Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

6 INNEN-ONNAN Az emberek­ szokásai vidékek és országok szerrint igen különbözőek. Nepáli, nemzettek évszázados, évezre­des hagyományai idegenek előtt sok­szor furcsáktak, hihetetleneknek,­ tininek fel. * $ •» Az afrikai gépeknél különös is­­mert epyroli­rata a gazdagságnak. Mi­­nél jobbmódú ifialaki, annál nagyobb a feleségeinek­­és teheneinek a szá­m­a. Húsz-huuszonöt feleség év ugyanennyi telkén már igen jó mód­ra vall és igent nagy tekintélyt biz­,­tosit a feketetíjérfi gazdának. • ■~ Japan'• őslakossága, az Ajak-törzs, ifia is azt a lényt tartja a legszebb­nek, amelyiknek messzire látható, sű­rű, tömött baju­sza van. Mivel a faj­­keveredés folytán a leánybajusz nö­vekedése lassúbb és ritkább, mint évezredekkel ezelőtt, a japáni ma­mák mindenféle csodaszerrel igye­keznek leányukat. ■ hozzájuttatni « szépségnek ehfiezha/ legelemibb is­s­mertetőjeléhez. *" Az indiai maharadzsák legelsősor­ban megjelenésük külsőségeiben igye­keznek kifejezni hatalmasságukat, az egyik tekintélyes ma­hard­zsa, hogy haladjon a korral, autót vásá­rolt magának. Az első napon azon­­ban rájött arra, hogy a gépkocsija éppen olyan, mint más halandó pol­gáré. Azért kiadta a parancsot, hogy autójára tizenöt nagy reflektort sze­reljenek. Most aztán tizenöt, éjjel-­ nappal világító reflektorral jár a hatalmas ázsiai űr, kocsija. V \ ■ | \ ' * »V spanyol váltásokban nincsen ka­­pszi­sdés. Egy-egy város utcájának ma e­gy éjjeli baktere, annál van mindegyik háznak a kulcsa. Aki este kilenc óra utáni megy haza, az tényét révei, nagyot csattogtat az utcán és így hívja a­ kulcsok őrét kapunyitás­ra. Előfordul, hogy késő éjszaka a kulcsok, embere elszundikál, ilyenkor, a hajnali vándor véréig tapsolja az utcát, míg otthonába­ bejuthat. Á *• Indiában a fylegtöbb helyen a fele­ségnek egészen alárendelt szerepe van a hálaséletben. A feleség a fér­jére úgy néz fel, mint valami ide­álra, felsőbbrendű lényre, akinek minden mozdulata parancs az ő szá­mára. India nyugati részében vannak helyek, ahol­­ többférjű­ség van di­vatban. Ázsia más vidékein a több­­nejű­ség a szokásos, itt azonban az a hagyomány, hogy a fiútestvérek, akárhányan vannak is, csak egy asz­­szon­yt visznek a házba. Előfordul, hogy tíz testvérnek van egy felesége. * Kínában a férfi nem vallhat sze­relmet imádott hölgyének. Ezt tiltja a sokezeréves etikett. A kínai vőle­gény nem is csókolhatja meg meny­asszonyát. Az asszony pedig az egy­szerűbb családoknál csak akkor ül­het le az asztalhoz, ha már a férfi felkelt onnan és csak azt eheti meg, amit az ura meghagyott. Aki csak az állatkertben látott te­vét, bizonyára csodálkozik azon, hogy a sivatag hajója nagyon sze­ret dohányozni. A teve igazi hazájá­ban, az afrikai sivatagban, ha meg­felelő pipát adnak a szájába, leped nagyságú bodor füstöt ereget és túl­tesz bármelyik bennszülött pipázga­­tásán.­ .