Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. április (46. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
2 fas arsztA » Társigyalásokkal kezd a város a NABI-kölcsön megszerzése és a Tröszt-kölcsön törlesztése ügyében Miskolc, március 31. A város vezetősége a közejövőben újra felveszi a tárgyalásokat a MABI-kölcsön és a Tröszt-kölcsön ügyében. A 600.000 pengős MABI-kölcsönt a MABI már jóváhagyta, úgy, hogy a város vezetősége most a belügyminiszteri jóváhagyást járja ki. Ha sikerül a belügyminiszteri jóváhagyást megszerezni, akkor a folyósított kölcsönből még a nyár folyamán hozzákezdenek a tapolcai építkezésekhez. A villamos tröszttel is felveszi a tárgyalásokat a város vezetősége, hogy a tröszt a 4 millió 200 ezer pengős kölcsönt a koncesszió meghosszabbítása ellenében engedje el a városnak. Beavatott helyen remélik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Miskolc emlékművet állít Przemysl hős védőinek Miskolc, március 31. 1015 március 21-én kapitulált Przemysl vára. Az orosz mindenütt a kárpáti szorosok bejáratánál állott. Leírhatatlan csüggedés költözött a szívekbe, mert egy pillanatra azt hittük, minden elveszett. Przemysl hős várvédő seregében harcolt, küzdött a miskolci 10-es népfelkelő ezred is. Soraikban a város főjegyzője, Halmay Béla dr. főhadnagy, aki nem is került haza csak 7 év múlva — 1922 áprilisában — Krasznojarszkból, a szibériai hómezőkről. Miskolc város társadalmának színe, java ott harcolt a 10-es népfelkelők soraiban. Küzdelmeikről, hősi önfeláldozásukról, az orosz rabságban töltött esztendők kibírhatatlannak látszó szenvedéseiről köteteket lehetne írni. Przemysli és krasznojjarszki visszaemlékezéseiről Halmay Béla dr. közvetlen hangulatú és megható szépségű, költői emelkedettségű leírásokat közölt és előadásokat tartott Miskolcon a Lévay Egyesületben, a Szabadegyetemen és két ízben Budapesten és Miskolcon a rádióban. Nemrégiben, mikor a világháború alatti vikog közigazgatásának az ő krasznojarszki rabsága évei alatti életét tanulmányozta, bukkant rá egy határozatra, mely azóta sincs végrehajtva és amely a volt 10-es népfelkelő ezred örök dicsőségének kíván emléket állítani. Miskolc város 1915. évi áprilisi közgyűlése elhatározta, hogy Przemysl hős védőinek, a 10-es népfelkelő ezrednek emlékét márványtáblával örökíti meg. 1915 április 15-én Lehrecker S. Lipót, a Borsod-Miskolci Gőzmalom vezérigazgatója öt darab 20 dukálod aranyat. Győri Ödön pedig 300 koronát adott át Nagy Ferenc dr. polgármesternek, azzal a rendeltetéssel, hogy ez képezze alapját a przemysli emlékműnek. Halmay Béla dr. polgármester Miskolc város törvényhatósági bizottsága huszonkét évvel ezelőtt kelt hazafias elhatározásának most érvényt kíván szerezni és maga állott az élére annak a mozgalomnak, mely a 10-es népfelkelő ezred emlékezetét márványemléktáblával kivánja megörökíteni. FÉRFI és NŐI ■ DIVATSZÖVETEINK ORSZÁGOSHÍRŰEK ÉÉ a.« A Posztó kereskedelmi HÍU Rt. miskolci fiókja .| Takarékossági hitelezésünket 6 hónapra felemeltük______BB A Miskolci Kir. Járásbíróságtól. B. 34899-3. 1936. I. A Magyar Szent Korona nevében! A miskolci kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Singer Manó és Juhász István ellen indított bűnügyben Miskolcon 1936. évi november hó 23. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: I. Singer Manó 54 éves, izr. vallású, perei születésű, miskolci lakos, magyar állampolgár, nős volt Hajósi Rózával, vagyontalan szabómester, néhai Singer Emánuel és néhai Politzer Sári szülőktől származó, N. Juhász István 37 éves, ref. vallású, miskolci születésű és lakos, nős volt Fodor Margittal, vagyontalan férfiszabó, hadviselt, néhai Juhász András és néhai Kupcsik Erzsébet szülőktől származó vádlottak bűnösök az 1914. évi 41. t. c. 1. §-ába ütköző és aszerint minősülő rágalmazás vétségében. A kir. járásbíróság ezért: I. Singer Manó és Juhász István vádlottakat az 1914. évi 41. t. c. 3. 