Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. december (46. évfolyam, 273-296. szám)

1937-12-01 / 273. szám

Miskolc, XLVI. évf. 273 Szerda 1937 december 1 ^ehomaguamniagL (J RBCCZLI HÍRLAP Szerteszfflslg és Madán­k­atal: fflshok­, Srtdigmt nd­a 4. szám Chaantemps és Delbos kedden hazautazott Londonból Hivatalos jelentést adtak ki az angol—francia megbeszélésekről Chamberlain beszéde és Chantemps nyilatko­zata a tárgyalásokról és a további lépésekről —Lombefi*, november 30. Spa angol—­francia megbes­zélése -­k­et keddiem délben, 2 óraikor befe­jezték. A t­em­ácstkozások befejezése után: YI György ango­l kir­ál­y ebé­den látta nemdrágált a franciás ven­dégeiket A megbeszéléseikről a következő tárcaitalos jelentést adták ki: Chautemps francia miniszterel­nök és Delbos k­ül­ügym­in­iszter megbeszélést folyhattak Neville Chamberlain angol minni­szterelnök­­g­el, Edén­ikü­gyminisztterrel, va­­lamint a­z angol­­kabinet egyéb tagjaival. Lord Halifax ismertette a francia mimisztereikkel a Német­országban nemrég folytatott meg­beszélésének eredményeit. köt, nyilatkozhat-e a Németország­gal folytatott­­tárgyalásokról és a tíranp­a kormány­­képviselőivel folytatott megbeszélésekkről. Miután Chamberlain miniszter­­elnök fel olvasta a francia és an­gol miniszterek tanácskozásáról ki­adott hivatalos közleményt, Attlee­­képviselő ezt kérdezte. Van-e szó arról, hogy ezeket a megbeszél­ése­­ket más országokra is kiterjesszék általános megegyezés létesítésé vé tett Attlee képviselő úr bizonyára be fogja látni, hogy végső célunk az általános elintézés — válaszolt Chamberlain miniszterei­nek. Vilá­gos, hogy általános elintézést n­em­­lehet elérni pusztán a két vagy há­­rom ország között folyó megbeszé­lések útján. Ezért arra kell töre­kedni, hogy más országok is bele­kapcsolódjanak a megbeszélésekbe. Világosan hangsúlyoznom­­kell, nem hiszem, hogy most már annyira jutottunk volna, hogy tanácsos ■lenpe a megbeszélések azonontali ki­­terjesztése, noha talán erre későbbi stádiumban sor kerülhet. Halifax berlini látogatása alkalmas volt a légkör megjavításához Chautemps és Delbos örömmel állapították meg, hogy lord Hali­fax látogatása, amelyről maiga,li­ep nem hivatalos jellegénél fogva nem lehetett közvetlen eredmény­e-Két varai, noezajáruit a nemaeiuká­­zis félreértések okainak tisztázásá­hoz és természeténél fogva alkal­mas a légkör megjavításához. London és Páris közös érdeke a béke fenntartása Közép és Keleteurópában Az angol és francia mintiszterek Delbos­i külü­gyminiszt­er­­küszöbön­­álló közép- és keleteurópiai látoga­tásáról is beszélgettek. " Örömmel állapították meg a skót kormány közös érdekét a béke fenntartása tekin­tetében ezekben az orrszágok­­ban. A megbeszéléseik tárgya volt a spanyol viszály és a föld­köziten­­geri kérdés is. Megegyeztek abban, hogy minden nehézség fülemére, a bennem avatkozás politikája teljes beigazolást nyert és hozzájárult a viszály kiterjesztésének megaka­dályozásához. Megegyeztek abban, hogy a­­két kormány folytatja erő­feszítéseit, amelyeknek az a célja, hogy ezt a politikát teljesem, hatá­lyossá tegyék. A gyarmati kérdés mélyebb tanulmányozási tesz szükségessé A miniszterek ezután a gyarma­ti kérdések megvizsgálásához­­lát­tak­ hozzá, beleértve annak összes vonatkozásait. Arra a megállapo­dásra jutottak, hogy "ezzel a kér­déssel nem lehet elleziételtlen fog­lalkozni és hogyha a kérdés egyéb­ként még más hatalmakat is érde­kelt. Elismerték a mélyebb tanul­mányozás szükségességét. Az angol és francia miniszterek ezután megvizsgálták a távadke­leti­­kérdést, is, amelynek súlyosságát teljes mértékben felismerték. Köl­csönös egytértésben kijelen­ttetné­k, hogy készek együttműködni más hasonló helyzetben levő hatal­mak­­­kal az erre a világrészre vonatko­zó szerződéseikbő­l származó jogos érdekek véde­lme, illetőleg kötele­zettségek teljesítése tekintetében. A francia és angol mininiszt­erek