Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. július (50. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-06 / 152. szám
Vasárnap, 1941. évi július hó 8. F. R. H wrnamm—mLm '3Cedv44 /hdn^o-ld "Béla, TCoím, hazánk fáradhatatlan divatdiktátora, minden férfiruhák főparancsnoka, engedje meg, hogy meghatottságtól rdbzkető kezeim kinyujsam ön felé s megszorítsam mnukától kérges kezét. Köszönöm önnek, Mangold Béla Kolos. köszönöm az ország minden aggódó férfia nevében azt, hogy nem hagy tovább kétségek között szenvedni mánkét, egyetlen kézmozdulattal letörli a gond barázdáit homlokunkról, megszabadít a kínzó kéltségektől. Egyetlen rövid cikkecske a népszerű budapesti lapban s minden fájdalmunknak egyszeriben vége lett... Mert hiszen mi lett volna nagyobb gondja-baja mindnyájunknak, mint hogy mit lehet és mit nem lehet viselni a divat szent «és megmásíthatatlan szabályai szerint, milyen színösszeállítás felel meg legjobban az idénynek iés viszonyoknak s milyen raf finált kombinációkból ugrik e ó 1941 legfontosabb tényezője: a divatos férfi. hez a nagyszerű beosztáshoz önnek, de a divatos irányban eléggé «nem sajnálható módon 'műveletlen agyam itt valamit nem tud felfogni. A viselhetők sorában szerepel ugyanis a „szürke nadrág és barna zakó“ összetételéből álló ruha. Viszont a „ments Isten, hogy viseljük“ címszó alatt ez foglal helyet: „Barna zakóhoz szürke nadrág“. Hát itt azután megáll az ész. Órák óta töprengek s irigylem Hamletet, akinek az Önhöz hahasonlóan szintén irodalmi babérokra vágyó Shakespeare nevű úriember jóvoltából csak azt az egyszerű kérdést kellett eldönteni, hogy legyen-e, vagy ne legyen. És ebben is beleőrült. Menynyivel érthetőbb lenne ugyanez a sors nálam, aki ilyen komplikált kérdést kell, hogy eldöntsék: ,,szürke nadrághoz barna zakó“ az szép és jó, „barna zakóhoz szürke nadrág“ viszont csúnya, fekete, nem szereti senkise. És még jó, hogy nem szereti, különben nem lehetne divatos gentleman. Kedves Mangold Béla Kolos! Köszönetéin és hálám egyidejű kifejezése mellett még csak az a kérésem, világosítsa meg cikkének hatása alatt egyre sötétülő elmémet — ha csak egy-két sorban is —, tudom, elfoglalt ember egy. divatkirály ilyen divatos időkben, —, hogy értsük ezt!! Csak egy szót, egy árva szót kérünk, könyörögve, ha kívánja, térdenállva s ha nem siet, úgy divatosan barna kényszerzubbonyba csomagolva: mit jelent ez a dodonai. divat-tanács, hogy kell ezt érteni, lehet-e reményünk arra, hogy valamikor ezeket a magasabb divatügyi eszményeket mi, egyszerű földi halandók is felfoghatjuk minden külön magyarázat nélkül. Ugye, válaszolni fog s nem hagyja, hogy kétségek között remegjen továbbra is híve (fa—gy.)- Igaz ugyan, hogy vannak némi közellátási kérdések is, igaz ugyan, hogy „valahol Európában minden eddigi méreteket eltörpítve minden borzalmával folyik egv háború, milliók csapnak oszsze egy 'új világrendért, másik milliók harcolnak a kenyérért, üzletek előtt sorfalat állnak az élelmiszerre váró emberek es aszszonvok, megoldatlan és mego dhatatlan kérdések várnak a csata zaj végére, hogy választ kaphassanak, de most mindez mar nem baj, nem probléma, hiszen • az, ami mindezek fölött és mindezek előtt tépte és vágta az emberiseget: a nyári divat kérdése mar megoldódott. Mangold Bela Kolos úr, írt egy néhány soros cikket s ez ir volt minden fájó sebekre... Meg fog Wsájtani, nekem- a kontárnak, ha a cikk néhány mnyosságára bátor vagyok