Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. március (48. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerda, 1939 évi március hó 1. F. R. H hanem általában az idegenek _ be­vándorlása­ ellen is. Népszámlálást kellene végeztetni már csak _ a ke­­resztény társadalom zaklatásának meggszü­­ntetése érdekében is. ése 1867 előtt bevándoroltak­ or» kellene ál­lani­tani minden ősi­dót­« nézve beván­dorlásának idő­­­pontját, és az 1914 óta bevándorolt zsidókat ki kell szorítani az orsizág­ból. Akiknek a kezéből kiütik a ken­yeret, azokat át is kell tenni a határon. Az 1867 előtt bevándorolt zsidókkal szemben azt vizsgál­nám, ho­gy elkövettek-e bizonyos bűncse­­l­ekményeket akár a kommunizmus alatt, akár a nemzet gazdasági és pénzs­iffúi érdekei szempontjából és ha ilyesmit elkövettek, kivándorlá­si listára kell tenni őket. Akik nem lennének ki­vándorol­tat­ási listára, azokkal szemben az álta­lá­nos­­ nu­merus clausus elvét kellene felállí­­t­atnni. Ha­ a hadseregben és egyéb területeken nem adu­nk helyet­­ a zsi­dóságnak, akkor a gazdasági pálvákon magasabb százalékot kell nekik megszabni. Nem lehet be­ve­­szelni olyan intézkedéseket, amelyek ártanak zsi­dóságnak de ugyan­jaikkor ártanak a kereszténységnek­­is. A vállalatokat a töm­toromenés fen­yeget­né, ha a­ zsidóikat ki kelle­ne zárni az ü­gynöki kantból. A közjogi szakasz ellen Tiltakozik az úgynevezett közjogi szakasz eredeti kodifikálása ellen, mert, Via a zsidóság mint­­ lé­l­ki so­­­wort 14 képviselő, választott volna, akkor egyrészt mások is jelentkez­­ttek volna, népcsoport igényekkel másrészt a nemzeti akarat kifej­ezés se sok esetben éppen attól a 14 zsi­dó képviselőtől függött volna akit a mérleg nyelveként, szerepelnének. I­ol­­ méd­ve szerint amelyik félvén kresztény vallása az keresztény. A faj biológia bomlasztó anyag Abban a pillanatban, amikor el­ténünk a fajbiológia álláspontja, okan bomlasztó elemet viszünk az ország életébe amely a legsúlyo­­sab­b, megrázkódtatásokkal és ka­tasztrófákkal fenyeget. Tiltakozik a­ családfa kutatás rendszere ellen.­­Embertelennek tartja Mecsér And­­rá­s álláspont­ját amely szerint a ke­­resztteze­ttek közölt" tízszer nagy­ob­b arányba­n fordulnak elő őrültek, mint a tiszta falvak között. Ha pe­­­dig mégis fajbiológiai álláspontra helyezkedünk akkor ennek az elv­inek hiánytalanul érvényt kell sze­reznünk. A fajbiológiai bumeráng Ez a fajbiologia'' bumeráng — finom d­ia Eckhardt Tibor — nagyon nok közéleti ember felét fogja ve­­lei­mni, ba­ki faimitosz alapjára be­­s­evezkedtütnnk. Magyar ember ilyen Havasin,sőt. nem szavazhat meg. A négerek úgy gazdálkodnak hogy­ha hozzá a­karnak jutni a datolyá­hoz, kivágják a fát. Imrédy vágta a fáit és Mecsér ette a datolyát. Kimerültség.) A javaslat a keresz­tény családokon belül kikeres zsi-­dó eredet­üeket és megbontja a Csa­lád egységét. Hagyják békén a ke­­eresztény családokon belül azokat, tekik részben zsidó származásúak. Kivételt a frontharcosoknak •Nem tartja megengedhetőnek hogy fr­ontharcosok akik igazoltan megtették hazájuk iránti köteles­­s­é­gü­ket, szá­zalék arányuk közé szo­­ríttassanak és esetleg kirekedjenek .Emnnek a kérdésnek az elintézését méltányosa­bb volna a termész­es kihalás folyamatára bízni. Gürtler Dénes szavaira reflektálva ki­j­elen­íti hogy a Felvidéket nem szabad felváll­aszta­ni az anyaországtól a zs­­­id­ótörvény szempontjából. Arra kel­lene szorítkozni, hogy azok a zsi­dók akik 20 éven át magyarnak ■váltották magukat teljes jogú ma­gyar állampolgárok. A vagyon és jövedelem megfosztása Hibáztatja hogy a javaslat nem nyúl hozzá azokhoz a zsidókhoz, akik a tulajdonjog erejénél fogva monopolizálják a mag­yar gazdasági életet. A centrális probléma ebben a­z országban a helytelen vagyon és jövedelem megosztás. A törvényja­vaslat pedig a kérdésnek ehhez a részéhez nem nyúl A keresztény tőkének be kell helyettesíteni,3. a zsidó monopóliumokat. Az a véle­­mé­nye hogy a részvénytö­bb­séget csak úgy lehet engedélyezni, ha ez ma­gyar kézben van de általában az idegen tőke térfoglalás­át, meg kell akadályozni. Nem szabad elfelejteni —folytat­­ja Eckhardt