Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1940. november (49. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-03 / 250. szám
XCIX. évfolyam, 280 gae. Vasárnap, 1940 november 3 FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőseti és kiadóhivatal. Főszerkesztő:ZSEDÉNYI BÉLA elefonszám mafl. Miskolc, Széchenyi utca 4. szám - manonifalai 19—17 Előfizetési úr efsy hónapra l.eo p Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA Pontjurulékpénztári csekkszámla: 35.3s Izmet Inömi deklarálta Törökország semlegességét A török kormány ragaszkodik az angol szövetséghez, de nem avatkozik be az olasz-görög háborúba — Semlegesek maradnak a balkáni államok — Az albán-görög határvidéken az egész vonalon folyik a harc — Élénk tevékenységet fejtenek ki az olasz repülők . Az angol repülők bombázták Nápolyt Willkie esélyei váratlanul javultak az elnökválasztás küszöbén . Az albán-görög határterületenaz egész vonalon folyik a harc és olasz jelentés szerint az olasz csapatok mélyen benyomultak Görögországba. Az olasz haderő előrenyomulása két főirányban, Szalonba, illetőleg Janina felé történik. Ezzel a harci tevékenységgel egyidejűleg sűrűbb repülőakciókról is érkeznek hírek: az olaszok Korfut, Krétát és a közelkeleti front más stratégiai pontjait támadták, míg angol gépek Nápoly környékén intéztek légi támadást. Anglia fölött az előző napok enyhültebb atmoszféráját élénkebb repülőtevékenység váltotta fel. Ezekben a légitámadásokban közösen vettek részt német és olasz repülőegységek. A Berlini jelentés szerint az elmúlt éjszaka angol repülőgépek intéztek támadást a német főváros ellen. Az olasz-görög háborút a Balkán államai érthető figyelemmel kísérik. Jugoszlávia semlegességét szögezte le és ugyanebből a szempontból nagy érdeklődés előzte meg Izmet Inömi török államelnök beszédét, aki bár hangoztatta az angol szövetséghez való ragaszkodást, de Törökország semlegességét deklarálta. Az amerikai elnökválasztás áll a közvélemény érdeklődésének előterében. Az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban Wilskie esélyei váratlanul megjavultak, úgyhogy az angol és amerikai rádiójelentések szerint a Wall Streeten a fogadások aránya már csak 5:4 arányban áll Roosevelt javára. Laval az elmúlt napokban ismét Parisban járt, majd visszatérve beszámolt tárgyalásairól a minisztertanácsnak, amely jelentését jóváhagyóan tudomásul vette. Legújabb hírek szerint további tárgyalások állnak küszöbön a Ankara, november 2. (Német Távirati Iroda) Izmot Inönü államelnök pénteken beszédet mondott a török nemzetgyűlésen, amelyen foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzettel. Kijelentette a többi között, hogy Törökország nem hadviselő államnak tekinti magát, aminek nem szabad azonban megakadályozni a baráti kapcsolatok fenntartását valamennyi országgal. Törökországnak ajelenlegi háború tekintetében követett politikájában nem történt változás a legutóbbi ülésszak megnyitásakor leszögezett politikával szemben. A török államelnök ezután Törökország kötelességének mondotta, hogy a létéért harcoló Angliát újból a tengelyhatalmak és Franciaország között biztosítsa Törökország barátságáról és szövetségi hűségéről. A törökök bonyodalmak nélkül élték át azt az időt, mert egységesek voltak a biztonság és függetlenség kérdésében. Az egész török népnek eltökélt szándéka, hogy megvédje a hazát. A török külpolitikát csak az az elv irányíthatja, hogy az ország hatalmas kincseit kihasználva, a leghatékonyabb és leggyümölcsözőbb eredményeket érjék el a török nép számára. Az olasz görög viszállyal kapcsolatban Inönü azt mondotta, reméli, hogy a háború borzalmai a jövőben is távol maradnak Törökországtól. A török-szovjetorosz kapcsolatokról szólva az államelnök kijelentette, hogy a kölcsönös bizalmas viszony ismét visszanyerte barátságos jellegét. (MTI) Törökország biztosítja barátságáról a létéért harcoló Angliát, de nem hadviselő állam marad Dolgozik a diplomácia Moszkvában Moszkva, november 2. (NST) A szovjet fővárosban élénk diplomáciai tevékenység uralkodik. A görög követ ismét megbeszélést folytatott Visinszki helyettes külügyi népbiztossal, azután pedig a török követ a görög követtel együtt Sir Stafford Cripps moszkvai angol nagykövetet kereste fel. Szerdán Moszkvába érkezett Schnurre követ vezetésével a német kereskedelmi küldöttség. Fogadására megjelent a külügyi népbiztosság részéről Zsiskov protokollfőnök, Alexandrov, a középeurópai ügyek referese, valamint Tosilln, a németországi ügyek referense. Ott volt a fogadtatáson Schulenburg gróf moszkvai német nagykövet is. Moszkva, november 2 (Német Távirati Iroda) Hír szerint Molotov külügyi népbiztos október 30-án fogadta Telekava moszkvai japán nagykövetet, aki hétfőn nyújtotta át megbízólevelét a Szovjet Unió államfőjének. (MTI) Ara 8 fillér Roosevelt vagy Willkie ? Irta: Zsedényi Béla Kedden, november ötödikén 53 elnököt választ Amerika és ez elé a választás elé feszült érdeklődéssel tekint az egész világ. Végeredményében minden amerikai elnökválasztás világesemény, dtt ez a választás még ezek között is kimagaslik. Formailag, illetve alkotmányjogilag azért, mert ez az első eset, hogy az Unió elnöke, két cikluson át tartott elnöksége után, a harmadik ciklusra is választásra bocsátkozik. Azt a tradíciót, amelyet az Unió első elnöke, George Washington teremtett meg azáltal, hogy a harmadik ciklusra való jelölését nem fogadta el, eddigele még senki sem törte meg. Roosevelt vagy Willkiefd es a kérdés fog eldőlni és ha a jelek és az amerikai híradások nem csalnak, Roosevelt fölényes győzelme várható. De az amerikai elnökválasztások már gyakran hoztak meglepetéseket. Roosevelt maga is meglepetésszerűen került első választása alkalmával, elődjével, Hooverrel szemben, aki nagy eséllyel indult a választási küzdelembe, de csak hat államban győzött, az elnöki székbe. De akárRoosevelt győz, akár Willkie, Amerika külpolitikájának irányában — és ez most a fontos, ez érdekli a nagyvilágot, — aligha fog változás bekövetkezni, mert a két jelölt külpolitikai nézetei nagyjában és egészében, nyilatkozataikból ez világosan kitűnik, egyezők. Külpolitikája irányát tekintve Amerika már különben is teljes határozottsággal foglalt állást a nagy európai háborúval szemben. Torpedórombolói egy részének Anglia javára történt átengedésével, Anglia Atlanti óceáni támaszpontjainak bérbevételével és az amerikai—kanadai védelmi bizottság felállításával minden kétségen felül kihangsúlyozta rokonszenvét és szoros politikai kapcsolatait a Brit Birodalommal és ha mindezt megtette, nyilván azért tette meg, mert a Brit Birodalom esetleges összeomlását saját érdekeire is veszélyesnek ítéli. De ha így áll a helyzet, kézenfekvő a kérdés: jelent és jelenthet-e az elnökválasztás kiemelkedő világeseményt és Amerika külpolitikájában sorsdöntő fordulatot?