezésére. Szervezzenek sportbizottságot Henkey-H­ónig Vilmos azt java­solja, hogy Miskolcon a sportot in­tézményesen támogassa a város. — Innen indult el jekelfalusi Pillér Kovács József dr. a dragasagKér­déséhez szólott hozzá. Különösen a kenyér és húsdrágaság mérséklése volna kívánatos, mert ez oka an­nak szerinte, hogy a bő termés el­lenére, egyéb elsőrendű szükségle­tek is megdrágultak. A színház fa­lait körülvevő reklámtáblák levéte­lét követelte ezután. A MÁK vizsgálat, mozi, fedett uszoda és a Martin­telep ügye Bródy Sándor volt a következő felszólaló. Támogatja Henkey-Hó­­nig Vilmos javaslatát, hogy a spor­tot Miskolcon támogassák. Kérdést intéz a polgármesterhez, hogy a MÁK-nál elrendelt vizsgálat mi­lyen stádiumban van, majd annak a reményének ad kifejezést, hogy a MÁK rendelkezésére bocsátott sportpalota, amennyiben a MÁK György és Gerevich Aladár, a két olimpikon és bizonyára többen in­dulnának el ebből a városból a vi­lághírnév felé, ha a sportolók a vá­ros támogatásában részesülnének. Javasolja, hogy szervezzenek sport­­bizottságot, amely sportszabályrand kötelezettségeinek nem tesz elget, Miskolc egész sporttársadalmának rendelkezésére adják. Bródy Sándor ezután a vízműigazgatóságnál foly­tatott vizsgálatok lefolytatását sür­gette meg, majd az Apolló, jelenleg a Korona mozi ügyére tért át. Le­hetetlen szerinte az az állapot, hogy egy magánérdekeltségnek nagyobb súlya legyen az illetékes tényezők előtt, mint Miskolc város törvény­­hatósági bizottsága egyhangú hatá­rozatának. Kifogásolja, hogy a Ko-­­ rona moziban az Uránia régi és­­ sokszor nem kifogástalanul műkö­­­­dő mozigépe dolgozik, amiről a moz­­­zi tulajdonosának képviselője, Rát­­kay ny. ezredestől értesült. A fedett uszoda, a második számú polgári iskola, az iparostanoncis­kola építésének, a Tisza István utca meghosszabbítása ügyét sürgette meg ezután Bródy Sándor, majd je­lentést kért a polgármestertől a deletet dolgozzon ki. — Javasolja, hogy négy utcaseprő állandóan dol­gozzon a Búza téren, az itt felgyü­lemlő szemét eltakarításán. Meg­sürgeti a köztisztasági telep felállí­tását és a közvágóhíd rendezését is sürgeti.­­ Le kell törni a drágaságot strandfürdő ezévi működésének az eredményéről. A Martin-telep mos­toha elbánását tette ezután szám. Közvilágítást és az utcák kövezését ígérte meg a város, amelyet most teljesíteni is kell. Javasolja, hogy úgy a városháza, mint az állami rendőrségi kirendeltséget állítson fel a Martin-telepen. Külvárosi utcák panaszai Francz Pál a külső város utcái­nak útburkolását sürgette meg. Fel­szólalt a külső város világítása ér­dekében is, amely utcákban a köz­lekedés az éjszakai órákban életve­szélyes. Rácz Antal a külvárosi járdák rendezetlenségét tette szóvá. Kifo­gásolta, hogy a női ipariskolában betöltött három állásnál mellőzték a hadirokkantakat. Madaras István hibáztatja, hogy nincs hulladékkosár a miskolci ut­cákon, gyümölcsérési időben az el­dobott szemét gyakran okoz balese­teket. Tárgyalásokat kell kezdemé­nyezni a MÁV-val, hogy a Martin­telephez a rendezőpályaudvar fö­lött egy gyalog átjáróhíd épülhes­sen, a Kisfaludy­ utcai és Újvilág­­utcai hidat is ki kell szélesíteni. Ne zárják télen 9 órakor a kapukat Fehér Ödön a város lakosságának­ széles köreit érdeklő kérdésben szó­lalt fel. Egy 1922-ben hozott rendel­kezés szerint a téli hónapokban a házak kapuit este 9 órakor zárják. Az akkori zavaros időkben ez a rendelet indokolt volt, most azon­ban már nem az. Ennek ellenére évek óta újból és újból meghosszab­bítják. Szociális szempontokból is nagy fontosságú, hogy télen is csak 10 órakor zárják be a kapukat. Fel­kéri a város vezetőségét, hogy még most, mielőtt a téli évszak beáll, te­gyen lépéseket a kérdés rendezésé­re. Ezután a Népkert állapotát tet­te szóvá. A városnak ez a szép kertje teljesen elhanyagolt, szörnyű állapotban van. Kevés és rozoga ló­cái vannak csak, utai szemétdom­bok. A tél folyamán ugyan a Nép­kert rendezése nem aktuális fel­adat, de éppen azért kell rendezésé­ről már most intézkedni, hogy ta­vaszra kifogástalan legyen. Gyermek „Őfelsége“ Puszik Lajos megdöbbenéssel tet­te szóvá, hogy az Erzsébet kórház­ba sok esetben nem vesznek fel be­tegeket, mert a kórháznak admi­nisztrációs differenciái vannak a­­ várossal. Rendet sürget a Vay­ úti­­ baraklakások kiutalásánál. Ne a­­ pénz legyen itt a szabályozó ténye­ző, hanem a szükség. Kell, hogy helye legyen minden olyan család­nak, ahol gyermek van. A nyugati államokban gyermek „Őfelsége“ már megkapta a társadalomban az őt megillető helyet. Az iskolák előt­ti úttesteket aszfalttal, vagy más olyan anyaggal kell burkolni, mely az utca lármáját csökkenti. Elő kell mozdítani a piacok tisztaságát és rendezni kell az illemhelyek ügyét is.­ ­ Az iparostanonciskola állapota Juhász István szóvátette az ipa­rostanonciskola rossz felszerelését, lehetetlen világítását. A­ tanoncok sötétben ülnek a tantermekben. A városi tatarozásokkal kapcsolatban a munkák kiírási módja ellen emel kifogásokat. A mérnöki hivatal lét­szám kevés, hívjanak szakembert,­ segítségü­l. Kívánja, hogy a kerék-

Next