Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
XIX. évfolyam, 73. am. Kedd, 1940 április 2 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap ii'fii —Ml'iiinilyi t '18— politikai napilap ■■■■■■■■■■■■»■■Mi Szerkesztőség és kiadóhivatal: főszerkesztő: ZSEDÉNYI BÉLA Telefonszám: SSatSSlSíf !!~!! Miskolc, széchenyt ulca 4. szám , líiadótilvatal 1911 Előfizetesiár egy hónapra !-«o P Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA PM»«tar tékPénitéri csekkszámla: 35.384 Más nemzetek és hitelezők Irtas Bölöny József Mannerheim tábornagy drámai Kangir utolsó napiparancsa a következő márványba vésésre méltósavakkal végződik: „Ezután is teljjesítjük történeleni híválásunkat, a nyugati civilizáció megvédését, amely századokon át örökségünk. De ennek jó örökségnek az árát az Utolsó fillérig meg is fizettük a nyugati országoknak.A messze Ázsiából származott két testvérnemzet: a finn és a magyar ezer esztendeje áll ott Kelet és a Nyugat határvonalán. A tatárjárástól a mostani szovjet támadásig évszázadok öldöklő küzdelmeiben s tartották fel magukra hagyatva a keleti pogányok és istentelenek támadását a keresztény Nyugat ellen, számtalanszor védelmezték saját faj rokonaikkal szemben is a civilizációt és a nyugati kultúrát. Kétségtelen, hogy Nyugatról részesedtek ennek a kultúrának az áldásaiban, a legritkább esetben élvezhették azonban ezt huzamosabb 5 éleig tartó nyugalomban.Számtalanszor hallhattuk vitatni kultúránk eredetét, nemegyszer kísérelték meg egyes államok erre való hivatkozással megalapozni nálunk befolyásukat, de arra nem emlékezünk, hogy valaha is méltányolták volna azt, hogy kultúrájukfenntartását és fejlesztésének lehetőségét a mi folytonos véráldozatunk biztosítta fta számukra. A muhi pusztán, Nikápolynál, a Várnai síkon, Nándorfehérvár bástyáin, a mohácsi gyásztéren a másféle zázados török hódoltság alatt, Budavár falainál feláldozta életét két ifjú királyunk, elpusztult nemzetünk szine-virága. Magunkra hagyatva vívtuk századokon át élet - halálharcunkat; jelentősebb segítségben csak akkor részesültünk, amidőn királyaink más országok koronáját is viselték és haderejüket latba vetették a felszabadítás érdekében.A nyugati nemzetek ezalatt kétségkívül hasznosabb és maradandóbb eredmények biztosítására használták fel az időt. Művelődtek, gazdagodtak, szaporodtak, hódítottak. Folytatták gyarapodásukat afolytonos küzdelmekben elnéptelenedett területeinken is, hová a békésebb idők bekövetkeztével mind sűrűbben szivárogtak be polgáraik. Nem értek rá ezalatt olyan kellemetlen kérdéseken tűnődni, hogy mi lett volna akkor, ha ezek a „barbár ázsiai népek“ engedtek volna a hatalmi szónak s „reálpolitikai érzékkel“ szabad átvonulást biztosítottak volna a sokszoros túlerőnek? Esetleg csatlakoztak is volna faj rokonaikhoz s egyesült erővel hengerelték volna le a „művelt Európát“, melytől addig szép szavakon és vállveregetésen kívül legfeljebb hátbatámadást kaptak. Szerencsére nem kellett tartaniuk ettől. A „jött-ment, barbár“ nemzetek komolyabban vették a kereszténységet és a nyugati kultúra, yé- Ma jelenti be Chamberlain az alsóházban a blokád megszigorítását Ellentétes hírek az angol flotta közeljövőbeni feladatairól . A Dardanellákon nem haladnak át a szövetségesek, a Skagerakk szorosban felvonul az angol flotta Feltűnő svéd kormánynyilatkozat Stockholm szerepéről a finn-orosz háborúban London, április 1. Az alsóház kedden tartja első ülését a húsvéti parmet után. Chamberlain miniszterelnök ezen az ülésen jelenti be a szövetségesek blokádjának megszigorítását, amelyet a francia-angol legfelsőbb haditanács a múilt héten határozott el. Ez a terv közelről érinti Németország valamennyi szomszédját és ezzel áll kapcsolatban a délkeleteurópai államokban székelő angol követek londoni tanácskozást is Halifax lord kit i gyonámászterrel■ A tanácskozásra hazahívott angol követek hétfőn találkoznak először teljes számban — írja a Daily Telegraph. A délkeleteurópai államoknak Németország helyett más piacot fognak ajánlani, -- mondja a félhivatalos lap megfelelő árak biztosítása