Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

B. évfolyam, 74. »»Am Kedd, 1941 április I FELSŐMAGYARORSZÁGI Reggeli Hírlap M­MB——— POLITIKAI NAPILAP HHIHHBBKHHHHaMHHHi Szerkesztőséges hiadóhivatal: F­őszerkesztő: ZSEDÉNYI BÉLA Telefonszám SierKtsI,#51S,9­,J Miskolc, széchentyi uita 4. szám " * * telefonszom madohivatal 19­ 10 Előfizetési ár egy nőnapra top . Felelős szerkesztő: DEMETER GÉZA Postatakarékpénztári csekkszámla: 35.38 A jugoszláv fordulat írta: Zsedényi Béla A meglepetésekül ez a legutóbbi évek története oly nagy mértékben hozzászoktatott, szinte edzve va­gyunk már hozzájuk, hogy alig-alig történhet vallami a világon, ami­­valóban komoly váratlan meglepe­tésként volna elkönyvelhető. De a Jugoszláv fordulóit mégis a­z volt. Egészen szokatlan és a történelem­­ben példa nélkül álló esek hogy egy szövetségi paktum megkötésé­nek másnapján, mielőtt még a tinta megszáradhatott volna az ünnepé­lyes alakiságok között aláírt ok­mányokon, az egyik szövetséges or­­saág sikeresen keresztülvezetett ál­lamcsínnyel és sorozatos tünteté­sekkel demonstráljon a szövetség­gel és egyes szövetséges társaikkal szemben, elmozdítsa és őrizetbe vegye a szövetségi szerződést alá­író minisztereit. Csak szegény Wil­son elnök esete hasonlítható vala­melyest ehhez, aki szakértő vezér­karával, agytristjével egyetemben, addig alapozta és építette a Nép­szövetséget és a páriskörnyéki bé­­kéket, míg végül is arra ébredt, hogy hazája, amelynek a képvisele­tében eljárt, egyikből sem kér, tá­­volmarad a Népszövetségtől és kü­­lönbékéket köt a legyőzött orszá­gokkal. Fokozta a meglepetést, de egyben zavarta a tisztánlátást és az objek­tív mérlegelést is a jugoszláv ese­mények kapcsán és azok honiereje felől, hogy ugyanakkor, amikor Cvetkovics miniszterelnök és Cin­­ear­ Markovics külügyminis­z­ter már szigorú őrizet alatt ültek, az Új kormány listáján, mint minisz­­­terelnökhelyettes, változatlanul ott szerepelt a jugoszláv államegység egyik alkotó elemének, a horvát­­ságnak a képviselője. Ma esek. Ter­mészetesen senki sem­­ gondolhatta, hogy neve megkérdezése és hozzá­járulása nélkül, körülbelül úgy ke­rült fel a miniszteri listára, mint a rendezők s fő- és dísz­védnökök neve a báli meghívókra, Maesek és a horvátok részvétele az új jugoszláv kormányban s ál­láspontjuk a bekövetkezett s netán még bekövetkezendő külpolitikai­­fordulattal szemben még máig s­em tisztázott kérdés. Hitelességük­ben ellenőrizhetetlen hírek azon­ban úgy pro, mint contra is érkez­nek e válsággal kapcsolatban a szerb és horvát egyetértés felől, amelynek megvalósulásán vagy csöndjén a közeli napokban, eset­leg már a közeli órákban is igen­csok múlhat A. horvát állásfoglalás jelentő­­ssége már a jugoszláv állam népi összetételéből is nyilvánvaló. A kb. 15 milliónyi lakosú délszláv állam­iban a szerbek száma csak 6 és fél millió s mellettük 5 és fél millió a horvátoké és 1 millió a szlové­neké. Az állami egység keretében a jugoszláv áll­am megalakulásától kezdve több mint húsz éven keresz­tül elkeseredett, olykor lángoló gyűlölettel izzó, összeesküvésekben­­és zavargásokban kirobbanó politi­kai harc folyt a szerbek és a hor­vátok között. Ez a küzdelem az 1939 augusztusában létrejött szerb­­horvát paktummal, amelynek alap­ján a horvát területek zöme a hor­vát bánságban tömörült , e bánság széleskörű autonómiát kapott, befe­jeződött. A horvátok részt vesznek azóta a jugoszláv kormányban is és a két nép ettől kezdve az egy­mással való megbékélés útjára tért. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ezzel a paktummal a szerbek és a horvátok között már­is rendbe­jött minden. A paktum az akkori fenyegető külpolitikai helyzet nyo­mása alatt született meg. A horvát bánság autonómiája, ha széleskörű volt is, sok tekintetben távol állt mégis attól az önállóságtól, ame­lyet Horvátország, mint tarsonszéig, a magyar birodalom keretében él­vezett. Erről a horvátok azóta sem feledkeztek meg. Törekvéseik, ame­lyek Boszniának, Hercegovi­nátnak és a Vojvodik­ának a horvát bán­ságba való beike­derezésére irányul­tak, a szerbeknél a legkisebb meg­értésre sem találtak. Közismert ál­láspontja volt e paaktum után is a horvátok vezéreinek, hogy a hor­vát kérdés még hat­ám­ sem­ nyert megoldást és a szoro-h­orvát meg­egyezés csak egyik állomása a hor­vát nemzeti törekvések megvaló­sításáért folytatott küzdelemnek. Valószínű, hogy a jugoszláv ál­lam kormányzatában és külpoliti­kájában bekövetkezett fordulat és a horvátokkal azóta is állandóan folyó tárgyalások során a belgrádi kormány máris jelentős eredménye­ket tett vagy fog tenni a horvát autonómia erőteljesebb kiépítése irányában. A napról-napra vesző­ Veserare forduló helyzetben vi­szont valósamn illeg a horvátok­­ is mérlegelik vagy mérlegelni fogják, hogy milyen realitásokkal biztosít­­hatják nemzeti törekvéseik útját és milyen veszedelmekkel kell szá­­molniuk ennek a fejében. Jelentéstételre Berlinbe utazik Németország belgrádi követe Leghamarabb csütörtökre várható a kormány külpolitikai nyilatkozata a Macsek meg nem döntött állásfoglalásáról - Nő az izgalom Jugoszláviában, erős ütemben folyik a mozgósítás A német és olasz kolónia tagjai elhagyták Jugoszláviát Belgrád, márc. 31 (Bud. Tud.) Von Heeren belgrádi német követ hétfőn este je­lentéstételre Berlinbe utazik. Andrics berlini jugoszláv követ hétfő reggel Belgrádba érke­zett, hogy jelentést tegyen kormányának. Kosntics, a horvát parasztpárt alelnöke, aki Belgrádban tar­tózkodik, délelőtt a kormány horvát tagjaival folytatott tárgyalá­sokat. Maesek Belgrádba érkezésének időpontja még bizonytalan. Ezt annak tudják be, hogy Macsek, hír szerint, nem is lép be a kor­mányba, hanem Zágrábban iparad s a horvát parasztpártot vezeti. A külpolitikai helyzetet illetőleg, belgrádi politikai körökben kijelentették, hogy még tárgyalások vannak folyamatban, úgy­hogy a helyzetet m­ég nem lehet pontosan megítélni. Jugoszláviá­ban hétfőn bezárták az iskolákat. A német iskolák bezárására is sor került azzal az indokolással,, hogy a német tanerők elhagyták Jugoszláviát. (MTI) Leghamarabb csütörtökre várható a kormány külpolitikai nyilatkozata Belgrád, márc. 31. Belgrádi politikai körökben azt hiszik, hogy a kormány ta­nácskozásai e hét közepe előtt valószínűleg nem érnek véget Leg­korábban csütörtökre várják a kormánynyilatkozatot, melynek külpolitikai része iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. „Berlin hosszabb időn keresztül nem tűr­heti, hogy vele szövetségben álló kormány tétlenül nézzen olyan túlkapásokat, ame­lyek Németországot mélyen sértik“ Berlin, március 31. A jugoszláv helyzettel kapcso­latban német illetékes helyen hivatalosan még mindig nem foglalnak állást, de megálla­pítják, hogy Jugoszláviában a németellenes irányzat mind inkább előtérbe kerül. A Wilhelmstrasse szószólója ki­jelenti, hogy Németország to­vábbra is fokozódó érdeklődéssel kíséri az események fejlődését. Németország — mondják — nem hagyja befolyásolni poli­tikáját az utca fékevesztett tö­megétől, de hosszabb időn ke­resztül nem tűrheti, hogy vele szövetségben álló kormány tét­lenül nézzen olyan túlkapáso­kat, amelyek Németországot mélyen sértik. Német illetékes helyen hangsúú­lyozzák, hogy a legutóbbi németellenes tün­tetésekről és a németek ellen mindinkább fokozódó túlka­pásokról szóló hírek nagyrészt megerősítést nyertek. Német körökben különösen nagy felháborodást keltett, hogy Né­metország különböző módon tör­tént megalázásán kívül Grego­­ricsnak, a Vreme főszerkesztőjé­nek és több más németbarát új­ságírónak a letartóztatása. Gre­­gorics egyik előharcosa volt a jugoszláv-német közeledésnek és nemrégiben a Führer is kihall­gatáson fogadta. A Németországgal rokonszen­­vező újságírók letartóztatását Berlinben a jugoszláv kor­mány határozott külpolitikai irányú cselekményének tekin­tik. Minthogy a jugoszláv kormány­ még mindig nem hozta nyilvá­nosságra követendő külpolitikai irányát, a Wilhelmstrassénak sem áll módjában hivatalosan állást foglalni a délszláv kormány magatartásával kapcsolatban. Meg kell azonban állapítani, hogy a jugoszláv kormány kétségkívül semmit sem tett abból a célból, hogy a féke­ Ára­fi fillér

Next