Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. július (50. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-06 / 152. szám

Vasárnap, 1941. évi július hó 8. F. R. H wrnamm—mLm '3Cedv44 /hdn^o-ld "Béla, TCoím, hazánk fáradhatatlan divatdiktá­tora, minden férfiruhák főpa­rancsnoka, engedje meg, hogy meghatottságtól rdbzkető kezeim kinyujsam ön felé s megszorít­sam mnukától kérges kezét. Kö­szönöm önnek, Mangold Béla Ko­los. köszönöm az ország minden aggódó férfia nevében azt, hogy nem hagy tovább kétségek között szenvedni mánkét, egyetlen kéz­mozdulattal letörli a gond baráz­dáit homlokunkról, megszabadít a kínzó kéltségektől. Egyetlen rö­vid cikkecske a népszerű buda­pesti lapban s minden fájdal­munknak egyszeriben vége lett... Mert hiszen mi lett volna na­gyobb gondja-baja mindnyájunk­nak, mint hogy mit lehet és mit nem lehet viselni a divat szent «és megmásíthatatlan szabályai szerint, milyen színösszeállítás felel meg legjobban az idénynek iés viszonyoknak s milyen raf fi­­nált kombinációkból ugrik e ó 1941 legfontosabb tényezője: a divatos férfi. hez a nagyszerű beosztáshoz ön­nek, de a divatos irányban eléggé «nem sajnálható módon 'művelet­len agyam itt valamit nem tud felfogni. A viselhetők sorában szerepel ugyanis a „szürke nad­rág és barna zakó“ összetételéből álló ruha. Viszont a „ments Isten, hogy viseljük“ címszó alatt ez foglal helyet: „Barna zakóhoz szürke nadrág“. Hát itt azután megáll az ész. Órák óta töprengek s irigylem Hamletet, akinek az Önhöz ha­­hasonlóan szintén irodalmi babé­rokra vágyó Shakespeare nevű úriember jóvoltából csak azt az egyszerű kérdést kellett eldönte­ni, hogy legyen-e, vagy ne le­gyen. És ebben is beleőrült. Meny­nyivel érthetőbb lenne ugyanez a sors nálam, aki ilyen komplikált kérdést kell, hogy eldöntsék: ,,szürke nadrághoz barna zakó“ az szép és jó, „barna zakóhoz szürke nadrág“ viszont csúnya, fekete, nem szereti senkise. És még jó, hogy nem szereti, külön­ben nem lehetne divatos gentle­man. Kedves Mangold Béla Kolos! Köszönetéin és hálám egyidejű kifejezése mellett még csak az a kérésem, világosítsa meg cikké­nek hatása alatt egyre sötétülő elmémet — ha csak egy-két sor­ban is —, tudom, elfoglalt em­ber egy. divatkirály ilyen divatos időkben, —, hogy értsük ezt!! Csak egy szót, egy árva szót ké­rünk, könyörögve, ha kívánja, térdenállva s ha nem siet, úgy divatosan barna kényszerzub­bonyba csomagolva: mit jelent ez a dodonai. divat-tanács, hogy kell ezt érteni, lehet-e reményünk arra, hogy valamikor ezeket a magasabb divatügyi eszményeket mi, egyszerű földi halandók is felfoghatjuk minden külön ma­gyarázat nélkül. Ugye, válaszolni fog s nem hagyja, hogy kétségek között re­megjen továbbra is híve (fa—gy.)- Igaz ugyan, hogy vannak némi közellátási kérdések is, igaz ugyan, hogy „valahol Európában minden eddigi méreteket eltörpít­ve minden borzalmával folyik egv háború, milliók csapnak osz­­sze egy 'új világrendért, másik milliók harcolnak a kenyérért, üzletek előtt sorfalat állnak az élelmiszerre váró emberek es asz­­szonvok, megoldatlan és mego d­­hatatlan kérdések várnak a csata zaj végére, hogy választ kaphas­sanak, de most mindez mar nem baj, nem probléma, hiszen • az, ami mindezek fölött és mindezek előtt tépte és vágta az emberise­get: a nyári divat kérdése mar megoldódott. Mangold Bela Kolos úr, írt egy néhány soros cikket s ez ir volt minden fájó sebekre... Meg fog Wsájtani, nekem- a kontárnak, ha a cikk néhány m­­nyosságára bátor vagyok felhnm a figyelmét. A