Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. november (46. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

2 A legjobb vászonáruk a legolcsóbban BLOCH ÁRMIN cégnél Széchenyi­ u. 43. (Az udvarban) Az évtizedeken át közkedvelt „Bloch féle különlegesség“, vászon minden szé­lességben jutányosan kapható végszámra dig Istent és a hazát szolgálni egyet jelent. Aki az örök hazát szolgálja, az a földi hazáért is a legtöbbet teszi, — mondotta Su­­ibik kanonok. — Keleten a vall­ást teljesen félre akarják állítani, Nyugaton pedig az örök haza helyett az ideig valót, ha nem is igazat, a fajt akarják szolgálni. Hát mi nem akarjuk itt sem a keleti v­allást­alans­ágot, sem a nyugati fajimádást bevezetni! Mi nemzetiek vagyunk és leszünk, de nem tévesztjük össze nemzetünk szolgálatát a vér, a faj szolgála­­­­tával, mert ez ellenkezik hazánk és nemzetünk érdekével, vallási meggyőződésünkkel és a szentist­­váni gondolattal. Kevesen mond­hatják el magukról, hogy Szent Istvánnal jöttek ebbe az ország­ba, de valamennyien egyek va­gyunk valamennyien a hazaszere­tetben. A magyar, a német és a tót nevűek között mi nem teszünk különbséget. Minket nem a vér, hanem a magyar kultúra hatal­mas egysége forraszt egybe! — Annyi jelszót, annyi ati­szem­i­­mitizmust és zsidógyű­löletet hal­lottunk, hogy már-már attól kell tartanunk, hogy robbanni fog a gyűlölet. A paraszt pusztul, az iparos tönkremegy, a kereskedők egymás után csukják be bo­tjai­­kat. Ezért én antiszemitizmust nem hirdetek. A gyűlölet nem építő erő. Ne antiszemiták, hanem filokrisztiánok legyetek: szeres­sétek egymást! Megálljt parancsolunk a stréberek és kalandorok új forradalmá­nak. A Független Kisgazdapárt Gaál Gaszton halálának ötödik évfordulója alkalmából Balaton­­bogláron gyászünnepséget rende­zett, mel­yen Eckhardt Tibor nagy politikai beszédet mondott. — A kül- és gazd­­as­ág­politikai helyzet ismertetem mán­­ belső helyzet­ről megállapította, hogy az egész magyar közélet nagy­ devalvásión esett keresztül az elmúlt öt év alatt. Az értékek olyan leszállítá­sa folyt itt öt éven át, hogy az már valósággal veszedelemmé fo­kozódott és itt az ideje, hogy­ megálljt parancsoljunk annak az­­ irányzatnak, amely mindennek a lerángat­­ás­ával, ami ezer esztendő óta érték volt az országban, a fel­forgatásnak, egy új forradalom­nak akarja megvetni a meleg­ágyát. El akarják dobni az ezer­éves történelmi hivatásunk min­den lehetőségét. Különböző for­mákkal kísérleteznek, egy ember saját fejében kitermelt zavaros elméletét akarja egy nemzet ezer­éves fejlődésének helyébe tenni. Hát valósággal azt kell hinnem, hogy az őrül­tek háza vagyunk, ha ilyen gondolatokkal ki lehet ál­lni a közönség elé. Ez a mozga­lom azzal indítja meg szervezke­dését, — jellemző módon — hogy minden jelentkezőtől megkérde­zik, mondja meg, kinek a helyére akar kerülni. Legveszélyesebb és legkártékonyabb az az elmélet, hogy Magyarország alakuljon át katonaállammá. Egy hadsereg ka­tonai értéke fordított arányban áll politikai tevékenységével. A parlamentből nem lehet kaszár­nyát csinálni és a kaszárnyából nem lehet parlament. A legmesz­­szebbmenő módon kívánja támo­gatni a honvédelmi miniszt­ert, akinek személyében és gondolko­dásában — mondotta — mindnyá­jan megbízhatunk. Olyan ember­ről is tudok, — folytatta — aki azt mondotta: „Második Madri­­dot csinálunk Budapestből, de át­vesszük a hatalmat!