1. bek. alapján a II. Bn. 3, 5, 7 s díjaira figyelemmel a Btk. 92. teának alkalmazásával egyenként 20 '(Húsz) pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a II. Bn. 8—10. §-ai alapján 2 (Kettő) pengőnként egy (1) napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a 108.807. sz. csekklapon a m. kir. postahivatal útján az 1892:XXVIL t. c. 3. Váltan meghatározott célra megfizetni. A vádlottak a Bp. 480. és 481. ai értelmében kötelesek az eddig felmerült, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Valamint 7 pengő bélyegköltséget 15 nap alatt leletezés terhével a bélyegjegyzéken egyetemlegesen leróni. Kötelesek a vádlottak a Bp. 479. és 480. §§-ai értelmében Moldován János sértettnek ügyvédi képviseleti költség fejében 20 . Dr. Kardos Tihamér ügyvéd kezéhez az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével egyetemlegesen megfizetni. A kir. járásbíróság kötelezi vádlottakat, hogy ezen ítéletet a Bv. 28. §-ában hivatkozott St. 43. §. második és harmadik bekezdése alapján ezen '§-ban írt joghatállyal a Miskolcon megjelenő „Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap“ című napilapban jogerőre emelkedés után 30 nap alatt tétessék közzé. Indokolás: A kir. járásbíróság vádlottak beismerésével, valamint a tárgyaláson kihallgatott Duvalvszky Mihály, Bajó János, Lengyel Zsigmond és Moldován János főmagánvádló ez utóbbi nevezett két tanú esküvel is megerősített vallomásaikkal az alábbi tényállást állapította meg: Miskolcon, 1936. évi április hó 12. napján az Ipartestület Székházában megtartott elöljárósági ülésen, amikor is Moldován János ipartestületi tag alelnökké történt megválasztása tárgyában a vádlottak részéről benyújtott fellebbezést tárgyalták és amikor főmagánvádló a fellebbezés reá vonatkozó részének felterjesztései alkalmával a fellebbezésben előadott tények kivizsgálására bizottság kiküldését kérte, vádlottakra vonatkoztatva azon megjegyzést tette, hogy „Tartom magam olyan korrekt és becsületes embernek, mint maguk“. Singer Manó és Juhász István vádlottak ezen kijelentések elhangzása után, minden ok és indok nélkül kihívó és sértő modorban kikérték főmagánvádró tett nyilatkozatát, ezen nyilatkozat ellenkezőjének bizonyítására az elnöklő Stimm Lajos ipartestületi elnöktől szót kértek, amit azonban nem kaptak meg. Tényként állapítja meg, hogy főmagánvádló magánindítványát a kir. járásbíróságnál 1936. évi július hó 9. napján terjesztette elő, hogy Singer Manó vádlottnak havi keresete havi 60—70 pengő, Juhász István vádlotté pedig átlagosan havi 100 pengő. Tényként állapítja továbbá meg vádlottak előadása alapján, hogy a fentebb említett gyűlésen, amikor a vádlottak a gyűlés elnökétől szót kértek, céljuk az volt, hogy a főmagánvádló korrektségét és becsületességét kétségbe vonják, mert őt nem tartották alkalmasnak arra, hogy az ipartestületi alelnöki tisztséget betöltse. Ez a tény valóság esetében a főmagánvádló ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet, vagy őt közmegvetésnek tenné ki. Vádlottaknak cselekménye tehát a Bv. 1. §-ába ütköző és a szerint minősülő rágalmazás vétségének alkotó elemeit foglalja magában. Minthogy a magánindítvány a Btk. 116. §-ában meghatározott 3 hónapi határidőn belül terjesztettek elő és beszámítást és büntethetőséget kizáró ok nincs, ezért Singer Manó és Juhász István vádlottak bűnösségét meg kellett állapítani s őket a rendelkező rész szerint el kellett ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság vádlottak büntetlen előéletét s azt a körülményt, hogy a gyűlési vita hevében izgatott lelkiállapotban követték el a cselekményüket, mint enyhítő körülményeket vette figyelembe, melyekre azonban súlyosbító körülményt nem észlelt s ennek megfelelően a Btk. 92. §-át alkalmazta s így szabta