mellett. A Daily Mail még tovább megy és azt írja, hogy a tervek szerint racionalizálni fogják a Németországgal szomszédos államok bevitelét. zsíkmsr- azok fenmaradó feleslege... " Németországnak adhassák tovább- Az első lépés ezen a téren, hogy «»ámításokat állítanak fel, mennyi ezeknek az államoknak tényleges behozatali szükséglete. — (MTI)tartózkodott, amikr a Daladier-kormány lemondására került sor Reynaud miniszterelnek fogadta az angol nagykövetet, akivel hosszasan, tanácskozott. A franciamniszterelnöknek vasárnap este rádióbeszédet kellett mind mondani az amerikai adóállomások részére. Reynaud megnyilatkozását azonban az utolsó pillanatban le-, mondták, légköri zavarokra hivatkozva. Daladier nemzetvédelmestér több órán keresztül megbeszélést folytatott Weygaud tábornokkal, aki — állítólag — már vissza is utazott Szíriába London jelenti: Anglia nem nyomul be a semleges vizekre London, április 1. A hétfői lapokban hír jelent meg, amely szerint a szövetséges hatalmak Németország ostromainál szélesebb alapokra fektetik A Reiter-Iroda ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy szó sem lehet arról, hogy Anglia a semleges vizekre is benyomuljon és ezeken a vizeken ellenőrző szolgálatot állítson fel. Lehetséges, hogy hamarosan nagyobb mértékben megszigorítják az ostromzárat. Az ide vonatkozó részletes tervek azonban a szövetségesek főhaditanácsának kezében vannak, azokat, nem hozzák nyilvánosságra (MTI) Weygand a párisi haditanácson Paris, áprils hó 1. i katonai döntések ügyében szokott összeülni, a párisi összejöveteltől fontos döntéseket várnak. Figyelmet kelt, hogy Weygaud tábornok a legnagyobb titokban már akkor is a francia fővárosban Lebrun franca államfő vezetésével megtartott hadtanácson Weygaud tábornok, a közalkeleti haderő főparancsnoka is részt vett. Tekintve, hogy a haditanács igen fontos elelmét a „legkeresztényebb“ francia királynál és a isémet-római szent birodalomnál; hősiesség, önfeláldozás és lovagiasság tekintetében pedig nem volt szükségük bíztatásra. Az emberi hála ragyogó példájaként meg is kaptuk érte Trianont, a várnai és mohácsi csatasík után a madeirai száműzetés ragadta, el ismét királyunk ifjú életét, finn testvéreink pedig elérkeztek a moszkvai kényszerű békéhez. Ha az elmúlt századok folyamán megszívleltük volna a finnek címére legújabban kiutalt jótanácsokat , nem vetettük volna bátorságunkat „reálpolitikai szempontból helytelenül Latba“, ma népességünk a középkori aránynak megfelelően egyenlő színvonalon állana az európai nagyhatalmakéval, sőt figyelembe véve, hogy „helyes reálpolitikával“ nem mi véreztünk volna helyettük, hanem ők véreztek volna magaikért, valószínűleg meg is haladná azt. Nagy Lajos és Mátyás király birodalma továbbra is vitathatatlanul magyar élettér maradt volna, nem lett volna nemzetiségi kérdésünk, nem szakították volna el a nyugati hatalmak Trianonban országunk területének csaknem háromnegyedét azért, mert az ö védelmükben kipusztult magyar lakosság helyére idegen nemzetiségeket fogadtunk be s hihetővé tettük számukra a gazdagodást és nemzeti jellegük fenntartását. Nyugodtan bízhatjuk a világ tárgyilagos közvéleményének a megítélésére azt a kérdést, kik az öröle adósok és kik a hitelezők Európában? Akinek pedig az elfogultsága végleg kizárná a tisztám lálást, az a mai kor anyagias szemlélétén át is megkaphatja a pontos választ- Kérdezze csak meg az amerikai Egyesült Államokat, melyik volt az a két kis európai nemzet, amely a vesztett háborút és a kommun«*» rémuralmat alig kiheverve, egyedül törlesztette báboni« adó*»», gait? Ára 6 fillér Nem kértek és nem kaptak a szövetségesek átvonalosi engedélyt a Dardanellákon London, áprlis 1. (Havas) Hivatalosan cáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szövetségesek a török kormánytól a tengerszorosokon való szabad áthaladást kértek volna hajóik számára. — IsiaiMbol, április hó 1. Jól értesült körökben alaptalannak tartják a külföldön elterjedt híreket, melyek szerint Törökország megengedte volna a szövetségesek flottájának a Dardanellákon való áthaladást. (MTI)