Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. október (45. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

I Lukács Béla főispán a város nevében melegen búcsúztatta Vitéz Sönyi Hugo hadseregfőparancsnokot Vitéz Görgeti László deklarációja a bolsevizmus ellen Miskolc, szeptember 30. Miskolc város törvényhatósági bizottsága Lukács Béla főispán el­­nöklésével szerdán délután köz­gyűlést tartott. A nyári szünet után ez volt az első közgyűlés és így érthetően nagy érdeklődés nyilvánult meg a törvényhatósági bizottsági tagok sorában. A magyar Hiszekegy után Lu­kács Béla főispán napirend előtt nagy érdeklődés mellett a követ­kezőket mondotta: — A miskolci 7. vegyesdandár parancsnokát, vitéz Sanyi Hugó gyalogsági tábornok urat a kor­mányzó úr őfőméltósága a m. kir. honvédség főparancsnokává kine­vezni méltóztatott. Amidőn erről a rendkívül fontos eseményről megemlékszem, az őszinte öröm és sajnálkozás érzései váltakoznak bennem. Örülök, hogy a nemzet szemefé­­nye, a m. kir. honvédség ily ki­tűnő főparancsnokot kapott. Viszont fájdalmas érzések tölte­nek el akkor, amidőn arra gondo­lok, hogy a miskolci 7. vegyesdan­­dárparancsnokság és ezzel együtt Miskolc város közönsége egy olyan melegen érző szívű és a polgári társadalommal minden­kor közérdekben együtt dolgozó, kiváló értékekkel felruházott parancsnokot veszít el, mint amilyen vitéz Lanyi Hugó gya­logsági tábornok úr őexcellen­ciája volt. F őexcellenciája ,katonai értékeinek méltatásával nem vagyok illeté­kes foglalkozni. Ezen értékek mél­tó jutalmát képezi a legmagasabb kinevezés. Meg kell azonban ál­lapítanom, hogy Őexcellenciája Miskolc város közönségének szí­vébe maradandó emléket állított magán­ak azzal, hogy magas katonai méltósága mel­lett is az igazi nemes­­ értelem­ben vett polgár mintájává vált előttünk. Nem volt az a társadalmi meg­mozdulás, amelyen őt az első so­rokban ne láttuk volna. Nem mu­lasztott el egy alkalmat sem ar­ra, hogy a polgársággal érzett összetartozandóságát tettekkel ne bizonyította volna. Kivételes szo­ciális érzésével a leghab­jaitosab­­ban kapcsolódott bele minden na­gyobb megmozdulásba és akcióba, amely az elesettek, a szükséget szenvedők fájdalmát volt hivatva enyhíteni és könnyeiket felszán­tani. — úgy érzem, hogy a törvény- hatósági bizottság minden tagjá­nak érzelmeit tolmácsolom akkor, amidőn e helyről kívánok őexcel­lenciájának megérdemelten bol­dog életet és kívánom közérdekű törekvéseinek beteljesülését. A főispán szavait többször sza­kította félbe élénk helyeslés. Vitéz Görgey László deklarációja a bolsevizmus ellen Ezután az elnöklő főispán azt jelentette, hogy vitéz Görgey László dr. szintén napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Vitéz Görgey László dr. fe­szült figyelem közepette a követ­kezőket mondotta:­­• A közelmúlt napokban olyan jelentős események történtek és olyan nyilatkozatok hangzottak el ezekre vonatkozólag illetékes aj­kakról, amelyekre nekünk is fel kell figyelnünk. A kétezer év er­kölcsi fejlődésén felépült mai vi­lágrend ellenségei újból irtó had­járatot indítottak a­ fennálló tár­sadalmi és államrend ellen, hogy ezek megdöntésével úrrá tegyék a világ felett a vak gyűlöletet.