Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. március (46. évfolyam, 50-71. szám)
1937-03-03 / 50. szám
_________Miskolc, XLVL évf. 50. Szerda, 1937 március 3 gfelsómagympayágL íj REGGELI HÍRLAP HSserkMzfflség t. kiadóhivatali falalonalK hiadóhivatal 3-99. M. Ur. padolakarékpllatM E&S/T Miskolc. Horthy Miklós-tór'K. awlwi««*, *-98. állal 62- asaMuzsán lassóma 35384. Krota válasza Darányl beszédére Prága, március 2. Dr. Krosta külügyminiszter az országgyűlés két házának egyesített külügyi bizottságában kedden beszédet mondott a külpolitikai helyzetről. Kiemelte a külügyminiszter, hogy Csehszlovákiának Németországhoz való viszonya az elmúlt időszakban a hivatalos kapcsolatok terén általában jónak volt mondható. Megállapította a külügyminiszter, hogy nyilvánvaló javulás állott be Olaszországnak Csehszlovákiához való viszonyában is. Darányi Kálmán miniszterelnök január 26-i beszédére válaszolva Krofta miniszter a következőket jelentette ki: — Nekünk is eltökélt szándékunk, hogy a kölcsönös megértés és kibékülés útján haladva kivétel nélkül valamennyi danai állam együttműködésén közreműködjünk. Igaz, hogy a békülékenységnek ezzel a szellemével nincs összhangban a magyar sajtó egy részének tevékenysége, azoké a lapoké, amelyek tervszerűen és rendszeresen részt vesznek a Csehszlovákia ellen irányuló ellenséges propagandában. — Mindezek alapján azt látják — fejezte be beszédét a külügyminiszter —, hogy túljutottunk a nemzetközi politikai válság legnehezebb pontján. A pécsi bányászsztrájk Pécs, március 2. A pécsi bányásztrájk enyhülőben van. Kedden már 1073 bányász szállt le az aknákba. Ez a szám az összmunkásság egyharmadának felel meg. A jelek azt mutatják, hogy a napokban még inkább enyhül a sztrájk és rövidesen helyreáll a munka. A munkásság lassú megnyugvásához hozzájárul az is, hogy Horváth István főispán kijelentette, hogy minden módot megragad a munka nélkül maradt 135 bányamunkás kenyérhez juttatására. Ilyen körülmények között remélik, hogy még ezen a héten teljesen helyreáll a rend a pécsvidéki bányákban. A csendőr hírközpont a következő hivatalos jelentést adta ki a pécsi bányászsztrájkról: A tárgyalások folynak Pécsett és Budapesten is az elbocsátott munkások visszavétele érdekében. A bányászokat kitartásra kérték. A munkásság hangulata változatlan. Mecsekszabolcson mintegy 20 asszony kővel megdobálta és kigúnyolta a délután két órakor a bányába leszállni készülő munkásokat, akik az erdőn át mentek a Szent István-aknához. Körülbelül 15 munkás visszafordult. A csendőr járőr öt asszonyt őrizetbe vett. A kihallgatásuk folyik, a többiek elmenekültek. Eden a kerekasztalhoz hívja Európa nemzeteit Az angol külügyminiszter az angol - francia és az angol—belga szerződéshez hasonló megegyezést kíél Németországnak . „A Népszövetség reformja körül messzemenő nézeteltérések vannak, de attól még messze vagyunk, hogy a Népszövetséget eltemessük“" Az angol fegyverkezéstől függ a világhétté — jelentette ki nagy beszédében Eden London, március 2. Az alsóházban Grenfell, a munkáspárti ellenzék vezére alakilag bevezette a külügyi vitát azzal a javaslatával, hogy a Ház szállítsa le a külügyi tárca költségvetését. Beszédében sötét színekkel ecsetelte a nemzetközi helyzetet. A nagyhatalmak — mondotta — eltávolodtak egymástól. Európa ma háromszor annyit költ fegyverkezésre, mint öt-hat évvel ezelőtt A legsúlyosabb veszedelem az állandóan lappangó orosz—német ellenségeskedés. Oroszország és Németország csak a közbeeső semleges államok területén támadhatják meg egymást. Ezzel kapcsolatban a kis Csehország állandóan német támadástól retteg. Olyan nyilatkozatot várunk az angol külügyminisztertől, hogy az a biztonság érzetét keltse Közép- és Nyugateurópában, ahol majdnem olyan rettegésben élnek, mint Keleteurópában. Eden külügyminiszter válaszát spanyolországi politikájának védelmezésével kezdte. A semlegesség, amelyet kezdettőlfogva teljes erőnkből támogattunk — mondotta — az egyetlen helyes politikának bizonyult. Nem akarjuk kisebbíteni a Népszövetség kudarcát, — folytatta Eden — amelyet az abesszinügyben szenvedett, de attól még messze vagyunk, hogy a Népszövetséget eltemessük. A Népszövetség által sikerrel elintézett nagy kérdések közé sorolom a Saar-kérdést és a Sándor király halálát követő jugoszláv—magyar viszályt, míg a két kudarc a mandzsu- és az