ki a büntetést a jelzett mérvben, figyelemmel a vádlottak kereseti viszonyaira is. A kir. járásbíróság védő által a valóság bizonyítása iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, mert a Bv. 29. második bekezdése (Sz. 53. ) és az ennek alapján kifejlődött bírói joggyakorlat értelmében a járásbírósági eljárásban a valóság bizonyítása iránti előterjesztést legkésőbb a vádlott nyilatkozatában, ha pedig ezt a védő terjeszti elő, a védő nyilatkozatában kell megtenni. Ezek szerint a valóság bizonyítására vonatkozó előterjesztés akár a vádlott, akár a védő által megtehető, azonban ama időbeli korlátozással, hogy ez csak a tárgyalásnak a Bp. 541. Aa harmadik bekezdésében foglalt abban a szakában, amely a vádlott nyilatkozatának megtételére kijelölve an. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. MíhelC, 1936 november 23. Dr. Reményi Emil sk., kibíró. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás, kiadó. n. A miskolci kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróságtól. Bf. 8699-10. 1936. A Magyar Szent Korona nevében! A miskolci kir. törvényszék, mintfellebbvitett büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt Singer Manó és társa ellen indított bűnügyben, amelyben a miskolci kir. járásbíróság az 1936. évi november hó 26. napján B. 34899—1936. 3. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottak és védőjük részéről a bejelentett semmiség!z ok fenntartása mellett a bűnösség megállapítása miatt használt és írásban nem indokolt fellebbezés következtében megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet. A kir. törvényszék a miskolci kir. járásbíróság ítéletét a Bp. 554. évának második bekezdése alapján helybenhagyja. Singer Manó és Juhász István vádlottak a Bp. 480. §-a értelmében kötelesek 15 pengő fellebbviteli ügyvédi költséget Moldován János főmagánvádlónak 15 nap alatt végrehajtás terhével egyetemlegesen megfizetni és kötelesek a 7400-1931. P. M. sz. rendelet 8. §-ának 2. bek. értelmében a szegénységi jogot élvező főmagánvádló helyett az általa le nem rótt illeték fejében az illetékjegyzéken 15 nap alatt különbeni leletezés terhe mellett négy pengő fellebbviteli tárgyalási jegyzőkönyvi illetéket törvénykezési bélyegjegyekben leróni. Indokolás: A kir. járásbíróság helyesen utasította el védő részéről a valóság bizonyítása iránt előterjesztett kérelmét, mert az a Bv. 29. §. 2. bekezdése értelmében elkésett. A kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletében megjelölt bizonyítékok alapján megállapított tényállást ítélkezési alapjául elfogadta. Minthogy pedig e tényállás alapjául a kir. járásbíróság helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét, törvényszerűen minősítette cselekményeket, kellően mérlegelte az enyhítő körülményeket és ez alapon a vádlottak büntetését bűnösségük fokával és vagyoni viszonyaikkal arányban állóan szabta ki, ítéletét indokainál fogva helyben kellett hagyni. A kir. törvényszék a védő részéről a büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt előterjesztett kétrermet nem teljesíthette, mert azt a felhozott körülményt, hogy a vádlottak cselekményüket izgatott lelkiállapotban követték el, a kir j.árásbíróság, mint enyhítő körülményt a büntetés kiszabásánál már figyelembe vette és egyéb különös méltánylást érdemlő körülményen sem talált. A bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést az ott felhívott törvényszakasz indokolja. Miskolc, 1937. évi február hó 1. napján. Csorba Sándor sk., kir. törvényszéki t. elnök, bfz. elnök, dr. Szalay Dezső sk., kir. törvényszéki bíró, előadó, dr. Szabó Zsigmond sk., kir. törvényszéki bíró. A kiadmány hiteléül: Majsztura Ernő sk., irodatiszt. 1937. IV. 1 Elegáns, finom kalapok olcsó szabad áron Gyönyörű fehérneműek készen és pontos méret szerint nimncsNői Takarékossági hitel a Korona mellett