­­ Elsősorban a spanyol polgár­­háború rémségei, a spanyol kom­munisták rémtettei a­zok, amelyek világszerte mélységes megdöbbe­nést váltottak ki. Az a hadviselési mód, amely a spanyol arénákban bika helyett szerzetes papokat hajszol halálra, amely a jobbol­­dali foglyokat és túszokat a vá­lasztói névjegyzék alapján, a, b, c sorrendben, bírói ítélet nélkül vé­gezteti ki, amely géppuskával ka­szálja le a templomba menekült polgárasszonyokat és gyermeke­ket, amely az aggok menhelyének lakóit fejszecsapásokkal öli meg, amely apácákat csonkít és amely benzinnel leöntött embermáglyá­kozata szerint legnagyobb érté­künk az ország nyugalma. Ezt a nyugalmat éppen akkor, amikor Genfben, a Népszövetség ülésén nemcsak a magyar fődele­gátus, hanem az angol külügymi­niszter is a békés revízió szüksé­gét hangoztatja, semmiféle izga­tással megbolygatni nem szabad. Nekünk mindannyiunknak, aki­ket a magyar föld táplál, egybe kell főnnünk a revízió nagy gon­dolatával és a bolsevizmus elle­ni küzdelem készségében. A kommunista uralomról nekünk már meg­vannak a szomorú ta­nulságaink. És bár itt Miskolcon — amint ezt a pártatlan igazság érdekében meg kell állapítani — az akkori itteni vezető józansága meg­mentette a várost és lakóit a bolsevizmus véres veszedelmei­től, a kommunizmus a legszé­­gyenteljesebb lapja Magyaror­szág ezeréves történelmének. — Igaz az a megállapítás, hogy sorscsapásoktól sújtott népnek, mint mi vagyunk, csak erős nemzeti szellem mu­tathatja meg a boldogulás útját. Mi nem dobjuk oda magyarsá­gunkat internacionális eszmékért. A mi államideálunk nem az aka­ F OG­P *É­s szagunk a nemzeti érzésen és a keresztény etikán felépülő szo­ciális állam lesz, melyben a szo­cializmus és a kapitalizmus nem ellenségei egymásnak, hanem az egyik a maga józanságában, a másik pedig áldozatkészségével elősegítői lesznek a nemzeti fej­lődésnek. — Lamartin írja a Girondiak története című művében, hogy a történelem mintegy a felhők kö­zött trónoló ítélőbíró feljegyzi minden szavunkat és tettünket, amiket mondottunk, vagy csele­kedtünk a haza válságos napjai­ban. Jól tudom, hogy a mi hatá­rozataink, vagy álllásfoglalásaink a világeseményekre befolyást nem gyakorolnak.­­ Fel­szólal­ásomnak célja egyedül csak az volt, hogy a válságos időből legyen nyoma köz­gyűlési jegyzőkönyvünkben an­­­nak, hogy Miskolc város hazafias közönsé­ge is a polgári öntudat szilárd hangján emelte fel határozott és tiltakozó szavát az országokat romboló kommuniz­mus veszedelme ellen. Vitéz Görgey László dr. szavait általános helyeslés kísérte. Utána Lukács Béla főispán megállapítot­ta, hogy az emelkedett szellemű beszédet, melyet deklarációnak le­het tekinteni, a közgyűlés helyes­léssel veszi tudomásul. Ezek után a közgyűlés áttért a napirend tárgyalására, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. sás Ül a gazdagság és boldogság felé! Ha szerencséjét nem akarja elszalasztani VÁSÁROLJON OSZTÁLYSORSJEGYET VIRÁGZI KÁLMÁN osztálysorsjegit elárusítónál Jutalom és főnyeremények: 1400.000 300.000 100.000 S aranypengő OSZTÁLYSORSJEGY KAPHATÓ VIRÁGII KÁLNÁN dohányáru­dájában ! Miskolc Forgóhíd mellett kat gyújtogat. — Moszkva zsold­­jában álló kommunisták kegyet­lensége. — Ez a spanyolországi pusztító tűz már más helyeken is kigyul­ladt. Belgiumban nagy kommu­nista összeesküvést fedeztek fel, ugyanez a világnézet egy nyugat­­európai nagy állam belső rendjét is már-már veszélyezteti, titkos raktárak telnek meg gyilkoló fegyverekkel, gurul a rubel, meg­indult az agitáció s közvetlen szomszédságunkban is már meg­vetette lábát, amely a felforgató eszmének zászlóvivő