felhnm a figyelmét. A kétségtelenül bo *ért uraló divatcikk ugyanis néhány kérdést nyitva hagy s ege» komoly rétegek még mindig tanácstalanul maradnak. többek között sehol sem latmk, hogy milyen zakó, nadrág, vagy egyéb divatcikk viselendő a beváltandó kenyér jegyekhez. Milyen színű kalapot kell fel vei n az elsején kézbesített felmondólevélhez? Milyen harisnyát gyünk fel a lyukas cipónkhoz es főleg mindenen túl milyen árnyalatú nyakkendő jar a legita ni a dúshoz? Ezek olyan kerdesek, amikre azaz iránt érdekbxlo mi berek nem kapnak választ, de bízunk abban mindnyáján ho ez nem feledékenyseg volt, ha nem csak a mai anyagtorlodasos világban nem jutott egyszerre így ez a rész a következő szarnia maradt. Maga a feltűnéstkeltő divattanulmány igen ügyesen két reszre osztja az öltözködési cikkeket. Az egyik a „viselhető“ cikkek csoportja, a másik pedig az indexen levő összetételek, a semmi körülmények között nem telhető t.-TM hi nációk sora. Gratulálok cü-Szécbenyi Isivén gróf és a magyar lélek Irtó: dr. Ceszáelí Wag) László orsz. képviselő, a Duna-Tiszaiőzí Mezőgazdasági Kamara igazgatója Ezévben, szeptember 21-én lesz 150 esztendeje annak, hogy a „legnagyobb magyar“ a legnagyobb magyar nemzetnevelő megszületett, E nagy magyar születésének másfél évszázados jubileuma kell, hogy közelebb vigyen bennünket őhozzá, az ő munkájához, faj- és föld szere tétéhez és. megismertessen bennünket azokkal az eszmékkel és gondolatokkal, amelyekkel ő akarta a magyar fajtát és az országot megerősíteni, felemelni és az európai kultúrába és a gazdag nemzetek sorába juttatni. Széchenyi István csodálatos megértéssel fogott hozzá az ország szellemi, gazdasági, társadalmi és közgzadasági területén az összes elhanyagolt * kérdések megoldásához. Amikor a pesti lóverseny eszméjét felvetette, maga mondja, hogy nem a lóverseny volt nála a cél, hanem az, hogy kgycn egy alkalom, ahol a magyar urak összejöjjenek és beszélgessenek a sorsdöntő magyar kérdésekről. Azt írja, hogy ha összejönnek a lóversenyre, bizo•nyara más magyar gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről is fognak beszélni és észre sem veszik, hogy „hibáikat reszel getem.“ A Nemzeti Kaszinót sem azért hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol dohányozni, vagy újságot olvasni összejöjjenek a legjobb magyarok, hanem azért, hogy a felszínen levő nagy kérdésekét megfogják, eszmét termeljenek, a magyar nyelvet gyakorolják, s a magyar lelket erősítsek. Nála minden nagy célnak a megvalósításánál a társulási esz köz, sehol nem cél. Amikor a usza-szabályozást indította meg, akkor is társulatot hoz össze. A Duna Gőzhajózási Társaság meg indításánál szintén embereket toboroz. így toborzott össze a pesti hengermalom létesítésére is társaságot. Miután. Széchenyi az ember átalakításával kívánta a magyar élet különböző területein a viszonyokat átalakítani és az ember reforjnja által kívánta a maga reformjait megvalósítani, politikájában mindenütt elsősorban az emberre fektette a súlyt, Az ember volt az, akinek szegénysége fájt neki; az ember volt az, aki mint jobbágy állt eőtte reformtörekvéseinél és éppen ezért ő is égjük legsürgősebben megoldandó kérdésnek a jobbágy-kérdést tartotta, mert látta és érezte, hogy a magyar fajtának nagy tömege minden jogból kitaszítva, de minden terhet viselve, nem kapcsolható he a reformok által meg kívánt építő munkába. Széchenyi géniusza előtt hódolattal megállva, el nem