Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. február (49. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
VIX. évfolyam, 20. Csütörtök, 1040 február FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap BBBBHHHHMK3HHBBHBBJ politikai napilap ■■■■■■■■■■■■■■obbshI """•wmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmmmmmmmmmmmm ~~ ~ "■ "'*■ ~~ A»' ~~ ~~~ ~ ■——— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: ZSEDENYI BÉLA Telet Szerkesztőség 19—13 Miskolc, Széchenyi utca 4. sz. Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA e . on: Kiadóhivatal 19—12 Kevesebb zaklatást! írta: Bölöny József Kémrégiben halhattuk a minisz- terüktök figyelmeztetését, hogy az országnak külföldön is csodálatotés elismerést kiváltó nyugalma pillanatra se feledtesse velünk azt, vajogy milyen nehéz időket élünk. Amíg azonban éppen a miniszterielnök személye nem kis mértékben oka és biztosítéka ennek a nyugalomnak, addig alárendelt közegei és az állami megászokkal hivatalos érintkezésben álló egyéb tényezők. Sajnos, gyakrabban juttatják eszünkbe, milyen nehéz ma számunkra az élet és a kötelességteljesítés, semmint az kívánatos lenne az ország nyugalmának megőrzése érdekében. Mi szükség van például arra,hogy a keresztény állampolgárokvédelmére hozott zsidótörvény végrehajtása éppen a keresztény állampolgárokkal szemben öltsön gyakran zaklatás jelleget? Miért kívánnak tőlük számtalan esetben a törvény alkalmazása szempontjából lényeges körülményeket messze túlhaladó igazolásokat, átlépve a végrehajtási utasítás rendelkezéseit is? Miért kívánják meg történelmi családok tagjaitól atyjuk, sőt nemegyszer mind a négy nagyszülőjükkeresztlevelét, holott a törvény alkalmazása szempontjából legfeljebb az lehet kérdéses, nem volt-e anyjuk 1939 január 1. napja után az izraelita hitfelekezet tagja? Miért nem elég az igazolási kényszert a kétséges körülmények tisztázására szorítani? Egy bírói ítéletet alátámaszthat a köztudomás vagy a bíróság személyes tudomása; egy keresztény állampolgár származásúnak igazolásánál ezek mellékes körülmények, csak okirati bizonyításnak van helye! Miért teszi hatósági jogkört betöltő intézmény magát köznevetségtárgyává azzal, hogy korunklegnagyobb magyar államférfiánakfiát felhívja, mutassa be pótlólag az évezredes közszereplésre visszatekintő német-római szent birodalmi hercegi családból származó egyik nagyanyjának az eredeti keresztlevelét? Miért gondolja vájjon ugyanez a közintézmény azt, hogy a trianoni békeparancsot bepikkelyező kényszertörvény rendelkezéseit éppen Magyarországon kell a magyar állampolgárok zaklatására felhasználni? Sohasem hallott arról, hogy az ország lakosságának nagy többsége nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, mert fennállanak bizonyos törvényes vélelmek, melyek szükségtelenné tették számukra ennek beszerzését s amelyek alapján eddig senki sem vonta kétségbe állampolgárságukat ? Ha valaki egy közigazgatási eljárás során nem mutat be olyan okiratot, amely megítélése szerint felesleges, vagy amelynek szükségességét előre nem is láthatta, miért hoznak ezen az alapon kedve- A székely tragédia a magyar parlament előtt Nyilas képviselők verekedtek a Ház folyosóján A képviselőhöz szerdai ülésén folytatta a legkisebb mezőgazdasági munkabérről szóló javaslat vitáját, majd áttért a napirendre tűzött interpellációk tárgyalására. A bejegyzést eszközlő képviselők közül többen elálltak az interpelláció elmondásától, mások halasztást kértek, de így is délután 5 óráig tartott a Ház ilése. Több kisebb jelentőségű interpelláció közül kiemelkedett fontosság tekintetében Vajna Gábornak az erdélyi székelyek tarthatatlan helyzete ügyében a külügyminiszterhez intézett interpellációja, melyben rámutatott arra, hogy a székelység teljesen az anyagi és erkölcsi tönk év élén áll, földjükből kiforgatták őket és 'va'a súlyos adóteher elviselhetetlen helyzetet teremtett, eddig több mint 250.000 székely vándorolt ki lakóhelyéről. Nem érdekel bennünket a trianoni békeparancs, nem érdekel Besszarábia, vagy a dobrudzsai kérdés, minket csak a székelység érdekel — folytatta beszédét. — Kérdezte a külügyminisztert, milyen megnyugtató intézkedéseket tett a kormány e kérdés megoldására, mert ezt mielőbb közmegelégedésre végérvényesen