állama, úgy, hogy elmondhatjuk Vergiliussza.1: „lát ardat proximas Upalegon“. — Nem elég, hogy rokonszen-­­­vünk minden féltő aggodalmával és együttérzésével kísérjük figye­lemmel a spanyol nacionalista fel­kelők hősi küzdelmét hazájukért és minden tiszteletünk ma már fel­szabadított toledói Alcazár hős vé­dőié. — nekünk, a jövendőért mél­tán aggódó lélekkel kell a véde­kezésre gondolnunk. Ez az állás­pont nyilatkozik meg Magyaror­szág hercegprímásának legutolsó pásztorlevelében, ez szólal meg a protestáns püspökök felhívásai­ban, ebben az értelemben nyilat­koztak meg törvényhatóságaink és erről szól a m. kir. kormány belügymi­niszterének erélyes nyilatkozata is, mely utóbbi szerint bolsevis­ta veszedelem nálunk nincs, de elismeri, hogy az agitáció pró­bálkozik és ha kell, a nemzet hatalmas ökölcsapásokkal fog azokra válaszolni.­­ A belügyminiszter úr nyilat­katot, a véleményt és szabadságot elnyomó terrorisztikus szovjet, ami eljövendő Nagymagyaror- Vitéz Borbély­-Maczky Emil főispán hét úti házat szerzett Klikszáthfalvának Vitéz Borbély-Maczky Emil, Bor­sod vármegye főispánja Mikszáth­­ffalva sajtóbemutatója után Buda­pestre érkezett, hogy a borsodi ,Abesszíniai szegényei részére ifjabb házak építésére keressen pártfogókat, Borbély-Maczky Emil nem kisebb ajándékkal tért vissza Miskolcra, mint hét új házzal. " Vitéz Borbély-Maczky Emil főis­pán az akció folytatásáról így nyi­latkozott: — Boldog érzés, amikor végig­megy az ember Mikszáthfalván és látja, hogy száz és száz munkáskéz építi az új falut, ahová rövidesen beköltözik a jólét, a megelégedés és az egészség. Örömmel tölt el az a tudat, hogy ismét sikerült a mik­­száthfalvai házak számát héttel szaporítani. Ezúttal csatlakozott az akcióhoz Winchkler István kereskedelemügyi miniszter, a főispáni kar, a belügyi tisztviselők kara, a Nemzeti Egység pártjának képviselői, a Független­ség és Esti U­jság szerkesztősége és kiadóhivatala, továbbá Wolff Ká­roly emlékére a Keresztény Nem­zeti Liga, Janecz Erzsébet fővárosi ny. leánygimnáziumi igazgató és nővérei, akik szintén felajánlották egy-egy ház építésének költségeit. — Amikor a magyar társadalom széles rétegei — fejezte be nyilat­kozatát Borbély-Maczky Emil, — ilyen nagy mértékben kivették a részüket­­a nemzetépítő munkából, remélem, hogy a nagy vállalatok és takarékpénztárak, amelyeknek első­­sorban feladatuk a szociális nyo­mor enyhítése, nem fogják elmu­lasztani, hogy hazafias érzésükről hasonlóképpen tanúskodjanak. A vállalatok közül eddig ugyanis csak a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Telefon Rt. a Gazdák Biztosító Szövetkezete és a Borsod-Miskolci Hitelbank építte­­t­­tett házat Mikszáthfalván. Janecz Erzsébet a következő le­velet intézte a főispánhoz: A lapokban a tibolddaróci bar­langlakók helyzetéről írott cikkek mélyen megindítottak bennünket. 55 cikkek hatása alatt elhatároztuk nővéreimmel együtt, hogy egy csa­ládi ház felépítésének költségeit magunkra vállaljuk. Az 1300 pengőt a jövő hét folyamán elküldenék, csak arra nézve kérek szíves felvi­lágosítást, hová, illetőleg kinek a címére utaljuk az összeget. Kiváló tisztelettel Janecz Erzsébet­, ny. szív. leánygim­názhimi Budapest, I. Csörsz utca Ezenkívül dorogi Farkas Ákos vdr. tanácsnok, Mocsáry Dániel, Baross Gábor országgyűlési képviselők 50 —50, Bányász Endre esperes-plébá­nos 100 pengőt adományoztak a barlanglakok kitelepítésére.

Next