abeszszin-ügy volt. Sajnálom, hogy nem jelenthetek kedvező haladást az új nyugati eseményekkel kapcsolatban, melyeket több tényező, közöttük a spanyol háború is hátráltat. E pillanatban, amidőn kevéssé fenyeget a háború veszedelme, már több kilátás van a haladásra. Nem mondunk le arról a reményről, hogy rábírjuk az érdekelt nemzeteket, üljenek le a kerekasztalhoz és hogy valami sikert fogunk elérni ebben az ügyben Ami a fegyverkezési politikánkat és kötelezettségeinket illeti, megvédjük Franciaországot és Belgiumot vétlen támadás ellen és ha új szerződésről lehetne tárgyalni, készek vagyunk Németországnak is hasonló megegyezést ajánlani. Arra a szemrehányásra, hogy csak szónokolunk a Népszövetségről, de nem teszünk semmit tekintélyének növelésére, azt felelem, hogy nem tennénk szolgálatot a Népszövetségnek, ha Genfben váratlanul hősi pózba vágnék magunkat. A Népszövetség reformja körül messzemenő nézeteltérések állnak fenn. A Népszövetség ma lábbadozó beteg, amelyet nem lehet felszólítani, válasszon két veszedelmes elintézés között; jobb lesz tehát, ha megerősítik szervezetét. Ha a képviselő urak tanulmányozzák fegyverkezési tervünk külföldi visszahatását, azt fogják találni, hogy tervünket majdnem mindenütt örömmel üdvözlik. Még olyan országok is, amelyek egymástól annyira, eltérő irányt követnek, mint Franciaország és Magyarország, majdnem teljesen azonos vélemények hallatszanak ebben az ügyben. Az angol kormány politikája az, hogy a fegyverkezési tervet tőle telhetően a leghatékonyabban támogassa, mert ettől függ a világbéke fenntartása. Ára 10 fillér Olaszország fegyverben A nemzet tökéletes militarizálását határozta el a fasista nagytanács Teljes érzelmi közösség Francéval Végleg szakita stressai fronttal a Duce és szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatot Berlinnel,Budapesttel és Béccsel Róma, március 2. A fasiszta nagytanács hétfőn éjszaka ülést tartott, amelyen Mussolini elnökölt. A Duce beszámolt az olasz nemzet katonai előkészítéséről és beszéde után a katonai nagytanács a következő javaslatot fogadta el: 1. Az olasz haderő továbbfejlesztésére tervet dolgoz ki és valósít meg, 2. a háborús gyártmányokra felügyelő bizottság működését öt évvel meghosszabbítja, 3. a nemzet minden egészséges tagjának 18—55 éves korig a mozgósítható osztályok időleges behívásával tökéletes militarizációját, 4. az önellátás lehető legmagasabb fokának elérését a katonai szükségletek terén és szükség esetén a katonai érdekelteknek teljesen feláldozza a polgári érdekeket is, 5. felhívja az olasz tudományos és technikai életet, hogy működjék együtt az önellátás teljes elérésére, mert csak tudománnyal és áldozatkészséggel tudnak a kevésbé gazdag népek a pénzben és természeti forrásokban gazdagabb nemzetek esetleges támadásainak ellenállni. A fasiszta nagytanács ezután a külügyminiszteri beszámoló alapján üdvözölte Franco tábornokot és hadseregét, amelynek győzelme a bolsevista kísérletek végét jelenti majd Európa nyugati részében. Örömmel állapította meg a nagytanács hogy a német-olasz együttműködési politika tovább fejlődött és bebizonyította haladó, realisztikus érvényesülését. Több államközi egyezmény letárgyalása után Graziani alkirályt üdvözölte a nagytanács, amelynek ülése reggel három órakor ért véget. Római diplomáciai körökben a nagytanács ülésével kapcsolatban sok szó esik a régebbi olasz-németosztrák-magyar szövetségről, amelyet annak idején a német kormány cáfolt meg, sőt osztrák részről is cáfolták, míg az olasz hivatalos körök hallgattak. Ebből a hallgatásból sokan arra következtetnek, hogy Mussolini még szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatot Róma, Bécs, Budapest és Berlin között Sok helyen úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Olaszország bel- és külpolitikai téren előkészületeket tesz katonai és szövetségi politikájának kiterjesztésére és elmélyítésére. Az olasz félhivatalos lapok máris hangoztatják, hogy Olaszország sohasem fog visszatérni a stressai fronthoz, akárhogy fordul is Európa politikája. Ellenkezőleg a Német Birodalommal együttesen megfelelő intézkedéseket foganatosít az angol fegyverkezési politika ellen. Sokan úgy tudják, hogy a fasiszta nagytanácsot ez a kérdés is foglalkoztatta. A fasiszta nagytanács döntéseinek Parisban főbenjáró kül- és belpolitikai fontosságot tulajdonítanak.