kétségtelenül bo *ért uraló divatcikk ugyanis né­hány kérdést nyitva hagy s ege» komoly rétegek még mindig ta­nácstalanul maradnak. ­­többek között sehol sem latmk, hogy milyen zakó, nadrág, vagy egyéb divatcikk viselendő a beváltandó kenyér jegyekhez. Mi­lyen színű kalapot kell fel vei n az elsején kézbesített felmondó­­levélhez? Milyen harisnyát gyünk fel a lyukas cipónkhoz es főleg mindenen túl milyen ár­nyalatú nyakkendő jar a legita ni a dúshoz? Ezek olyan kerdesek, amikre azaz iránt érdekbxlo mi berek nem kapnak választ, de bízunk abban mindnyáján ho ez nem feledékenyseg volt, ha nem csak a mai anyagtorlodasos világban nem jutott egyszerre így ez a rész a következő szarnia maradt. Maga a feltűnéstkeltő divatta­­nulmány igen ügyesen két reszre osztja az öltözködési cikkeket. Az egyik a „viselhető“ cikkek cso­portja, a másik pedig az indexen levő összetételek, a semmi körül­mények között nem telhető t.-TM hi nációk sora. Gratulálok cü-Szécbenyi Isivén gróf és a magyar lélek Irtó: dr. Ceszáelí Wag) László orsz. képviselő, a Duna-Tiszaiőzí Mezőgazdasági Kamara igazgatója Ezévben, szeptember 21-én lesz 150 esztendeje annak, hogy a „legnagyobb magyar“ a legna­gyobb magyar nemzetnevelő meg­született, E nagy magyar szüle­tésének másfél évszázados jubi­leuma kell, hogy közelebb vigyen bennünket őhozzá, az ő munkájá­hoz, faj- és föld szere tétéhez és. megismertessen bennünket azok­kal az eszmékkel és gondolatok­kal, amelyekkel ő akarta a ma­gyar fajtát és az országot meg­erősíteni, felemelni és az európai kultúrába és a gazdag nemzetek sorába juttatni. Széchenyi István csodálatos megértéssel fogott hozzá az or­szág szellemi, gazdasági, társa­dalmi és közgzadasági területén az összes elhanyagolt * kérdések megoldásához. Amikor a pesti lóverseny eszméjét felvetette, ma­ga mondja, hogy nem a lóverseny volt nála a cél, hanem az, hogy kgycn egy alkalom, ahol a ma­gyar urak összejöjjenek és be­szélgessenek a sorsdöntő magyar kérdésekről. Azt írja, hogy ha összejönnek a lóversenyre, bizo­­•nyara más magyar gazdasági, társadalmi és politikai kérdések­ről is fognak beszélni és észre sem veszik, hogy „hibáikat reszel getem.“ A Nemzeti Kaszinót sem azért hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol dohányozni, vagy új­ságot olvasni összejöjjenek a leg­jobb magyarok, hanem azért, hogy a felszínen levő nagy kérdé­sekét megfogják, eszmét termel­jenek, a magyar nyelvet gyako­rolják, s a magyar lelket erősít­sek. Nála minden nagy célnak a megvalósításánál a társulási esz köz, sehol nem cél. Amikor a u­­sza-szabályozást indította meg, akkor is társulatot hoz össze. A Duna Gőzhajózási Társaság meg indításánál szintén embereket to­boroz. így toborzott össze a pesti hengermalom létesítésére is tár­saságot. Miután. Széchenyi az ember át­alakításával kívánta a magyar élet különböző területein a viszo­nyokat átalakítani és az ember reforjnja által kívánta a maga reformjait megvalósítani, politi­kájában mindenütt elsősorban az emberre fektette a súlyt, Az em­ber volt az, akinek szegénysége fájt neki; az ember volt az, aki mint jobbágy állt eőtte reform­­törekvéseinél és éppen ezért ő is égjük legsürgősebben megoldan­dó kérdésnek a jobbágy-kérdést tartotta, mert látta és érezte, hogy a magyar fajtának nagy tö­mege minden jogból kitaszítva, de minden terhet viselve, nem kap­csolható he a reformok által meg kívánt építő munkába. Széchenyi géniusza előtt hódo­lattal megállva, el nem tudom palástolni azt a fájó érzésemet, hogy