Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. július (48. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
Miskolc, ixm m hi ____ FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap szerkesztőség és kiadóhivatal ffiskolc, Szeben«i ueca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Terelonistein: szerkesztőség »-tSi Kiadóhivatal 19—12,1 Izgalmas események a világpolitikában Riasztó hírek és éles cáfolatok Danzig körül Halifax beszédének feltűnő német és olasz visszhangja Megszigorították a japánok a tencsini ostromzárat Újabb nagy légi harcok a mandzsu határon Ealifax lord külügyminiszter a királyi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. Tudjuk — folytatta —, hogy " fa- Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek szabadságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnék azt. Külföldön talán még nem látják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy — A világ gazdaságilagszorosan összefüp-e. Egyetlen ország sem nyerészkedhetik másnak rovására. Németország sem oldhatja meg gazdasági problémáit elszigeteltségben. Nem tudjuk, mikor lesz minden kereskedelem teljesen szabad, de kellő alkalommal egyezmények útján lehetne nagyobbítani a kereskedelmi szabadság területét. Együttműködés útján — és mi hajlandók vagyunk együttműködni — kiterjeszthetjük valamennyi , nemzetre a nagyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit a élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védelméért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék, más nemzetek szabadságának rovására. Az angol politika a maga történetének szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétlődnének, újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesítésére és a támadás leküzdésére használjuk. — Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elől. Gondosan meg kell vizsgálnunk az élettér problémáját, amit új területek szerzése nem old meg, sőt még jobban kiélez. Ez a probléma csak az ország belügyeinek bölcs rendezésével és külső viszonyainak módosításával és javításával oldható meg. A nemzetek szomszédaik bizalmának megnyerésével növelik saját jólétüket, emelik létszínvonalukat, fejlesztik külkereskedelmüket. Kézi rendszer lehetővé tenné, hogy ezekben az előnyökben más — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki lord Halifax az az eltökélt szándékunk, hogy szembeszálljunk az erőszakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke felépítésének alkotó munkáját. Ha meggyőződhetnénk arról, hogy másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyájan békés megoldást kívánunk, akkor tanácskozhatnánk az új légkörben a világot aggasztó, valamennyi problémáról, mint a gyarmati kérdés, a nyersanyagok, a kereskedelmi korlátozások, az élettér, a jegy Berlin, június 30. A Berliner Lokalanzeiger véleménye szerint valósággal gúnyként hat a brit külügyminiszter érvelése, amellyel állást foglal az elegendő életév tekintetében elfoglalt megmásíthatatlan német követeléssel szemben. Aki látja, hogy a német nemzet szinte emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy túlságosan szűk életterében is ura legyen sorsának és mégis ilyen állításokat tesz, annak szavaiból csak minden valóban építő megoldás tagadása csendül ki. Paris, június 30. Kergetik egymást a háborús rémhírek. A délelőtti tawk danzigi keltezésű jelentéseket közölnek, hogy német csapattestek közelednek Danzig felé, hogy a német nemzetiszocialista férfilakosság fegyvereVarsó, június 30. Az éjszaka közreadott hivatalos közleményt, amely megállapította, hogy Danzig körül német szabadcsapatok szervezkednek, a reggeli nemzetek is részesedjenek. , , Eljöhet az idő, midőn a gyarmati fejlődés olyan közös rendszerében és céljaiban egyezhetnénk meg* amelyeknek alapján a gyarmati területek is jelentékenyen hozzájárul* hatnának a világ gazdagításához. ,, A gyarmati kérdést meg lehet oldani, ha mindenki kívánja a megoldást, nem lehet azonban, tárgyalni az olyan kormánnyal, amelynek felelősségteljes szócsövei mindenütt rágalmazzák az angol politikát. Viszont, ha ezt az irányt más szellem váltaná fel, készek volnánk tanácskozni másokkal a mostani politikai és gazdasági bizonytalanság megszüntetéséről, áraival hatalmas lépéssel haladna a világ a jólét felé. vetkezések kolátozásának kérdéseiről és minden egyéb ügyről, amely minden európai polgár életét érinti Ma azonban még fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellentállni. Ezt minden rendelkezésemre álló erővel hangsúlyozzom, hogy senki ne érthesse félre. Mi is azt tartjuk, amit mások, hogy tettekre és nem szavakra van szükség. » Az olyan elhatározásnak, amelyben a világ bízhatik, szilárdabb alapodon kell nyugodnia, mint a pusztai szóbeli kötelezettségen. Róma, június Stttf A félhivatalos Journaled Staliad az angol külügyminiszter beszédétg a demokrácia állítólagos békeakarata legjobb cáfolatának mondja. A bekerítő politika bizonytalant légkört teremtett, amely kizárja a békülékeny szellemet és a tárgyalások útján való békét Anglia a maga engesztelhetetlenségével lehetetlenné teszi a békét. Olaszországi és Németország már rég átlátta az ellenséges szándékot és biztos élőtkészületeket tett.zik, hogy a danzigi rádióállomást megszálltották az SA különítményei és több ehhez hasonlót. Egyébről sem beszélnek ma Paris iránt, mint arról, hogy a béke komoly veszedelemben forog, sajtó első helyen feltűnő beállításban közli. Tele vannak a reggeli lapok olyan hírekkel, hogy Dánizigban néhány nap óta felszerelik a légi elhárító ütegeket. Angiia nem hátrál meg. „Azt állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot“ —A támadás leküzdését célzó intézkedéseinket — fejtegette lord Halifax — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Az állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot. Tény ezzel szemben az, hogy Németország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdaságilag önellátási politikájával, politikailag avval a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúrszempontból faji politikájával. „A nemzetek társaságát nem lehet erőszakra alapítani, kiabálunk békét, ha nincs béke és hiába gondoljuk, hogy egyezményeket kötöttünk, ha nem szavatolja azokat a fegyverkezések csökkentése és minden nemzet ama jogának elismerése, hogy szabadon élvezheti függetlenségét. Ita azokat az erőfeszítéseket, amelyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös békék fejlesztésének szentelnék, a népek könnyen felismernék, hogy érdekeik nem ellentétesek és siker kilátásával tárgyalhatnánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. „A gyarmati kérdést meg lehet oldani“ — Gyarmati politikánk végcélja — mondta — a népek önkormányzata. Ami a gyarmati birtokokkal járó olcsóbb nyersanyagellátást illeti, a mostani külkereskedelmi korlátozásokat megszüntető nemzet »»Fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen célunk a támadásnak ellenállni“ Éles német és olasz visszautasítás mi történik Danzigban? Varsói hírek szerint Danzig körül német szabadcsapatok szervezkednek ARAOFILLÉR Szombat, 1939 János I Német cáfolat az álhírekre Berlin, június 30. Vezető nemzetiszocialista pártkörökből a leghatározottabban megcáfolják azt a hírt, hogy Danzig német megszállása közvetlenül küszöbön áll.