Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1941. augusztus (50. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

* 2 F. R. , Péntek, 1941. évi augusztus hó 1. Japán jelentés a távolkele­ti frontról Tokió, július 31. (MTI) A Doniei Iroda jelenti: Japán harci erők három irány­ból folytatják hadműveleteiket az északkiangszi tartományban le­vő Wullintól 20 kilométernyire északra bekerített 13., 15. és 16. kínai hadosztályok ellen. Ugyan­abban az időben a japán haderő repülőgépei megtámadták a be­kerített haderőket és azoknak sú­lyos veszteségeket okoztak. MTI Új rendfokozat elnevezések a honvédségnél Budapest, július 31. MTI jelenti: A m. kir. honvédség és m. kir. csendőrséghez tartozó egyének állománycsoportja rendfo­kozat (rangosztály) és szolgálati vi­szonyát újból szabályozták,­­így a gyalogsági, lovassági, tüzérségi tábor­nokok (táborszernagy, 3 csillagos tá­bornokok) rendfokozati elnevezése helyett a „vezérezredes“ elnevezést rendszeresítették. Visszaállítják a tábornok (egy csillagos tábornok he­lyett) a régi honvédség „vezérőr­nagy“ rendfokozati megjelölését. Orvosok, mérnökök, hadbiztosok, állatorvosok és szertisztek hasonló­képpen, mint eddig a hadbírák, állo­mánycsoportjuk megjelölésével tisz­ti rendfokozatú elnevezést nyertek, így pl. „orvosezredes“, „mérnök­alezredes“, stb. Az új rendfokozati elnevezések nem vonatkoznak a nyugállományunkra is. Rendszeresí­tették továbbá a honvéd üzemellen­őrző tisztviselői szolgálatot is. Megszüntették az altiszt fogalmát és a honvéd egyének részére az őr­mestertől az alhadnagyig bezárólag a sokkal találóbb tiszthelyettes gyűj­tőnevet adták. Az eddigi tiszthelyet­tes pedig „főtörzsőrmester“ elneve­zést nyerte. A rendfokozat nélküli egyének, tekintet nélkül fegyverne­mükre, a honvéd elnevzést kapták. Részleteket egyébként a 35. számú Honvédelmi Közlönyben megjelent kormányrendelet tartalmaz. Egységes vezetés alá kerü­l az ifjúság honvédelmi és testnevelésének irányítása Budapest, július 31 Kormányzó Urunk, a magyar ifjúság iránt mindenkor megnyil­vánuló atyai szeretetével életre­­hívta a magyar ifjúság honvé­delmi szervének és testnevelésé­nek egységes vezetésére vonatko­zó miniszteri rendelkezéseket. A honvédelmi és vallás- és közok­tatásügyi miniszterek kiadták az ifjúsági nevelésnek és testneve­lésnek egységes vezetéséről szóló rendeletet, amely a­ Budapesti Közlöny holnapi számában­­lát napvilágot. A rendelet kimondja, hogy­­ az ifjúság honvédelmi nevelé­sét és testnevelését egységesen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányí­tást az ifjúság honvédelmi neve­lésének és testnevelésének orszá­gos vezetője látja el. Az országos vezetést a honvédelmi miniszter és a közoktatásügyi miniszter együttes előterjesztésére a Kor­mányzó Úr nevezi ki. Az ifjúsá­gi vezetőképzésben a magyar cserkészszövetség is közreműkö­dik. A levente intézmény egye­sületi jellegű szervezetei felett az egyesületi főfelügyeleti jogot a honvédelmi miniszter,a társadal­mi sportegyesületi és egyesületi jellegű szervezetei felett­ pedig a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter gyakorolja az országos vezető útján. A társadalmi sportegyesü­letek megalakításának és műkö­désének szabályait, továbbá a sportszövetségek vezetését és ezek irányításához szükséges szervezetet a vallás- és közok­tatásügyi miniszter rendelet­ben állapítja meg. Az OTT e rendelet hatálybalépé­sével megszűnik. Vagyona az államra száll át és testnevelési és sportcélokra a vallás- és köz­­oktatásügyi tárca kezébe kerül. Az országos testnevelési alap­­ 1941 december 31-én megszűnik. Az alap keretében előirányzott kiadások és bevételek 1942 ja­nuár első napjától kezdve az állami költségvetés keretébe il­lesztendő be. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a társadalmi sport, valamint sportszövetségek és sportegye­­sületek ügyeinek intézésére Országos Sportközpontot állít fel, amelyet beleilleszt „a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hi­vatali szervezetébe. Az Országos Sportközpont mellett a nemzeti sportbizottság működik. A bizott­ság tagjait a sportszövetségek vezetői és a sportügy szakkérdé­seiben kiváló szakismeretekkel rendelkező más egyének közül a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter nevezi ki. A rendelet augusz­tus elsejével lép hatályba. Előzetes letartóztatásba , helyezték a feleségét összeszurkáló kerékpár­­tolvajt Jelentettük, hogy a miskolci rendőrség elfogta Simon Béni 26 éves napszámost, aki­­ ellopta Modla Árpád, Gerják István, Horváth János, Csatár Lajos, Hornyák József, Bar­a József, Borbély-Balogh András, Bányai Ernő, Nemes Lász­ló, Nagy Fe­renc ás Hegedűs Imre miskolci lakosok kerékpárját. A tolvaj napszámos a lopott kerékpárokat Nyékládházán értékesítette Pa­­nyecki Miklós géplakatosnál, aki szétszedte a kerékpárokat s mint alkatrészeket árusította- A tolvaj egy ízben a feleségét is összeszur­kálta késsel, mikor az szemrehá­nyást tett neki viselt dolgaiért.­­ Simon Bénit, miután a rendőr-­­ség kihallgatta, átkísérték a kir. ügyészségre, ahol a vizsgálóbíró kihallgatta. Simon beismerte a lopásokat s kijelentette, hogy azé­rt­ lopott, mert szüksége vol­t pénzre. A vizsgálóbíró a tolvajt előzetes letartóztatásba helyezte. U laki renddel szabályozza mától kezdve a lakás és egyéb helyiségen belnetet Kiegészítettek a benők védelmére hozott eddigi fogszoba. mohát — Mikor mondhat fel a h­áztulajdonos ?­­ Mikor mond­ható fel a négy szobánál nagyobb lakás ? — Kínos intéz­kedés a zsidó benőkre vonatkozóan Ozsefn­előiséges zsidó a jövőben csak iparhatóság engedélyével bérelhet MTI jelenti. A háborúval kapcsolatos rend­kívüli­ viszonyok következtében a lakás és egyéb helyiségek bérle­tét már több rendelet szabályoz­ta. Ezeket a rendeleteket egysé­­­ges szervezetbe foglalja és új in­tézkedésekkel egészíti ki a hivata­los lap augusztus elsejei számá­ban megjelenő új rendelet. Ez fenntartja és több tekintetben kiépíti a bérlő védelmére ho­zott eddigi jogszabályokat és általános szabályként újra ki­mondja, hogy sem bért emelni, sem­­lakást felmondani nem lehet. A rendeletnek eddigi jogszabá­lyokat kiegészítő rendelkezései egyébként a következők: A háztulajdonosok eddig kor­látozás nélkül f­elmondhatták a lakást, ha­­hbba vagy maga, vagy leszármazója akart beköl­tözni. E rendelkezés megváltozik, amennyiben ezentúl a háztulajdonos csak akkor mondhatja fel a lakást ilyen címen, ha hitelt érdemlő­­leg igazolja, hogy az illető la­­kásra méltánylást érdemlő okból szüksége van. Nem csupán a bérlet, valamint a­­különdíjak esnek emelési tilalom a­lá, hanem egyéb mellékszolgál­tatások is, tehát ezeket sem lehet a jövőben emelni. Közszolgálati alkalmazott