Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. június (50. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-18 / 136. szám

Szerda, 1941. évi június hó 18. F. «. H Rendes bíróság irt utalta a statáriális tanács a rmueres merénylő tubasiboltár ügyét Miskolc, június 17- A statárium kihirdetése óta harmadszor ült össze Miskolcon kedden reggel a rögtönítélő bíró­ság. Első ízben 1939 február 8-án K. Tóth Ernő bükkaranyos­ gyil­kos felett ítélkeztek, aki egy la­kodalom alkalmával bele­lőtt a tömegbe s halálra sebezte V­arga György 18 éves asztalossegédet. K. Tóth Ernőt a rögtönítélő bíróság 15 évi fegyházra ítélte. Másodízben tavaly október 22-én az alacskai bányász, Dedits Jó­zsef állott a statáriális bíróság előtt, mert robbanóanyagot dobott hűtlen szerelmese házába, s csak különös szerencse folytán menekült meg a szobában alvó hattagú család a biztos haláltól Dedits bűnügyét a rendes bíróság elé utalták s a kassai tábla hat­évi fegyházra, majd fellebbezés folytán a Kúria nyolcévi fegy­házra ítélte a szerelmes legényt. A statáriális tárgyalás Harmadszor kedden ült össze a statáriális tanács dr. Záhorszky Gyula tanácselnök elnökletével. Rajta­ kívül dr. Balczer Jenő ta­nácselnök, dr. Baranyay Károly, dr. Kollonay Gyula és dr. Kzecskeméty Jiá nos törvényszéki­ bírók voltak a tanács tagjai. A vádat dr. Bernáth István kir. ügyészségi alelnök képviselte.­­A védelmet dr. Putnoky Béla lát­ja el. A tárgyalás reggel nyolc órakor kezdődött s egy óra táj­ban hirdettek ítéletet. A tárgyalás megkezdése előtt szuronyos fogházőr vezeti fel­­ a fogházból Kubik István 22 éves ná prágyi juhászbojtárt. "A meglepetés moraja száll fel a hallgatók közül, mikor meglátják a vádlottat. Feltűnően alacsony, sápadt, vézna legény, alig néz ki több­nek, mint 15 évesnek. Mikor belép a terembe, s meglát­ja feketébe öltözött bíráit — ha lehet __9 még jobban elsápad, ijedten néz körül, mintha védel­met keresne. Dr. Zábroszky Gyula tanács­elnök teszi fel a kérdéseket. Elég folyamatosan, érthetően válaszol. Lassan kivilágosodik a hallgató­ság előtt az egész bűntény. ..Gyere csak, te taknyos, most már nem mész tovább, itt ha­gyod a fogad.“ A legény megijedt, s mikor al­kalma kínálkozott, beszaladt a házba, s elhozta gazdája ócska Browning pisztolyát. Kint megint találkozott a mezőőrrel, akivel veszekedni kezdett, s ennek során, a vádlott állítása szerint, a mezőőr ráfogta a fegyverét. „Erre annyira meg­ijedtem — mondja Kubik —, hogy elrántottam a pisztoly ravaszát, de agyonlőni nem akartam.“ A ködbel­ül kilenc lépésről le­adott lövés valóban célt tévesz­tett, a mezőőr visszament a fa­luba, a juhászbojtár pedig fü­työ­­részve legeltette tovább a nyájat. „Ölegk­edtem, azért lőttem“ Megtudtuk, hogy július ne­gyedikén Kubik István gondjaira bízott nyájból három kis bárány a tilosba tévedt. Meglátta ezt Mikó Vilmos, Naprágy község mezőőre, s behajtotta az állato­kat a községházára, majd ment kérdezősködni, hogy kié a három bárány. Hamar megtudta, hogy Kollár Barna gazdálkodó juhai közé valók, melyeket Kubik Ist­ván legeltetett. A mezőőr az er­dészet felé vette útját, s ott ta­lálkozott a juhászbojtárral s hamarosan élénk szóváltás fejlődött ki köztük. A mezőőr megfenyegette a jo­hászt, hogy