Tibor —, hogy vannak nemzetközi kihatásai is a kérdés­nek. Chamberlain a Mussolini­vel folytatott tárgyalásai után kijelen­tette hogy Mussolini szerint is ez a kérdés nemzetközi ü­gy, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg kü­lön Egész másképpen nézné ezt a java­­sla­tot ha annak nemzetközi előkészítése megtörtén­t volna. Ha tudná ho­gy ennek a javaslatnak a problémái, a kivándorlás kérdése már elintézésben részesült, ha tud­ná, hogy a külföld tájékoztatása tek­in­tet­ében­­, magunk tiszt­es­séges szándéka­inak ismertetése tekint,ete­foglalkozik ezután a zsidókérdés­sel kapcsolatos izgatásokkal. Kéri, fon­tolják meg azokat a nem­zeti szempontból hasznos elveket- ame­lyek több megoldást, talán minig ra­dikálisabb megoldást, is jelentene, de mindenesetre végrehajtható megoldást és Európa a világ egye­teme előtt nyílt fővel való kiállást tennének lehetővé és megteremte­nék sort­ a­ békét, a­melyet mint mi­nimumot meg kell adni a maigya­r­­orszrágei zsidóságnak. Mert annak az izgatásnak — fejezi be szavait Eckhardt —, amely zsidónak, vagy Zsidóbérentek nyilvánít, minden­kit, aki a farkascsordával nem haj­landó üvölteni véget, kell vetni. Tessék a­ zsidótörvény után irgal­matlanul leszámolni a nemzeti nyu­galom megbénítóival a nemzet,ron­­tásnak tessék végre véget vetni. A következő felszólaló Rajnics Ferenc. Soha sehol egy szellemi mozgalmat nem lehet erős harc"­ben a világ hatalmassága felé emelt fővel tekinthetünk. Kérdezi, szabad-e nekünk politikánkat olyan vágányra átcsúsztatni ahol a kül­föld részéről könnyen súlyos rotor, síi­ok lehetőségével is számol­nunk kell. Nemcsak a javaslatban s­zál hibákat hanem abban a módban­­, ahogy a volt miniszterelnök a törvényhozás elé vitte a kérdést abban a bomlasztó destruktív lég­körben, amely szerte áramlott, az országban. Megbízik Teleki Pálban mert a zsidókérdés emberséges, európai ma­gyar és tisztességes megoldását reméli tőle nélkül megvívni. Már az első zsidó­javaslatnál a­jánlottam, hogy mi­n­­­zokat, akik a harcban részt vettek, részesítsék közkegyelemben­. A zsi­dótörvényt sokan a magyar alkot­mány állítólagos sérelmeivel pró­­bálják megakadályozni. Kl akarja hitetni ez a propaganda a laikus közvéleménnyel, hogy a zsidókér­dés törvényes megoldására irányu­ló minden cselekedet sérti az ezer­éves közjogi tradíciók legbensőbb szellemét és megtámadja a corpus juris jogi szerkezetét. Rajniss Pe­reme azzal fejezte be beszédét, hogy világnézeti meggyőződésére hivat­kozva, elfogadja ezt­ a javaslatot, mert bármilyen nehéz is lehet a zsidótörvény végrehajtása, mégis szigorúan meg kell csinálni a nem­zet jövője szempontjából. A zsidókérdés nemzetközi kihatásai Szüntessék meg az izgatásokat Fontos módosító Indítványok A Házban ma­ osztják ki­ a kép­viselők között a tárgyalás alatt álló zsidó törvényjavaslathoz bejelen­tett indítványokat és mód­oítá­­so­kat. A kormány által elfogadott módosítássoll­­t Makkai János elő­adó terjeszti be. Makkai János előadó módosító In­dítványt nyújt­­be a törvén­yjavas­­lat első szakaszához, ame­l azt ál­lapítja meg, hogy kit ker­­zseünk tekintő®«. Az előadó módosítása szerint nem lehet zsidónak tekinte­ni azt a férfit, aki a jelen törvény értelmében »sulinak nem tekinten­dő nővel az 19­58. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül csak az egyik vagy nagyszülei közül legfeljebb kettő tagja vagy volt tagja az izraelita hitf­elekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita hitfele­kezetnek. Ugyancsak nem lehet zsidónak tekinteni azt a nőt, aki a jelen tör­vény értelmében zsidónak nem te­kintendő férfival 1938 janár 1-e előtt kötött házasságot, ha már há­zasságkötése előtt valamelyik ke­resztény hitfelekezetbe tért át és gyermekeit sem lehet zsidónak te­kinteni Makray Lajos az I. paragrafus­hoz nyújtott be módosító indít­ványt, amelynek értelmében a sza­kasz első mondatát így egészítenék ki: „Anak az elvnek, hogy aki meg van keresztelve az keresztény — elismerése mellet... a jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidó­inak kell tekinteni azt....