rendezni kell. Meskó a megszervezett politikai orvtámadásokról, Keck az ország semlegességét veszélyeztető sajtóközleményekről, Váczy József az állatértékesítés körül tapasztalható nehézségekről interpellált. A földművelésügyi miniszter a Váczynak adott válaszában bejelentette, hogy a szükséges intézkedéseket megtették a bajok orvoslására, továbbraejelentette azt is, hogy a zsír árát a közeljövőben emelni kívánja, ez az emelés azonban nem jelent soronkívüli drágulást, mert ilyenkor más években is drágulni szokott a zsír Széchenyi Lajos, amikor délután bement a parlamentbe, nem üdvözölte Rátz Kálmánt. Rátz Kálmán a folyosó egyik panyagán ült több párthívével, akikkel az általa megalakítandó új nyilaspánt szervezéséről tanácskozott. Amikor Széchenyi Lajos elhaladt előtte, párthíveivel kezet fogott, de Rátz Kálmánnal nem Rátz Kálmán erre felelősségre vonta Széchenyi Lajost, mire az állítólag azt válaszolta, hogy nem érintkezik olyan emberekkel, akik nem tartják be szavukat. Rátz Kálmán erre indulatosan oda kiáltott Széchenyi Lajosra, hogy hazudik, majd nagy lendülettel jobb öklével Széchenyi Lajos gróf arcába sújtott Széchenyi Lajos gróf nem reagált az inzultusra, sarkon fordult és néhány percre bement az ülésterembe. Később eltávozott a Házból. Az ügynek lovagias folytatása lett. Rátz Kálmán elégtételt kért Széchenyi Lajostól a sértéséért és segédeiül Lipcsey Márton és Horváth Géza országgyűlési képviselőket kérte fel. Széchenyi Lajos gróf segédei Mokcsay Dezső és Vajna Gábor országgyűlési képviselők. (MTI) Megnyilvánul a nyilasegység a parlamentben Budapesti Értesítő jelenti. A kép- pártból kilépett képviselő ököllel viselőház folyosóján szerdán dél- arculcsapta Széchenyi Lajos gróf után tettleges affér játszódott le. nyilas párti képviselőt. Rátz Kálmán, a nyilaskeresztes ! Az affér előzménye az volt, hogy Párts szükségesnek látta a világháború utáni írancia politika revízióját A jugoszláv és török külügyminiszter nyilatkozata: A Balkán szövetség a semlegesség megóvására törekszik A francia közvélemény nagy része belátja, hogy a délkeleti helyzet olyan mélyreható változásokon ment át az elmúlt hónapok során, amelyek a világháborút követő francia elgondolások revízióját teszik szükségessé. Igen jellegzetes módon nyilvánul meg ez a sajtónak a belgrádi értekezlettel foglalkozó cikkeiben is. (MTI) szándéka, hogy a jelenleg folyt összetűzésben szigorúan semleges magatartást tanúsít. A szövetség ezirányú tevékenységét, amely a saját és az általános érdekek felismerésén alapszik szerencsére más külső tényezők is elősegítik Ezek között a tényezők között igen fontos szerep jut Cincár Markovics és Szaradzsoglu nyilatkozata a Balkan-konferenciáról Arab fillér Róma, január 11- I kezdettel kapcsolatban a Stefani- Czinczár Markovicsjugoszláv Iroda tudósítója előtt kijelentette: külügyminiszter a balkáni érte- a Balkán-szövetség elhatározott tétlen határozatát s terelik ezzel az ügyet a jogorvoslati eljárás útjára, ahelyett, hogy megfelelő határidő megszabásával hiánypótlásra szólítanák fel az érdekeltet? Ez a zaklatási ragály természetesen, nem áll meg a közintézmények küszöbén, megkapják a magánvállalatok is. Így történnek azután olyan esetek, hogy valakit kihagynak az előléptetésekből azért, mert egy akkor még csak ismeretessé sem vált törvényjavaslatról olyan alaptalan hírek keringtek, hogy ez az illetőt hátrányosan fogja osztályozni. Hosszú hasábokon keresztül sorolhatnánk fel a bürokrácia szörnyszülött intézkedéseit, melyek nemcsak az adófizető polgárokat zaklatják, hanem a közhivatalokat s felesleges munkatöbblettel terhelik és az ügyintézés menetét szükségtelenül lassítják. Nem beszélünk a kényszerű várakozásokkal eltöltött rengeteg időpazarlásról, a mérhetetlenül felszaporodott bejelentések, kimutatások és kérdőívek kiállításával okozott elviselhetetlen munkatöbbletről, csak annyit szeretnénk legalább elérni, hogy senki se vonhassa kétségbe, hogy a közhivatalok valóban a közérdeket és a közjót szolgálják, az érdekképviseleti intézmények csakugyan tagjaik érdekeit képviselik s zaklatás jellegével bíró intézkedéshez csak elkerülhetetlen szükség esetén nyúlnak. Mindjárt könnyebben viselnék a mai nehéz időkben reánk háruló súlyos terheket s nyugodtabban néznénk a jövő elé.