Orvosi vélemény a v. A vádlott kihallgatása után a mezőőrt hallgatták ki, majd dr. Potoczky Dezső törvényszéki or­vos nyilatkozott a vádlott életko­ráról. Kubik ugyanis nem tudta megmondani, hogy hol és melyik évben született. Dr. Potoczky De­zső megállapította, hogy a legény már elmúlt 20 éves, annak ellené­re, hogy sokkal fiatalabbnak lát­szik. Megvizsgálta ugyanis a fo­gait s a szemfogak fejlettségéből következtet erre. Dr. Pfliegler Kálmán is ugyanezen a vélemé­nyen volt. Ezután dr. Hollósi Je­nő kórházi főorvos szolgáltatott, igen érdekes és értékes adatokat a vádlott elmeállapotát illetőleg. Elmondta, hogy r­észt vett a vád­lott e hó 14-én történt kihallgatá­sán, s a következő napon is a vádlott mellett tartózkodott. El­mondta, hogy a vádlott nem tudott semmi felvilágosítást adni szülei és nagyszülei felől, úgyhogy nem tudni, hogy volt-e közöttük el­mebajos, vagy iszákos. Iskolázottsága nagyon kevés. A nevét valahogy le tudja írni, számolni egyáltalán nem tud, nem tudta megmondani, hogy mennyi egy meg egy. Büntetlen előéletű, öt éve szolgált legutóbbi helyén. Félszemére moll elmeállapotáról kancsal. A megfigyelés alatt nyu­godtan viselkedett, a társadalmi szokásokat betartotta, meglehető­sen öntudatos. Ismerete hiányos, de felfogása gyors. Keresztet vetni tud, de a Miatyánkot nem tudja. Templomba sohasem járt, azt mondta, nincs ruhája. Nagy szeretettel beszél a gondjaira bí­zott állatokról. Azért hajtotta őket gyakran tilosba, mert nem tudta nézni, hogy éheznek, úgy érezte ilyenkor, mintha ő is éhez­ne. A rangokról fogalma sincs. Azt mondta, hogy a főszolgabíró nagyobb úr, mint a főispán. A főorvos végül megállapította, hogy bár ismeretei hiányosak a vád­lottnak, nem elmebeteg. Az érdekes orvosi vélemény után tanukat hallgattak ki, kik igazol­ták, hogy a kékszemű, lányos te­kintetű juhászbojtár nem is olyan ma született bárány. A juhokat gyakran legeltette tilosban, s amikor megszidták, nem egy­szer kést rántott s mindig visszafeleselt a tulajdonosok­nak. Egyéb tekintetben sem ismert tréfát. Ugyanannak a lánynak udvaroltak ketten s a juhászbojtár erélyesen felszó­lította a vetélytársat, hogy engedje át neki a terepet. Vád- és védb­eszédre A tanúk kihallgatása után dr. Bernáth István kir. ügyészségi alelnök mondotta el a vádbeszé­det. Kérte, hogy a vádlottat gyil­kosság bűntettének kísérlete és fegyveresen elkövetett hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt mondják ki bűnösnek, te­kintettel arra, hogy mind a két bűntettet elkövette. Kétségbe von­ta a vádlott azon állítását, hogy csak meg akarta ijeszteni a mező­őrt, mert akkor nem célzott vol­na, már­pedig a golyó a mezőőr karja és teste között ment el. A vádbeszéd után dr. Putnoky Béla szólalt fel védence érdeké­ben. Kijelentette, hogy a statá­riumot nem hirdették ki megfele­lően, majd rámutatott arra, hogy­­ a bíróságnak hármas célja van: a javítás, megtorlás és elretten­tés. Ebben az esetben azonban nincs szükség elrettentésre, mert hasonló bűntények nem fordul­tak elő ezen a vidéken, s kérte, hogy a rögtöní­télő bíróság szál­lítsa­­le hatáskörét, s utalja az ügyet a rendes bíróság elé -­­Majd beszélt a magyar élet vé­delméről. Dr. Bernáth István ügyészségi alelnök szólalt fel ez­után