“ Ugyancsak indítványozza Mak­ray, hogy nem tekintendő zsidónak az a megkereszteltekedett zsidó, aki­nek mindkét szülője valamely ke­resztény hitfel­ekezet tagja, vagy tagja volt, ha már csecsemőkorá­ba­n kereszteltetett meg és teljesen keresztény nevelésben részesült. Nagy vita várható Zsitvay Ti­bornak az 1. paragrafushoz benyúj­tott módosítása körül is Zsitvay Tibor az indítványozta, hogy nem lehet zsidónak­­ tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki maga vagy akinek apai ági felmenője 1848 január előtt a Ma­gyar Szent Korona országai terü­letén született és ettől az időtől fogva férfi atyai felmenői mind magyar állampolgárként ugyanitt születtek, h­a legalább 1939 január elseje óta valamely törvényesen be­vett keresztény egyház tagja. Zsitvay Tibor indítványát az egész ellenzék el fogja fogadni, vi­szont a kormánypárt ellene szavaz A 2. paragrafushoz rengeteg mó­dosítást, nyujtotak be a képviselők a frontharcos pontokhoz eégsz se­reg módosító indítványt terjesztet­tek elő. Bár az előadó nem java­sol­t a frontharcosoknak módosítást mégis a frontharcos szakasz módo­sítását várják. — Gróf Apponyi György, Árvát­falvi Nagy István, Cseh Szombathy László, Urózdy Győző, Bulin Jenő, vitéz Ga­­lánthay Glock Tivadar, vitéz Mak­ray Lajos és társai, Payr Hugó, Ruppert Rezső, Vázsonyi János el­­lenin­dítvány*­* - részletes - vita so­rán valószínűleg l­átih, a 2. pa­ragrafus lényeges átalakítását. Nagyjelentőségű és lényeges mó­dosítást állapított meg a kormány a 4 paragrafusánál, a közjog rész­nél. T1j 5. bekezdésként a paragrafus a következő szöveggel egészítendő ki: „A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a vá­lasztójogra megszabott egyéb fel­tételeiken­ felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei — amenyiban szülei 2867. évi december 31. napja után születek, ezek szülei is — Magyar­­országon születtek, a 2. bekezdés­ben meghatározott választói jogo­sultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei, — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után után születtek, ezek felmenői — 1867. évi december hó 31. napja óta állandóan Magyarország területén­ laktak.“ Fontos módosítást­ terjesztett elő Boczonádi Szabó Imre kormány­párti képviselő. Eszerint az 5. sza­kasz — ez a köztisztviselői szakasz — a következő lenne: „Az állami, községi és városi kö­zépfokú és szakiskoláknak zsidó ta­nárait továbbá az állami, községi és városi középiskoláknak zsidó taní­tóit .1943 január 5-ig, a zsidó kirá­lyi bírákat és az ü­gyészségnek zsi­dó tagjait 1943 január 1. napjával nyugdíjazni kell, i­llet­őleg az err irányuló szabályok szerint a szol­gálatból végkielégítéssel el kell bo­csátani. Alakkai János a 17. paragrafusnál a következő új 10. bekezdést java­solja: „A jelen szakasz alkalmazása szempontjából az utazókat, üzlet­szerzőket, ügynököket a többi al­kalmazottaktól elkülönítve kell fi­gyelembe venni. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az utazók üzletszerzők, ügynökök tekinteté­ben az új szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet.“ 2 Meghűlésnél egy csésze forró Berzytea citrommal vagy rummal ajánlatos! árusítja : Berzy László kávé- és tea szaküzlete Az ellenzék azt javasolja, utalják újra bizottság elé a megváltozott javaslatot Az előadó és a képviselők által előterjesztett számos módosítást, amelyek közül a kormány többet elfogadott, a második zsidójavaslat tárgyalásában új helyzetet terem­­tet.­­ Az ellenzék több vezető kép­viselője a Ház pénteki ülése után tanácskozást folytatott, amelyen megbeszélték, hogy a kormány lé­nyeges módosításai,, amelyeket az előadó terjesztett be, átalakították lényegében a második zsidó törvény­javaslatot, amelyhez hozászólni an­nak előzetes áttanu­l­mányozása nél­kü­­l lehetetlen. Ezért az ellenzék ma javaslatot terjeszt be, hogy új pártiközi érte­kezlet beszélje meg a zsidó javaslat ,plenáris tárgyalását, il­előleg mond­ja ki, hogy a plenáris tárgyalást megszakítják és a képviselőháznak még egy delegált bizottsága tár­gyalja le az előadó, illetőleg a kép­viselők által beterjesztett módosí­tásokat és a bizottság jelentése után folytatnák a plenáris tárgyalást.

Next