Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. március (49. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
2 benne azt a férfiút, akiben önmagéinak legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. „Megmásíthatatlan akaratom e nemzetet a boldogulás útjára rávezetni" A Kormányzó úr pedig hitvallásos vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom e nemzetet a boldogulás útjára rávezetni. A keresztény erkölcs uralmát akarom helyreállítani. Szeretettel, türelemmel és megértéssel igazságosan fogom gyakorolni a főhatalmat, egyformán gátat kívánok vetni mindenféle széthúzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a pártszenvedélyek elfajuló,sárnak, az osztálynapra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásnak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett, a magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és nemzeti életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását“. Ez a cél vezette őt és vezeti mindmáig. Az ő erős meggyőződése, hite és akarata vezette a nemzetet oda, ahol ma vagyunk. És mi mindnyájan e hazában, magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor hittünk benne és felesküdtünk rá, hogy követjük, 20 esztendős országlására visszatekintve, boldogan és hálás szívvel újítjuk meg szent esküinket és velünk eszküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság, velünk eszküszik az általa visszacsatolt országrész népe is lelkesen. Mi mindnyájan bizonyságot látunk kormányzó urunk, a nemzet gondos atyjának, európai tekintéllyé nőtt, kimagasló egyéniségében s köszönjük neki ígéreteinek beteljesítését és egy emberként ígérjük, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük őt továbbra is. Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós atyai keze őrködik felette Nem mondok ma élettörténetet, de azt hiszem nem is kell, Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz az ezeréves alkotmány szellemében. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. A mi életünk minden vonatkozásában fontos az, hogy mit csinálunk, de gyakrabban még fontosabb, hogyan csináljuk. Az ország vezetésében is így van ez. De az államférfiú, akinek cselekedetén keresztüli a hogyan cselekvés domborodik ki, csak akkor válhat naggyá, ha egyéniségében nemzetének érzése, gondolkodása, jelleme bent foglaltatik. — Azok az emberek válnak naggyá, akik saját nemzetük életformáját élik. Minden nép azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját életformáját éli. A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, becsületünk előbbre való jólétünknél és sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. Ezen egyedül igaz és magyar lelkünk szerint való után gyarapította és gyarapítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsülésben egyaránt. — Külföldön, mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is leglovagiasabb férfiúját emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk, magunknak mint jelent, azt nem kell hangos szájjal mondani, érzi azt csendesen mindannyiunk szíve. Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós atyai keze őrködik felette és azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk, sokáig. (MTI) P. R. H. P&rfafi, ISO. év mirdns hős Széleskörű közkegyelmet adott a kormányzó A Budapesti Közlöny március elsejei száma a következő legfelsőbb közkegyelmi elhatározásokat közli: A A Mindenható kegyelméből immár 30 esztendő telt el azóta, hogy a nemzeti alkotmányos képviselete az ország kormányzójává választott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsátás szellemét kívánom érvényesíteni a büntető törvénykönyv ellen vétők széles csoportjaival szemben, abban a reményben, hogy a kegyelem hatása alatt ezután megtisztult lélkkel, fognak résztvenni aközösségeg érdekeit szolgáló munkakködésben I. Kegyelmezesi hajrá úttal is elsősorban akik engem sértett– képest kegyelem azokat, akiket a bíróság jogerős írányzó megsértésének . ii február hó első napja előtt elkövetett vétsége miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy akár fő-, akár méltóbbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztésre kellene átváltoztatni. . Úgyszintén azokat is, akik ellen 1940. évi február első napja előtt elkövetett ilyen bűncselekmény miatt kell eljárás indítani, ''vagy folytatni — kivéve, ha a píóság még nem jogerős ítélettel- hátrom hónapot meghaladó szabadságvesztés büntetését állapította -ancá II. Kegyelemben részesítem továbbá azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel izgatás miatt az 1921-ik évi III. tc. (.., 7. és 8. paragrafusaiban meghatározott vét'ség miatt — feltéve, hogy ez a cselekmény nem állam- és nemzetellenes érzület célzatos megnyilvánulása volt, hanem indulat kirobbanásából fakadt. A választójog ellen elkövetett bűncselekmény miatt, valamint az országgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség és a kihágás miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésére, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélte, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztésre kellene átváltoztatni. III. — Kegyelemben részesítem azokat is, akiket a büntetőbíróság jogerős ítélettel. jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 15 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésére, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbit behajthatalansága follyy meg nem haladó farag vesztére kellene azelhatározásom keltét leghárom évvel megelőzően elkövtettbármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésére kellene átváltoztatni. 3. Jelen elhatározásom keltét legalább évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt hat hónapot meg nem haladó tartamú fogház, vagy államfogház büntetésre ítélt — azzal a feltétellel azonban, hogy abban a esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándékos vétség miatt szabadságvesztésre újból, elítélné, rajta a jelen elhatározásomban feltételesen elengedett büntetését is végre kell hajtani. Kegyelemből elengedem a szabadságvesztés fele részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel jelen elhatározó- elemteltétől legalább öt évvel megelőzően elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt az előző harmadik pontban a megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt. Kegyelemben részítem végül azokat, akik ellen jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség miatt kellett eljárást indítani, vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. B. Nem szándékszom elzárkózni az elől, hogy e kereteken túlmenően is különös méltánylást érdemlő körülmények esetében a megbocsátás szellemét kivételes kegyelem útján érvényesítsem egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben, vagy a szenvedélyeiknek akaraterőt megbénító hatásai alatt az általános kegyelem körén kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen, másrészt olyanokkal szemben is, akik lelkiismeretlen ámítok által félrevezetve az állam és a társadalom törvényes rendjét veszélyeztető bűncselekményeket követtek el, ha életviszonyaiknak és az eset összes körülményeinek figyelembevételével alaposan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Az igazságügyminiszter előterjesztésére kegyelemből elengedem, az elzárásos büntetésük végrehajtását azoknak az elítélteknek, akiket a polgári büntetőbíróság, vagy a rendőri bíróság jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt jogerősen 5 napot meg nem haladó tartamú elzárásra ítélt, vagy főbüntetésként csupán pénzbüntetésre ítélt ugyan, de ezt behajthatatlansága folytán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásom büntetésre kellene átváltoztatni. Végül kegyelemből elengedem a) Azokat a pénzbüntetéseket és bírságokat, melyeket az 1935 január hó első napja előtt elkövetett jövedéki kihágásért, illetőleg szabálytalanságért már jogerősen kiszabtak. ■ b) Jövedéki kihágás miatt jogerősen megállapított szabadságvesztések büntetésük felerészének végrehajtását azoknak, akik jelen elhatározásom kelte idején ezen büntetésüket töltik. Kelt Budapesten, 1940 február hó 28-án. H orthy sk. Radocsay sic. ■■■■n- ... ■ 'll. -• .«.If»-!... Húsz hadosztályt vont össze a szovjet Viipuri ellen Elkeseredett erővel védik a finnek a rommá lőtt várost . Egy orosz hadosztály teljes felszereléssel a Finn-öbölbe fulladt L ondon, február 29. Viipuri ellen fokozódik az orosz offenzíva nyomása. Az orosz előnyomulás azonban nagyon lassú, a finnek elkeseredetten védik Finnország második legnagyobb városát Az orosz csapatok négy mérföldnyire állanak Viipuritól és még igen erős védelmi vonalat kell áttörniük, hogy elfoglalhassák a várost. A rossz idő és a sűrű köd a finneket segíti a védekezésben és hátráltatja az orosz előnyomulást. Tegnap oly heves tüzérségi harc folyt, amilyenre még nem volt példa a háború kitörése óta. A finn repülők élénk tevékenységet fejtettek ki és bombázták az orosz vonalakat. Az oroszok az öböl jegén is támadtak, a finn repülők bombákat dobtak a jégre, amely beszakadt és sok orosz tank és ágyú elmerült a vízben. A Ladoga-tótól északra újabb orosz támadást vertek vissza.A sarki fronton elcsendesedett a harci tevékenység. Egy orosz hadosztály borzalmas pusztulása a Finn-öbölben London, február 29. A szovjet hadvezetőség húsz hadosztályt vont össze a nyugati arcvonalon és a vért, valamint a hadianyagot nem kíméli, támadásaiban Viipuri ellen. Egy orosz hadosztály szántalpas harci kocsikon és szánkókra szerelt ágyúkkal próbált átkelni a befagyott Finn öböl jegén, de amikor az öböl közepére éltek, a finn repülőraj bomba záport zúdított a jégre, amely beszakadt és a hadosztály mindenestől eltűnt a jeges hullámokban. (MTI), 300 ezer szovjet katonával szemben 80 ezer finn harcos Paris, február 29. A Viipuri-i szakaszon a finnek ellenállása csütörtökön sem tört meg. A szovjet, jóllehet óriási túlerőt vetett harcba a karéliai földszoroson, jelenleg 300 ezer főnyi haderőt vont össze. Ezzel szemben a finnek a 80 kilométer hosszú védelmi vonalon csupán 80 ezer embert állítottak védelemre, vagyis minden méternyi távolságra átlag egy finn katona esik. . A felsőház új örökös tagjai Budapest, február 24. Vitéz Balcsi Jánky Kocsárdi. kir. titkos tanácsos, nyugállományú lovassági tábornokot, Pintér László kanonok, volt országgyűlési képvislőt és Ottlyk György hírlapírót, a Pester Lloyd főszerkesztőjét a felsőház tagjává élethossziglan kinevezték. (MTI)