mennyire elhanyagolja Szé­chenyi Istvánt a magyar társa­dalom, elhanyagolják az iskolák, az önképzőkörök, a tudományos társaságok és maga a közönség. Éppen ezért a kultusztárca vitá­jánál elmondott múlt évi költség­­vetési beszédemben javasoltam, hogy népszerűsíteni kell Széche­nyit és olyan könnyen megérthe­tő füzetekben, élőadásokban, pá­­'lyaté telek kiírásában stb. kell az ő nagyszerű reformátori tevé­kenységét megismertetnünk, me­lyek a legszélesebb rétegekig el­jutnak. Kiilönösn önfeláldozó hű­ségét, magyar lelkét, áldozatkész­ségét, egészségének, életének fel­áldozását kell odavetíteni a ma kényelmes, a magyar lelket köny­­nyen az ajtón kívül rekeszteni akaró szándék elé, mert ennek a nemzetnek egy kincse és egy ér­féke van: aiz, hogy, magyar, ; Erdőbénye klimatikus gyógyfürdő 3000 holdas tölgyerdöben Kénes, timsós és vasgálic tartalmú gyógyvízzel I Kerjen prospektust a Fiirdi?igazgalóság!ó! 50 százalékos vissautazási kedvezmény Számtalanszor hangzott már éh hogy mi ne utánozzunk se külső-, ségekben, se lélekben, se belsők­ben idegen mmzeteket. Nekünk á mi ezer esztendős keleti hagyo­mányaink, a magyar földön kitér melődött lelkiségünk az, amely áj életet tud bizosítani a jelenlegi és az újjárendezendő Európában. Ahhoz, hogy- Széchenyit sze­ressük és kövessük, először meg keli őt ismernünk, még .pedig ai] munkái, alkotásai alapján. Ma már ezek mind hozzáférhetők (f éppen a inai változó világban jó, ha ilyen hatalmas támasz áll mellettünk, mint Széchenyi Ist­ván. Könyveiben a magyarság legfontosabb sorshétrdései . szere­pelitek. Különösen ima kell hát Széchenyihez menekülni, amikor világok rendülnek meg, országok keletkeznek és tűnnek el, nemze­tek fromálódnak át, hogy legyen • egy biztos pontunk, amely vezé­rel minket a helyes magyar ve­zető gondolatok felismerése felé. Széchenyi ma éppen annyira idő­szerű, mint 1830-ban, mikor a Hitel című műve megjelent. Mikor a helytartótanács mel­lett az utak, vizek szolgálatára hivatott bizottmány elnöke lett­­elsősorban a Tiszavölgy rendezé­sére, a Nagy Magyar Alföld gaz­dasági felvirágoztatására gondol, mert ezúton a magyar, faj legere­detibb fészkének boldogulását -s mindezzel a legfőbb nemzeti célok szolgálatát véli megkezdeni. 'An­nak, hogy- Széchenyi annyira szí­vén'viselte a Tiszavölgy-rendezé­sének kérdését, egyik magyará­zata az, hogy ezáltal a Tisza­völgy területén elhelyezkedett magyar fajtának nyomorúságos hely-zetét akarta enyhíteni, más­részt a Tisza kiöntéseinek szabá­­lyózásával többmillió hold földet kívánt visszaadni a mezőgazdasá­gi termelésnek. Terveiből, elgondolásaiból sok még életében megvalósult, sok csak halála után. de a mindent átfogó, hatalmas, reform-prog­ramja. .tulajdonképpen még ma sincs kész s ennek maradéktalan megvalósítása érdekében kell mindnyájunknak dolgoznunk, él­nünk, égnünk s ha kell: elég­nünk. Legyen áldott az a mag, ame­lyet ő hintett el munkájával eb­ben az országban és legyenek ál­dottak azok. akik az ő eszméinek követői s ezáltal az áj magyaf életnek formálói kívánnak lenni. ■><■& -í> ••••' — Halálra ítélték, inert megölte kedvese anyját. Halálra ítélték Becsben Turkic wiitech Adri edit or' gyilkosság miatt kedvesét pedig, mint bűntársait, nyolcévi szigorított börtönre. Turkiewítsch megölte kedvesének anyját, a nő pedig elő­­re tudott a gyilkosságról és a mag­­zat elhajlás bűntettét is elkövette. Az elítélt férfi kijelentette. hogy nem fellebbez és kegyelmet sem kér.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék