Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

XIX. évfolyam, 73. am. Kedd, 1940 április 2 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap ii'fii —Ml'iiinilyi t '18— politikai napilap ■■■■■■■■■■■■»■■Mi Szerkesztőség és ki­adóhivatal: fő­szer­kesztő: ZSEDÉNYI BÉLA Telefonszám: SSatSSlSíf !!~!! Miskolc, széchenyt­ ulca 4. szám­­ , líiadótilvatal 19­11 Előfizetesi­ár egy hónapra !-«o P Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA PM»«tar­ tékPénitéri csekkszámla:­ 35.384 Más nemzetek és hitelezők Irtas Bölöny József Mannerheim tábornagy drámai Kangir utolsó napiparancsa a kö­­­vetkező márványba vésésre méltó­­savakkal végződik: „Ezután is tel­­jj­esítjük történ­elen­i hív­álásunkat, a nyugati civilizáció megvédését, amely századokon át örökségünk. De ennek jó örökségnek az árát az Utolsó fillérig meg is fizettük a nyugati országoknak.­A messze Ázsiából származott két testvérnemzet: a finn és a magyar ezer esztendeje áll ott Kelet és a Nyugat határvonalán. A tatárjá­­rástól a mostani szovjet támadásig évszázadok öldöklő küzdelmeiben s tartottá­k fel magukra hagyatva a keleti pogány­ok és istentelenek tá­madását a keresztény Nyugat el­len, számtalanszor védelmezték sa­­ját faj rokonaikkal szemben is a ci­­­vilizációt és a nyugati kultúrát.­­ Kétségtelen, hogy Nyugatról része­sedtek ennek a kultúrának az áldá­saiban, a legritkább esetben élvez­hették azonban ezt huzamosabb 5 éleig tartó nyugalomban.Számtalanszor hallhattuk vitatni kultúránk eredetét, nemegyszer kí­sérelték meg egyes államok erre való hivatkozással megalapozni ná­lunk befolyásukat, de arra nem em­lékezünk, hogy valaha is méltányol­­­ták volna azt, hogy kultúrájuk­­fenntartását és fejlesztésének lehe­tőségét a mi folytonos véráldoza­­­tun­k biztosítta f­ta számukra. A muhi pusztán, Nikápolynál, a Vár­nai síkon, Nándorfehérvár bás­tyáin, a mohácsi gyásztéren a másféle zázad­os török hódoltság alatt, Budavár falainál feláldozta életét két ifjú királyunk, elpusztult nemzetünk szine-virága. Magunkra hagyatva vívtuk századokon át élet - halálharcunkat; jelentősebb segít­ségben csak akkor részesültünk, amidőn királyaink más országok koronáját is viselték és haderejü­ket latba vetették a felszabadítás érdekében.A nyugati nemzetek ezalatt két­ségkívül hasznosabb és maradan­dóbb eredmények biztosítására használták fel az időt. Művelődtek, gazdagodtak, szaporodtak, hódítot­tak. Folytatták gyarapodásukat a­­folytonos küzdelmekben elnéptele­nedett területeinken is, hová a bé­késebb idők bekövetkeztével mind sűrűbben szivárogtak be polgáraik. Nem értek rá ezalatt olyan kelle­metlen kérdéseken tűnődni, hogy mi lett volna akkor, ha ezek a „barbár ázsiai népek“ engedtek volna a hatalmi szónak s „reálpo­litikai érzékkel“ szabad átvonulást biztosítottak volna a sokszoros túl­erőnek? Esetleg csatlakoztak is volna faj rokonaikhoz s egyesült erővel hengerelték volna le a „mű­velt Európát“, melytől addig szép szavakon és vállveregetésen kívül legfeljebb hátbatámadást kaptak. Szerencsére nem kellett tartaniuk ettől. A „jött-ment, barbár“ nem­zetek komolyabban vették a keresz­ténységet és a nyugati kultúra, yé- Ma jelenti be Chamberlain az alsó­házban a blokád megszigorítását Ellentétes hírek az angol flotta közeljövőbeni feladatairól . A Dardanellákon nem haladnak át a szövetségesek, a Skagerakk szorosban felvonul az angol flotta Feltűnő svéd kormánynyilatkozat Stockholm szerepéről a finn-orosz háborúban London, április 1. Az alsóház kedden tartja első ülé­sét a húsvéti parmet után. Cham­berlain miniszterelnök ezen az ü­lé­sen jelenti be a szövetségesek blo­kádjának megszigorítását, amelyet a francia-angol legfelsőbb hadita­nács a múilt héten határozott el. Ez a terv közelről érinti Német­ország valamennyi szomszédját és ezzel áll kapcsolatban a délkelet­európai államokban székelő angol követek londoni tanácskozást is Halifax lord kit­­ i­ gyonámászterrel■ A tanácskozásra hazahívott angol kö­vetek hétfőn találkoznak először teljes számban — írja a Daily Te­legraph. A délkeleteurópai álla­moknak Németország helyett más piacot fognak ajánlani, -­- mondja a félhivatalos lap megfelelő árak biztosítása