ismét, kijelentve, hogy ő is védi a magyar életet, de nem az ilyen életet, ki fegyvert emel em­bertársára, s nem lehet kerge ju­hászbojtárok prédájának odadob­ni egy hazájához, társadalmához és községéhez hű ember életét. Az ítélet 12 óra után a rögtönítélő bíró­ság visszavonult tanácskozni s körülbelül egy óra múlva hirdet­ték ki az ítéletet. Az ítélet szerint az ügyet a rendes bírósághoz teszik át, nevezetesen a mis­kolci törvényszék büntető ta­nácsa elé, de tekintve, hogy a vádlott szökése a várható ma­gas büntetésre való tekintettel nincs kizárva, ezért elrendeli a további fogvatartását. Mindenkit érhet baleset Ezért a balesetbiztosítást senki sent nélkülözheti a A vármegyei főispán és alispán budapesti útja Budapest, június 11 Vitéz Borbély Maczky Emil főispán, kormánybiztos és dr. Mikaleczky Gyula alispán e hó 19-én csütörtökön este Budapest­re utaznak többnapi tartózkodás­ra. A főispán nagy fontosságú hivatali és közellátási ügyekben folytat tárgyalásokat az illetékes minisztériumokban. Az alispán bemutatkozó látogatásokat tesz a minisztériumokban és szintén hi­vatalos ügyekben jár el, június 22-én pedig úgy a főispán, mint az alispán résztvesznek néhai Gömbös Gyula miniszterelnök sír­emlékének leleplezési ünnepsé­gén. Díszközgyűlésen ünnepelte húsz­éves fennállását a borsodmegyei és miskolci patronázs egyesület Miskolc, június 17 Húszéves fennállása alkalmából díszközgyűlést tartott a borsod­­megyei és miskolci patronázs és rabsegélyző egyesület. A díszköz­gyűlésen megjelent Mikuleczky Gyula dr. alispán is. A díszközgyűlést Baranyay Kai­rél­y dr. törvényszéki bíró, elnök nyitotta meg, aki elnöki beszá­molójában rámutatott arra, hogy patronázsmunka tekintetében az egész országban Miskolc áll az első helyen. Köszönetet mondott az egyházaknak, a városnak, a törvényszéknek és azoknak a ma­gánosoknak, akik lehetővé tették a patronázsmunka eredményes folytatását. Horváth Zoltán dr. kiemelte hogy az egyesület munkája való­ban Baranyay Károly dr. érde­me, aki nagy emberbarát­ szere­­tetéből teremtette meg a szüksé­ges létalapokat. A díszközgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Baranyay Károly dr. érdemeit­­ jegyzőkönyvben örökítik meg.­­ Molitor Gusztáv felszólalása után a tisztikar kiegészítésére került sor. Vita Zoltán dr. ügyvédet fő­titkárrá, Nagy Zoltán dr.-t pénz­tárossá, Pónits Lajost számvizs­gálóvá, Szilágyi István püspöki segédlelkészt pedig az igazgató­ság tagjává választották meg. :­ ­*v -•> V» «ftp» «4*» ­ Biztosítani kell a m­ezőgazda­sági munkások és aratók szalonna­­szükségletét. A Tiszajobbpant a Me­zőgazdasági Kamara közti. A Ka­mara kerületében több helyen nagy a szalonna- és zsiradékhiány, mely­nek következtében különösen, a me­zőgazdasági munkák elvégzése kö­rül máris nehézségek tapasztalóda­tók. Tekintettel arra, hogy a mező­­gazdasági munkások és aratók sza­­lonnaszükségletén­ek sürgős bünfkjsán­tása nélkül már most szá­nfftjsjív le­het arra, hogy a Tisza jobbpadján a múlt évihez hasonló nem kívánatos nehézségek újból bekövetkeznek, a miskolci Gazdakamara felterjesztés­ben kérte, hogy a mutatkozó bajok elhárítása céljából a sommás mun­kások és aratók szalonna- és zsír­­szükséglete mindenütt sürgősen biz­­tosít­va tegyen.

Next