* Afrikában a luareg népnél csak az asszonyok tudnak írni és olvasni. A férfiak valamennyien analfabéták. Az emberevő pápuáknál ősi szokás, hogy az asszonyok kopaszra nyírják a fejüket. A férfiak pedig csigába göndörödő bozontos hajat viselnek. * Megssivlelésre érdemes hagyo­mányt ápolnak a tatárok. Ha vendég érkezik a lakásukba, a vendéglátó a ház népével együtt félrevonul a haj­lék legkisebb zugába és az egész la­kást átengedi a vendégeknek. A ház ura és asszonya csak a szerény szol­ga és szolgálólány szerepét tölti be a vendéglátás idején. Indiában a vendéglátásnak külön­böző formái vannak. Ha valaki ven­déget akar hívni a házába, ennek a módja, hogy háromszor egymásután igen udvariasan felszólítja ismerő­sét vagy rokonát, hogy tenné tiszte­letét hajlékában. A meghívást azon­ban még nagyobb udvariassági szó­­lásmondások között, mind a három­szor illik visszautasítani. Ha aztán a kedves rokon vagy barát komolyan gondol arra, hogy vendégeket fo­gadjon, akkor negyedszer írásban hívja meg a vendégeit. Ezt az írá­sos invitálást aztán minden körül­mények között el kell fogadni s visszautasítása megbocsáthatatlan il­letlenség. F. B. H Hozom a nagyérdemű vendéglős és SE­BCSÁSH­ Esala italmérő urak szíves tudomására,hogy rum és likőr gyári üzememet megnyitottam. Raktáron tartok a legkülönbözőbb rum és ökörkésZítményeket E szakmában szerzett hosszú tapasztalataim révén minden igyeke­zettel azon leszek, hogy mindig jobbat és jobbat adhassak kedves vetőimnek . Minden rendelést a lehetőséghez képest azonnal ház­hoz szállítok. Szíves támogatást kér Kaiser László rum és likőrgyáros, bor és sörnagykereskedő Diósgyőr Telefon 61—77 Kalapdivat 1941 tavasz küszöbén Mindig szívesen írtam a kalapok­ról, mert mindig hálás téma volt.­­ Nevettem én, mikor írtam és nevet­­­­tek Önök, mikor olvasták, mert hisz oly bohókás, sőt legyünk őszinték, ne kerteljünk, bolondos kalapok voltak a múltban. De ma azt kell jelentenem, hogy ilyen bolondság­ról szó sincs, úgy látszik, valóban komoly problémáik lehetnek az em­bereknek, ha már a kalapokat is a maguk egyszerűségében hagyják meg és nem kerül a fejükre egy-egy mó­kás gondolat tervbeszökkenése, pe­dig milyen szép idők voltak azok, amikor cipőformájú, palacsintasütő, tojástartó, kétfülű lábas formájú ka­lapok kerültek a fejünkre. Ez volt a főtémánk és azon mulattunk, hogy Kovácsné hogyan mérgelődik, hogy a Balognénak már egész madárfészek van a fején és neki még csak egy kis csirke. Hej, régi szép idők! Ma alkalmam volt látni az új kalapdivatot és azonnal referálok mindenről sürgősen. Most átmenetnek természetesen a fekete szalmakalapot viselik, de az egészen finom szalmákat, vagy pe­dig az ugyancsak egész finom, de durva szövésűt. Kinézésükre nézve azt kell mon­danom, hogy újdonság azért éppen nincs. Tróftőr felszereléshez a tel­jesen angolos pasztell színű nyúl­­szőrkalapok mennek,­­dől lehajtott karimával, hátul és körül picit fel­hajtva, egyszerű, megfelelő színű, egy ujjnyi széles grossgrain szalag­gal, benyomott, vagy átvarrott tető­vel. .Nagy divat lesz ezután a nagyka­­rim­ájú, de homlokból kicsapott, elől felhajtott kalapok. A felhajtás és a homlok között van egy kb. 2 cm szé­les, a kalap anyagából készült pánt, ami szorosan simul a homlokhoz és ezen azután tetszés szerinti díszeket lehet alkalmazni, így pl. egy virá­­­­got, egy masnit, egy monogrammot­­ stb. stb. Vannak azután az úgynevezett cowboy-kalapok. Picit hegyes tető, kb. egyforma széles karima és kes­keny pánttal áll alatt megkötve. Érdekesek a dobozszerű kalapok, illetve tokok. Oldalt egy kis virág­gal, vagy hosszasan lelógó megfelelő színű bojttal. Ezeket a formákat csakis egészen kisarcú nőknek aján­lom. Majdnem kizárólag a virágdísz az egyetlen díszítő eszköz pillanatnyi­lag. Azért írom, hogy pillanatnyilag, mert lehet, hogy mire ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, már addig­ra a darutól­ lesz a divatos (mit