mellett. A Daily Mail még tovább megy és azt írja, hogy a tervek szerint racionalizálni fogják a Németor­szággal szomszédos államok bevite­lét. z­síkmsr- azok fenmaradó feles­lege... " Németországnak adhassák tovább- Az első lépés ezen a téren, hog­y «»ámításokat állítanak fel, mennyi ezeknek az államoknak tényleges behozatali szükséglete. — (MTI)­­tartózkodott, amikr a Daladier-kor­­m­ány lemondására került sor Reynaud miniszterel­nek fogad­ta az angol nagykövetet, akivel hosszasan, tanácskozott. A francia­­mnis­zterelnöknek vasárnap este rádióbeszédet kellett min­d monda­ni az amerikai adóállomások ré­szére. Reynaud megnyilatkozását azonban az utolsó pillanatban le-, mondták, légköri zavarokra hivat­kozva. Daladier nemzet­védelm­e­s­tér több órán keresztül megbeszé­lést folytatott Weygaud tábornok­kal, aki — állítólag — már vissza is utazott Szíriába L­ondon jelenti: Anglia nem nyomul be a semleges vizekre London, április 1. A hétfői lapokban hír jelent meg, amely szerint a szövetséges hatal­mak Németország ostromainál szé­lesebb alapokra fektetik­ A Re­­it­er-Irod­a ezzel kapcsola­to­san megjegyzi, hogy szó sem lehet arról, hogy Anglia a semleges vi­zekre is benyomuljon és ezeken a vizeken ellenőrző szolgálatot állít­son fel. Lehetséges, hogy hamaro­san nagyobb mértékben megszigo­rítják az ostromzárat. Az ide vo­natkozó részletes tervek azonban a szövetségesek főhaditanácsának ke­zében vannak, azokat, nem hozzák nyilvánosságra­ (MTI) Weygand a párisi haditanácson Paris, áprils hó 1. i katonai döntések ügyében szokott összeülni, a párisi összejöveteltől fontos döntéseket várnak. Figyelmet kelt, hogy Weygaud tábornok a legnagyobb titokban már akkor is a francia fővárosban Lebrun franca államfő vezetésé­vel megtartott hadtanácson Wey­gaud tábornok, a közalkeleti haderő főparancsnoka is részt vett. Tekint­ve, hogy a haditanács igen fontos elelmét a „legkeresztényebb“ fran­cia királynál és a isémet-római szent birodalomnál; hősiesség, ön­feláldozás és lovagiasság tekinteté­ben pedig nem volt szükségük bízta­tásra. Az emberi hála ragyogó pél­dájaként­ meg is kaptuk érte Tria­nont, a várnai és mohácsi csatasík után a madeirai száműzetés ragad­ta, el ismét királyunk ifjú életét, finn testvéreink pedig elérkeztek a moszkvai kényszerű békéhez. Ha az elmúlt századok folyamán megszívleltük volna a finnek cí­mére legújabban kiutalt jótanácso­­kat , nem vetettük volna bátorsá­gunkat „reálpolitikai szempontból helytelenül Latba“, ma népessé­günk a középkori aránynak megfe­lelően egyenlő színvonalon állana az európai nagyhatalmakéval, sőt f­i­gyel­em­be véve, hogy „helyes reál­­politikával“ nem mi véreztünk volna helyettük, hanem ők vérez­­tek volna magaikért, valószínűleg meg is haladná azt. Nagy Lajos és Mátyás király birodalma továbbra is vitathatatlanul magyar élettér maradt volna, nem lett volna nem­zetiségi kérdésünk, nem szakították volna el a nyugati hatalmak Tria­nonban országunk területének csak­nem három­negyedét azért, mert az ö védelm­­ükben kipusztult ma­gyar lakosság helyére idegen nem­zetiségeket fogadtunk be s hihe­tővé tettük számukra a gazdago­dást és nemzeti jellegük fenntar­tását. Nyugodtan bízhatjuk a világ tár­gyi­lagos közvéleményének a meg­ítélésére azt a kérdést, kik az öröle adósok és kik a hitelezők Európá­ban? Akinek pedig az elfogultsága végleg kizárná a tisztám lálást, az a mai kor anyagias szem­lélétén át is megkaphatja a pontos választ- Kérdezze csak meg az amerikai Egyesült Államokat, melyik volt az a két kis európai nemzet, amely a vesztett háborút és a kommun«*» rémuralmat alig kiheverve, egye­dül törlesztette báboni« adó*»»­, gait? Ára 6 fillér Nem kértek és nem kaptak a szövetségesek átvonalosi engedélyt a Dardanellákon London, áprlis 1. (Havas) Hivatalosan cáfolják azo­­kat a híreszteléseket, amelyek sze­rint a szövetségesek a török k­or­mánytól a tengerszorosokon való szabad áthaladást kértek volna ha­jóik számára. — IsiaiMbol, április hó 1. Jól értesült körökben alaptalan­­nak tartják a külföldön elterjedt híreket, melyek szerint Törökor­szág megengedte volna a szövet­ségesek flottájának a Dardanellá­kon való áthaladást. (MTI)

Next