bérlő részére bérbe­adó felmondás esetén akkor köteles más lakásról gondoskod­ni, ha a közszolgálati alkalma­zott nem szolgálati helyén lakik. Az állami hivatalok és intézmé­­nyek elhelyezésére szolgáló helyi­ségek bérletének felmondása ki­terjed minden állami hivatalra és a visszatért keleti és erdélyi területre is. A felmondásra lehe­tőség nyílik akkor, ha a bérlőnek több bérelt lakása van. Kivétet­nek a felmondási korlátozás ren­delkezési hatálya alól az olyan lakások, melyekben négynél több lakószoba van, ki-­véve ha a lakást egyenkint több család, vagy több önálló keresettel bíró nagykorú sze­mély lakja és egyiknek sem­ esik négy szobánál több. A hivatásos katonatisztek lakásá­ra vonatkozó kivételes szabályok egyes vidéki helyekre is kiterjed­nek. A lakásforgalom merevségé­nek enyhítése céljából a bérlők egymás közti lakás­cseréjével lehetővé válik. A lakás céljára szolgáló helyisé­gek más célra fordításához azon­ban hatósági engedély szükséges. Igen nagyjelentőségű új rendel­kezéseket tartalmaz a rendelet az üzl­ethely­iségek bérletére vonat­kozólag. Ezek szerint üzlet, vagy üzem céljára szolgáló helyiség bérle­tét, így gyógyszertár, színház, mozis és szórakoztató helyiség bérletét is a bérbeadó nem zsidó bérlővel szemben csak egészen kivételes esetben mondhatja fel, sőt már a kö­zölt felmondások is hatályu­kat vesztik, ha a felmondási idő augusztus elsején még nem járt le és a bérlő nyolc napon belül nyilatkozik, hogy a bérletet meg akarja tartani. A nem zsidó bérlő­­által határozott időtartamra kö­tött bérleti szerződés is határo­zatlan időre meghosszabbodik, ha a bérlő erre irányuló szándékát legalább három hónappal a szer­ződés lejárta előtt kinyilvánítja. Ezzel szemben zsidó által bérelt üzlet, vagy üzemhelyiséget a jövőben is korlátozás nélkü­l fel lehet mondani, sőt zsidó üzlethelyi­séget a jövőben csak az ipar­hatóság engedélyével vehet bérbe. A rendelet a továbbiakban bizto­sítja a bérbeadó számára azt a jogot, hogy negyedévi felmondás­sal felmondhatja­­az üzlet­i, vagy üzemi helyiség bérletét, abban az esetben, ha a bérlőnek az ipar­jogosítványa, vagy engedélye megszűnt, vagy ha üzletét, üze­mét három hónapon át nem gya­korolja. Kizárólag doh­ányárusítási, valamint kor­látlan, vagy korlátolt italmé­rési engedély megszűnése ese­tében akkor is felmondható, ha a volt engedélyes egyéb iparjogosítványa nem szűnt meg. Amennyiben a felsorolt esetekben a bérbeadó nem hajlandó a bérletet felmonda­ni, a hatóság erre felszólíthat­ja, hogy esetleg meghatározott személynek adja azt bérbe. Ha a bérbeadó a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság igénybe veszi a helyiséget és meghatározott személynek ad­ja ki. Ugyancsak elrendelheti a hatóság olyan helyiségek bérbe­adását, illetőleg igénybevételét is, amelyek üzleti, vagy üzemi­­célra alkalmasak, de amelyeket a tulajdonos nem hajlandó bér­beadni. A rendelet végül felha­talmazza a belügyminisztert, hogy olyan városokban, ahol nagy la­­kásh­iány van, elrendelheti lakás céljára alkalmas, de nem lakott helyiségek bérbeadását, illetőleg igénybevételét. Angol légitámadás Pelsamo ellen Tokió, július 31. (Reuter) A japán tengerészeti légierő első köteléke csütörtökön megérkezett Délindokínába. A repülők átrepülték a Mekkong folyót, majd a Szaigonban felállí­tott új légitámaszponton szálltak le. (MTI)

Next