le­het tudni egy kalapdivat teljes ki­alakulása előtt?). Azonban fátyolt egyetlen modellkalapon nem láttam, úgyszintén az ősszel annyira lan­­szírozott férfi formájú kalapokat sem volt alkalmam viszontlátni, de láttam néhány érdekességet még, így pl. tress és zsinór összeállításából kis girardi kalapokat. Ezek oly bűbá­josak voltak, hogy azt leírni nem le­het. Persze, abszolút sikkes nők ve­hetik csak fel. Tehát ebből láthat­juk, hogy a gi­rardi kalapok is divatosak lesznek, csak éppen annyiban tér el a tava­lyiaktól, hogy a fejük, ha lehet, még kisebb lett vagy 5 centivel és nem is kell nagy fantázia hozzni, hogy az emberben a gyüszü benyo­mását keltse. I­. Erdős Bözsi Divatposta „Kedves." Tekintettel arra, hogy jön a tavasz, nagyon sok „átalakí­tani” való válik szükségessé, azért jó lenne, ha feljönne és megbeszélnénk az összes alakítanivalókat. Nyilván Vasárnap, 1941. évi február h­e 9. a*Chi- Sha/k CONTINENTAL SZÁLLÓ £60 SZOB* MINDEN ÁRKATEGÓRIÁBAN­­ ÉTTEREM-GARAGE. „festetni44 is akar. A színt is jó veto­na lefixírozni, nemkülönben, hogy, az új ruhában a „kapcsolókat“ hova teszi. Világos drapp lesz a divatszín, erre festessen egy kis barna díszt. Üdvözlet. Szöszt. Roppant csinos lenne egy új világos drapp kosztüm, csipőnél jó­­val alul érő kosztümkabáttal, sima szűk szoknyával, ekrü muszlinblúz­­zal, kabátra kihajló csipke zsabóval Hozzá viselhetne ugyanilyen drapp» félcipőt, vagy barnát, berge színű ka­­lapot barna szalaggal és ugyanilyen kis barna masni szerepelhet a zsa­­bón is. De viselhet hozzá halvány­» zöld blúzt is, az is nagyon jól megír a belgéhez. Mindenesetre még vár« jön egy-két hétig, talán a divat ad«, digra jobban ki fog alakulni. Üt!« vözlet. Kérjük olvasóinkat, leveleiket mindig D. Erdős Bözsi címére: Bu­­dapest, VI. Teréz krt. 35. küldjék. j Könyvesház JUSTH ZSIGMOND NAPLÓJA* Justh Zsigmond párizsi és itthoni jegyzeteit többnek tekintette, mint egyszerű naplónak,­­ műnek, mű­alkotásnak tekintette. Mintha ke­resztmetszetet akart volna mutatni külföldi és hazai életének színeiről* értelméről, a kétféle társadalom raj­za Justh analitikus művészetén ál oly csodálatosan élettel teljes* hogy alighanem Justh legjobb írásá­nak, élete főművének kell tartanunk* Nem a napló lényeges itt, nem éle­tének eseményei, hanem az ábrázo­lás, a korábrázolás, a századvégi za­varos szecesszionél Párizsa, Sarah Bernhardt, a felső társadalom, az írók világa, megannyi remek portré a Proust­ látta mondén világból. «» Justh naplóját Halász Gábor gondos kiadása teszi irodalmi életünk ese­ményévé. Két érdekes Levezető tanul­mány és tudós jegyzetek hozzák kö­zelebb Justh­ világát az olvasóhoz. Justh naplója az Athenaeum kiadása* Gulácsy Irén: Erdély jógái»« A történeti regényíró és a pub­­licista fog össze ezekben az írá­sokban, hogy méltón, hatásosan« és messzire hangzóan szólaltassa meg a magyar igazságot. A tör­téneti regényíró tökéletes tájéko­zottsága, előadásának­­ drámai ereje s a publicista fénylő, meg­győző okfejtése valóságos kis rem­­­mekművé formálja a kötet min­den egyes tanulmányát. Gulá­csy Irén írói pályája Erdélyből ivett fel és lélekben egy pillanat-­­­ra sem szakadt el tőle. Ezé­rt­ minden egyes Erdélyről írt mon­datát nemcsak művészet teszi fényessé és forróvá, hanem a­ beavatottság és a­ történelmi hi­telesség ad neki hatalmas súlyt­ és jelentőséget. Gulácsy Irén újj könyve Singer és Wolfner ki-­ adása. I

Next