“ Ennél kár­­hozatosabb, veszedelmesebb, nem­­zetgyilkosabb felfogást én nem is ismerek. Ezek a külső diktatúrás és önző törekvések Magyarorszá-­­­gon antiszemitizmus köpönyege­­ alatt jelentkezik. Az antiszemitiz­mus lényege az egyoldalú kartell és bankpolitika, am­elyhez az an-­­ tisze­miták nem mernek nyúlni, de amelyet mi meg akarunk oldani,­­ mert ez a párt sohasem lesz anti-­­­szemita, de zsidó befolyást sem enged érvényesíteni. iingHY,mi is szu­­rt. telepeink o­iskok­i lerak­at­á­b­a Werniccni ucca ? a gy­mölcsfák megérkeztek a­t iss issze Lakás­rendezés és költözködés előtt okvetlen tekintse meg dúsan :ir szőnyeg és függöny ^ Takarékossági hitel Rosensterg Sídapőh­áz g tfWWifiniwiMiii ■■■mm i i wk—MF«■»mi ■ii«i»rB,,TiiirrTrTiiniwMrriT1J,""y •• Orbánéban megbetegedett Hóman Bálint kultuszminiszter Hóman Bálint kultuszminisz­ter vasárnap rövid üdülésre el akarta hagyni a fővárost. Elindu­lása után azonban vissza kellett térnie Budapestre, mert neon érez­te jól magát. Kezelőorvosai, Matolay György egyetemi tanár és Borsos László, a Vöröskereszt belgyógyász-főor­vosa megállapították, hogy a mi­niszter Orbánéban megbetegedett. Betegsége könnyű lefolyása és felgyógyulása előreláthatólag egy héten belül bekövetkezik. A Nemzeti Egység Pártja Kossuth, Gömbös és Rubinek sírjánál A Nemzeti Egység Pártjának kép­viselőtag­j­ai Mindszentek nap­ján délben a Kerepesi-temetőb­en felkeresték és megkoszorúzták Kossuth­­ Lajos, Gömbös Gyula és Rubinek Gyula sírját. Kossuth sírjánál Tors Tibor mondott be­szédet. Megállapította, hogy ma­gyar és magyar között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, majd így folytatta: Kétségbe kell enne esnünk, ha a salu­s rei publicae örök igazságát a honmentés dilet­táns bajnokai elvakultságukban olyan eszközökkel akarnák szol­gálni, amelyek nemzeti eszmé­nyeink semmibevevésével, ezer­éves alkotmányunk sárbatiprásá­­val inkább katasztrófát, mint üdvöt jelentenének. Gömbös Gyu­la sírjánál Csicsery-Rónay Ist­ván mondott emlékbeszédet: A Te lelked nem halt meg — mon­dotta —, itt él és élni fog örökké, amíg magyar lesz a földön. Mi neon nyugszunk addig, amíg a megkezdett nagy munkádat be nem fejezzük. yfitUit­ál Jedermann Felújítás a színházban Egy évtizedes pihentetés után a miskolci színház felújította Hof­f­­mansthal drámai költeményét, a Jedermann-t, amelyet annak ide­jén éppen a Sebestyén-társ­ulat mutatott be először a magyar kö­zönségnek s azóta szabadtéri for­mában is országszerte játszották- A felújítást talán az indokolja leginkább, hogy mintegy házi darabja lett nálunk a Jedermann a Sebesty­én-színháznak, egyéb­ként, a belső értékeit tekintve, bizonyára akadna még egy-két­­ tucat olyan darabja a világiroda­­­­lomnak, amelynek felújítása leg­­­­alább is annyira indokolt volna.­­ Ez a rokonszenves költői játék nem tartozik a nagy alkotások közé, inkább magasztos, de közis­mert bölcsességek — helyenkint egyenesen közhelyek — tetszetős formába öltöztetése. Szép, hatá­sos színpadi képekre, pompás tab­lókra sok alkalmat ad s ez lehet a másik ok, hogy vonzó a színház számára. A színpadi képhatások­­­ra építeni azonban igen nehéz akkor, mikor a film képszerűség dolgában nap-nap mellett hosz­­szakkal veri a színházat. Mégis el kell ismernünk, hogy amit rendezésben és kiállításban a­ színház produkált, az szép telje­sítmény és művészi munka. Az előadás belső tartalmi érettsége már egy fokkal hátrább áll, ha a színészek játéka ellen nem is emelhetünk különösebb kifogást. Czobor Imre a címszerep első ré­­szében, mint