tudom palástolni azt a fájó érzésemet, hogy mennyire elhanyagolja Széchenyi Istvánt a magyar társadalom, elhanyagolják az iskolák, az önképzőkörök, a tudományos társaságok és maga a közönség. Éppen ezért a kultusztárca vitájánál elmondott múlt évi költségvetési beszédemben javasoltam, hogy népszerűsíteni kell Széchenyit és olyan könnyen megérthető füzetekben, élőadásokban, pá'lyaté telek kiírásában stb. kell az ő nagyszerű reformátori tevékenységét megismertetnünk, melyek a legszélesebb rétegekig eljutnak. Kiilönösn önfeláldozó hűségét, magyar lelkét, áldozatkészségét, egészségének, életének feláldozását kell odavetíteni a ma kényelmes, a magyar lelket könynyen az ajtón kívül rekeszteni akaró szándék elé, mert ennek a nemzetnek egy kincse és egy érféke van: aiz, hogy, magyar, ; Erdőbénye klimatikus gyógyfürdő 3000 holdas tölgyerdöben Kénes, timsós és vasgálic tartalmú gyógyvízzel I Kerjen prospektust a Fiirdi?igazgalóság!ó! 50 százalékos vissautazási kedvezmény Számtalanszor hangzott már éh hogy mi ne utánozzunk se külső-, ségekben, se lélekben, se belsőkben idegen mmzeteket. Nekünk á mi ezer esztendős keleti hagyományaink, a magyar földön kitér melődött lelkiségünk az, amely áj életet tud bizosítani a jelenlegi és az újjárendezendő Európában. Ahhoz, hogy- Széchenyit szeressük és kövessük, először meg keli őt ismernünk, még .pedig ai] munkái, alkotásai alapján. Ma már ezek mind hozzáférhetők (f éppen a inai változó világban jó, ha ilyen hatalmas támasz áll mellettünk, mint Széchenyi István. Könyveiben a magyarság legfontosabb sorshétrdései . szerepelitek. Különösen ima kell hát Széchenyihez menekülni, amikor világok rendülnek meg, országok keletkeznek és tűnnek el, nemzetek fromálódnak át, hogy legyen • egy biztos pontunk, amely vezérel minket a helyes magyar vezető gondolatok felismerése felé. Széchenyi ma éppen annyira időszerű, mint 1830-ban, mikor a Hitel című műve megjelent. Mikor a helytartótanács mellett az utak, vizek szolgálatára hivatott bizottmány elnöke lettelsősorban a Tiszavölgy rendezésére, a Nagy Magyar Alföld gazdasági felvirágoztatására gondol, mert ezúton a magyar, faj legeredetibb fészkének boldogulását -s mindezzel a legfőbb nemzeti célok szolgálatát véli megkezdeni. 'Annak, hogy- Széchenyi annyira szívén'viselte a Tiszavölgy-rendezésének kérdését, egyik magyarázata az, hogy ezáltal a Tiszavölgy területén elhelyezkedett magyar fajtának nyomorúságos hely-zetét akarta enyhíteni, másrészt a Tisza kiöntéseinek szabályózásával többmillió hold földet kívánt visszaadni a mezőgazdasági termelésnek. Terveiből, elgondolásaiból sok még életében megvalósult, sok csak halála után. de a mindent átfogó, hatalmas, reform-programja. .tulajdonképpen még ma sincs kész s ennek maradéktalan megvalósítása érdekében kell mindnyájunknak dolgoznunk, élnünk, égnünk s ha kell: elégnünk. Legyen áldott az a mag, amelyet ő hintett el munkájával ebben az országban és legyenek áldottak azok. akik az ő eszméinek követői s ezáltal az áj magyaf életnek formálói kívánnak lenni. ■><■& -í> ••••' — Halálra ítélték, inert megölte kedvese anyját. Halálra ítélték Becsben Turkic wiitech Adri edit or' gyilkosság miatt kedvesét pedig, mint bűntársait, nyolcévi szigorított börtönre. Turkiewítsch megölte kedvesének anyját, a nő pedig előre tudott a gyilkosságról és a magzat elhajlás bűntettét is elkövette. Az elítélt férfi kijelentette. hogy nem fellebbez és kegyelmet sem kér.