ezután a közös bizalom szellem­é­ben áttekintették a nemzetközi ügyek egyéb vonatkozásait, ame­lyek egyformán érdeklik a két or­szágot. Anélkül, hogy eltértek vol­­na a nemzett­közi­­együttműködésre vonatkozó elgondolásaiktól, melye­ket sohasem szűntek meg hangoz­tatni, újból hangsúlyozták kormá­nyuknak azt az óhaj­át, hogy együtt akarnak működni az összes orszá­gokkal az ál­tail­ám­os megbékítés kö­zös feladata körül szabad és békés tárgyalások útján. Chantemps miniszterelnök nyila­tkozata Délután Chantemps miniszt­ere­l­­nök fogad­ta a sajtó­­képviselőit . Felolvasta el­őt­tük a hivatalos nyi­latkozatot. Nem fűzök semmit hozzá ehhez a rendkívül tömören megfogalmazott okmányhoz — mondotta Chantemps — hiszen az kiterjeszkedh­­k mind­az­okr­a a­­kér­désekre, melyeiket tanác­sk­ozásaink sóráin érintettünk. C­aulttemps ez­után nagy megelégedéssel fly­,­at­kozott arról a fogadtatásról,,mely­ben neki és Elesbosnak része volt Rövid londoni tartózkodásuk után is legjobb emlékekkel indulnak haza. A kétnapos angol—francia meg­beszélések befejezése után, Chau­temps miniszterel­nök és Delbos külügyminiszter kedden délután fél 6 órakor elutaztak Londonból. Chamberlain a megbeszé­­lések kiterjesztéséről­ ­Az alsóházban Atlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére kér­dezte Chamberlain miniszterelnnö- Darányi miniszterelnök erélyes nyilatkozata a debreceni nyilasakcióról „A királykérdésnek az utóbbi napokban történt módon való felvetése nem egyéb, mint éretlenség“ Budapest, november 30. Darányi Kálmán miniszterelnök kedden fogadta a sajtó képviselőit és a következő kijelentéseket tette. — Mialatt távol voltam — mon­dotta a miniszterelmölk, — látom­, hogy különösebb események itthon sem történ­tek. Csupán az­t az egyet hallottam, hogy akadtak olyanok, akik a királykérdést is meg akar­ták oldani. Ez a kérdés az összes illetékes alkotmányos tényezők egybehangzó nézete sa m­int nem aktuális és nem tesznek jó szolgá­latot az országnak, akik mai hely­zetünkben ezt felszá­nre bocszák, vagy felszínen tartják. Ennek a kérdésnek az utóbbi napokban tör­tént módon való fölvetése m nem egyéb, mint éretlenség .­­ Azt hiszem, hogy az egész or­szág közvéleménye osztja ezt az ál­láspontomat. A miniszterelnök ezután a­­követ­kezőiket mondotta: — Mint majd Budapestre való ha­zaérkezésemkor is fbi jelen­tettem: hálás vagyok a sajtónak az utazá­sommal kapcsolatos teljesen meg­értő viselkedéséért. Fabinyi Tihamér expozéja a Népszövetség pénzügyi bizottságában Magyarország gazdasági Genf, november 30. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága kedden foglalkozott Ma­gyarország gazdasági és pénz­ügyi helyzetével. Délelőtt meg­hallgatta Tylert, a pénzügyi bi­zottság budapesti képviselőjét, Valamint Brucét, a Magyar Nemzeti Bank tanácsadóját Dél­után sor került Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter expozéjára Előadása első részét az 1937. év június végével lezárt, az 1930— 37-ik költségvetési év tényleges eredményei ismeretének szentel­te. Részletesen taglalta az állami közigazgatásnak, majd az egyes állami üzem­eiknek bevételeit és kiadásait, kiemelve, hogy a vi­lágválság kitörése óta eltel­t defi­cites évek után ez volt az első és pénzügyi helyzetéről pénzügyi év, amelynek végén de­ficit helyett kiegyensúlyozott helyzet mutatkozik. A pénzügyminiszter ezután a jövő évi költségvetésre vonatko­zóan programba vett előkészítő munkálatokkal foglalkozott és ki­­terjeszkedett a közalkalmazottak illetményének a jövő évi január 1-ével hatályba lépő eme­lésére és a kormány által tervbe vett mezőgazdasági aggkori munkás­­biztosításra. Igen nagy részletes­séggel és behatóan tárgyalta ez­után a külföldi adósságok ren­dezését, kiemelve nemcsak az alapelvek, hanem a már létre­jött megállapodásokat, valamint az ez irányban még folyamatban lévő tárgyalásokat. Az expozénak­­ a következő fejezetében rátért Ára 6 fillér

Next