dőzsölő, ciniku­s, el­­puhult nagyúr kitűnő volt. A la­koma-jelenetnél azonban már ingadozott, már itt-ott üres pátosz került a játékába. A második részben pedig inkább hanggal pó­tolta a megtérés bennsőségét, őszinteségét. A mellékszerep f­ele közül ki kell emelnünk Kondráth Ilona finom, egységes alakítását, Szentiványi Béla kísérteties han­gú és mozgású Halál-alakítását, Pillér Ferencet, mint kitűnő Mammont, a szép beszédű, át­szellemült Majláth Máriát, a pompázó Moóry Lucyt, a közvet­len Kovách Aladárt. Szendrő Jó­zsef túlhangos és motollaszerű mozgása túllő a célon. A többiek elismerést érdemelnek. A közönség szívesen fogadta a komoly darabot és komoly pro­dukciót. mb. SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: (*) Ma, szerdán este az irodalmi ciklus második darabja, az őszinte nagy sikerrel felújított Jedermann, Hugo von Hoffmansthal világhírű misztériuma. Ezúton hívjuk fel a közönség szíves ügyeimet, ho­gy a Jedermann­­két részben megy, tehát csak egy szünet szakítja meg az előadást. (*) A Nincs szebb, mint a szere­lem, ope­ttajdonság csütörtöki be­mutatója. Vidám, gáláns történet, remek muzsika, pompás táncok, a 1937. XL­I. Nincs szebb, mint a szerelem ope­­rettújdonság sikerének kelléktára. A miskolci Nemzeti Színház csü­törtökön este mutatja be a roman­tikus és mulatságos operettet nagy­szerű szereposztásban. — A Nincs szebb, mint a szerelem rendezője Sándor Ferenc, a színház kitűnő natal művésze, aki már az elmúlt­­ évben is nagy sikereket aratot rendezéseivel. Török Emil, a tőle megszokott rutinnal vezényli a ze­nekart. Főszerepeket Moóry Lucy, Sághy Györgyi, Csiky Zsuzsi, Rit­kai Ilona, Kovách Aladár, Rajz J Jancsi, Ihász Aladár, Sándor Fe­renc, Giri Pál, Gáti József, Gy.t­­­il­ is Miklós játsszák. A Nincs so­bb, mint szerelem csütörtökön premi­er, perceken B) bérletben, szomba­ton A) bérletben vasárnap pedig bérletszünetben szerepel a színház műs­ora). , * *) Szprlapjavítás! Szombaton d. u. fél négykor a Sárgapitykés köz­legény, operettsláger kerül színre filléres helyárakkal! (*) Vasárnap délután fél négykor csak 16 éven felülieknek a legm­u­­latságosabb operettújdonság, a Gó­lyaszanatórium kerül színre! (*) A Vasgyár közönségének fi­­gyelmébe! November 10-én, szerdán este 8 órakor a vasgyári­­kultur­­házban vendégszerepel a miskolci Nemzeti Színház az idei szezon egyik legnagyobb operettsl­égeré­vel, a rendkívül mulatságos Sárga­­pitykés közlegény. A miskolci pre­mier szenzációs szereposztásában. (*) Előkészületben az óriási si­kerrel elindított régi szép operet­tek ciklusának második darabja! — A Gazdakör társ­as vacsorája. A Gazdakör csütörtökön este 8 óra­kor a Kör hel­ységeiben társas va­csorát rendez, melyen­­a tagok és a családtagjaik vesznek részt. Miskolc thj. város polgármeste­rétől. 32.733—ki. 1937. szám. HIRDETMÉNY. Miskolc thj. város törvényha­tósági kisgyűlése f. évi októbe­ró 29-én tartott kisgyűlésében illetve közgyűlésében 309, 310­ kisgy. 1937. és 293, 295—kgy 1937. számok alatt közérdekű ha­tározatokat hozott. Értesítem a város közönségét hogy ezen közérdekű határozato­kat a városi közigazgatási iktat hivatalban bárki megtekinthet­i ellene az 1886: XXI. t. c. 8. §-a s az 1912: LVIII. t. c. 10. alapján ezen hirdetmény közzé­tételének napjától számított 1 nap alatt a m. kir. belügyminisz­ter úrhoz intézett fellebbezését polgármesteri hivatalban bead­hatja. Miskolc, 1937 november 2. DR. HALMAY BÉLA s. t polgármester.

Next