Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. február (48. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

MISKOlC, IXYIH. m 26 Telefonszám: Szerkesztőség 4­90 Kiadóhivatal 2—99 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Széchenyi ucca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Chamberlain válasza Dinernek: Nincsenek olyan kérdések a nemzetek között, amelyeket ne lehetne m­egbeszélésekkel és vitával elintézni „Üdvöztöm Hitler kancellár tegnapi beszédének ama kitételeit, amelyben hangsúlyozta, hogy az angol és német nép közötti kölcsönös bizalmat és együ­ttműködést kívánta“ Az angol miniszterelnök beszámolt az alsóházban római útjáról „Római látogatásom megerősítette a barátságot Anglia és Olaszország között, de nem gyengítette viszo­ny­unkat Franciaországgal, amely szorosabb és bizalmasabb, mint bármikor volt emberemlékezet óta“ „Mussolini kijelentette, hogy Olaszország politikája a békepolitika és örömmel használná befolyását bármikor a béke érdekében“ — A spanyol háború befejezése előtt Franciaország és Olaszország közötti tárgyalás, aligha járna eredménnyel“ — „A spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét“ Mussolini a cseh-szlovák határokat csak a belső alkotmány elintézése, a semlegesség kinyilvánítása és a határok helyszíni megvonása után hajlandó szavatolni London,­­január 31 Kedden a parlament újból össze­ült. Arra a hírre, hogy a Ház nagy­­fontosságú külügyi vitát folytat, a­­képvitusok zsúfolásig­­megtöltötték la­ternyit. Ifjabb Henderson Artur, Inak Hitler kancellár hétfői beszé­­id­ésre vonatkozó részére felelve,­­Chamberlain miniszterelnök a kö­vetkezőket mondotta: — Üdvözlöm Hitler kancellár teg­­n­­api beszédének ama kitételeit, amelyben hangsúlyozta, hogy az an­gol és a német nép közötti kölcsö­nök bizalmat és együttműködést kívánja, örömmel ragadom meg az­­alk­almát, hogy újból kifejezzem azokat az érzelmeket, amelyekben az angol kormány és nép teljes mér­­lékben osztozik. Jelenleg az a­ngol és a német kormány között nincsen szó tárgyalásokról. Örömmel álla­píthatom meg, hogy nemrégen az angol és a német ipar képviselői között mégha­zélések folyta­k keves­et dobni ügyekről. Sir John Nail képviselő megszbr­­ezte, folytatnak e tárgyalásokat a közeljövőben az angol és a német kormány között. Chamberlain: Nem á­r­tatták, hogy a Berlin-római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de hogy ez nem jelenti azt, mintha lehetetlen volna Olaszország szá­mára, hogy a legbarátságosabb vi­szonyt tartsa fenn Angliával és A külügyminiszter és én — így folytatta Chamberlain — két hosz­­szú megbeszélést folytattunk Mus­solinival és Ciánéval. Ezek a meg­beszélések a teljes őszinteség lég­körében folytak le. Senki sem vár­ta, hogy bármelyik oldal el fogja fogadni a másik oldal összes érveit és nézeteit, de jól lehet, nem jelent­más hatalmakkal, ha a körülmé­nyek erre kedvezőek és ezt sem je­lenti, mintha nem volna lehetséges a jóviszony Németország és Fran­­ciaors­szá­g között. Vetjük, hogy minden pontban egyetértettünk, mégis elértük cé­­lun­kat, mert a megbeszélések befe­jezése után mindegyik oldal vilá­gosabban belelátott a másik állás­pontjába, mint azelőtt. Programm­­szerű tárgyalásokat nem folytat­tunk, megbeszéléseink tájékozódó és nem forma­szerű jellegűek voltak. A munkácsi orvtámadás békés elintézése Schmith felvilágosítást kért a miniszterelnöktől a csehszlovákiai helyzetről. Chamberlain: A kincstári kancel. Sár már nyilatkozott a Csehszlová­kiával folytatott kölcsöntárgyalá­­sok befejezéséről. Ezenkívül egyet­Az interpelláció befejezésével I Chamberlain tájékoztatta a Házat római látogatásáról. Útközben Pá­risban­ találkoztunk — mondotta — a f­rancia miniszterelnökkel és kü­l­­üügyminiszterrel és a két országot leg­újabb figyelemreméltó fejle­mény, az a békés elintézés volt, a csehszlovák és a magyar kormány között, amely a bizonyos január 6-iki és 10-iki határ­incidensek ügyében létrejött, kölcsönösen érdeklő ügyekről foly­tatott beszélgetésünk megerősítette a két kormány között már régeb­ben létesült általános felfogásbeli azonosságot. A Földközi tengert illetőleg Mus­solini megelégedését fejezte ki az angol—olasz egyezmény feltételei­vel és ismételte, hogy Olaszor­szág híven be akarja tartani az ebből az egyezményből származó kötelezettségeit Egyetértettünk ab­ban, hogy haladéktalanul meg­kezdjük egyrészt az olas­z Kelet, Afrika, másrészt a Szudán és a szomszédos brit területeik közötti határ módosításáról szóló megbe­szélést. A Szudánra vonatkozó tár­gyalásokban természetesen egyip­tomi kormány is részt fog venni. A római látogatás „A spanyolkérdés nagy gát Franciaország és Olaszország között“ „A Bortin—római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de ez nem jelenti azt, mintha lehetetlen volna Olaszoszország számára, hogy a legbarátságosabb vi­szonyt tartsa fenn Angliával és más hatalmakkal . Mussolini elsősorban és m­inde­­nd­ekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája a béke­politika és hogy örömmel használ­ná befolyását bármikor a­ béke ér­dekében, ha ennek szüksége felme­rülne. Olaszország a békét kívánja minden szempontból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsá­ga szempontjából. Legyen szabad „A megbeszélések a teljes őszinteség légkörében folytak le“ „Haladéktalanul megkezdjük a megbeszélést az olasz Keletafrika-Szudán és a szomszédos brit területek közötti határmegállapításra. Nem titkoltuk el sajnálkozásun­kat amiatt, hogy Olaszországnak Franciaország­hoz való viszonya újabb a megrosszabbodott. A ké­sőbbi megbeszélésekből megértet­tük, hogy a spanyol kérdés ,, mifor gát Franciaország és Olaszország között és a spanyol háború befeje­zése előtt állatha járna eredménnyel a két ország közötti tárgyalás. emlékeztet­nem a h­azai, iolyintása Chamberlain, hogy Mussolini a már szeptemberben bizonyságát nyújtotta annak, hogy hajlandó és tud is a béke érdekében közbelépni Különösen örvendetes volt ennél­fogva az a­z ígérete, hogy szükség a­etén ismét számíthatunk szolgá­­lattaira. Vendéglátó házigazdáink hangot­Hasznos beszélgetést folytattunk a leszerelés kérdéséről. Megvőztü­nk abban, hogy­ érint­kezésben maradunk egymással a kérdés jövendő fejleményei tekin­tetében. A zsidókérdést illetőleg kiderült. A Zsidókérdés hfrv Mussolini úgy érzi, hogy ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyett egyetlen állam sem oldhat meg külön és amelyet ennélfogva tényleg általános vonalakban kap­ kezelni. ARA 6 tiULttf Sierfia, 1939 februar­y

Next