Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1942. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

2 F. R. H Szerda, 1942. évi április hó­n Német összefoglaló jelentés a Szovjet eredménytelen kísérletezéseiről az év első negyedében Berlin, március 31. (MTI) A német véderő a tél fo­lyamán szívósan védekezett és így a tavaszi támadásra felké­szült német hadsereg számára ugyanazok az állások állanak rendelkezésre, amelyeket a leg­főbb német hadvezetőség a tél beállta előtt meghatározott — ez­zel a jellemzéssel kötik össze a birodalmi főváros katonai szak­köreiben azt a megállapítást, hogy az 1942. év első negyede ku­darccal végződött a szovjet hadá­szatra, amelynek az volt a célja, hogy a rendelkezésére álló hadi­eszköznek a téli csatába való harcbavetésével megszabja a ta­vaszi várható döntő harcok szín­terét, de — ha lehet , a hóban és jégben halálos csapást mérjen a német hadseregre. Ezeket a fáradozásokat 1942 március 31-én az olvadás megindulásakor egyet­len jelző illeti meg: eredményte­lenek. Az év első három hónapja után katonailag egész tiszta a helyzet: a Szovjetnek nem sikerült döntő hadműveleti sikert elérnie, nem tudta visszafoglalni egyetlen nagy városát sem és sehol sem sikerült katlanokat képeznie.­­ Milliós hadseregei, melyeket tar­talékban tartott, irtózatosan meg­tizedelődtek és ugyanakkor még egyetlen helyen sem kellett harc­­ba vetni a támadásra előkészített ném­et hadsereget. A német veze­tés, egy-két helyi jellegű nehéz­ség ellenére, amely itt-ott felme­rült, okos korlátozással és előre­látással oly gondos tartózkodás­sal­ kezelte tartalékait), aminek értelmét a világ hamarosan meg fogja ismerni. Ez természetesen csak a német első vonal szilárd ellenálló képessége alapján volt lehetséges. A szovjetnek a német­­csapatok bekerítésére irányuló terveinek eredménye az lett, hogy sikerült körülkeríteni a betört bolsevista hadosztályokat, ezrede­­ket és zászlóaljakat. Berlinben érdeklődéssel fogad­ják azokat a legújabb szovjet je­lentéseket, amelyek az ellenség­nek Charkovnál és az Ilmen-tótól délkeletre elért állítólagos sike­reiről szólnak és szívesen hagy­ja meg az ellenséget abban a hi­tében, hogy a tavaszi támadásra előkészített német tartalékokat különböző pontokon már harcba kellett vetni. Az ellenség ezzel amúgy elszámította magát, mint­ha feltételezné azt, hogy tavasz­­szal ugyanazokkal a német fegy­verekkel és ugyanazokkal a hadá­szati elgondolásokkal fogja szem­betalálni magát, mint amelyeket az elmúlt év nyarán és őszén ki­tapasztalhatott. A hosszú előké­szítésről és rövid ütésről szóló mondás ma is épúgy érvényes, mint tegnap volt és az arcvonal ie­den pontján kifejtett ellen­állás új erőket tett szabaddá. (MTI) Német lapok a Lübeck elleni angol légitámadásról (NST) A kedd reggeli német apók igen éles hangon fejezik ki felháborodásukat a vasárnapra virradó éjszaka Lübeck ellen intézett angol légitámadás miatt. A Völkischer Beobachter ezt írja: — A britek Lübeck elleni légi­támadásukkal ismét megszaporí­­tották a német kultúra hajlékai ellen intézett tervszerű megroha­­násaik sorozatát. Ez a támadás késői időkig emlékezetes lesz a brit gyalázat tanú jeleként. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Anglia olyan kulfcúrszé­ gyent vont magára, amely nem mosható le többé. Pótolhatatlan értékű építészeti műemlékeket változtattak rom­halmazzá, anélkül, hogy a tá­madásnak a legcsekélyebb ka­tonai értelme lett volna. Saint-Nazaireban megmutatták az angolok, hogy nem képesek a szárazföld elleni katonai lépésre, Lübeckben megtoldották ezt, az­zal, hogy viszont képesek meg­semmisíteni nők és gyermekek életét és képesek lerombolni drá­ga kulturkincseket. Szomorú há­borús hírnév ez. Hasonlóképpen ír a többi lap is. Némely újság képeket is közöl művekről. A gyarmatbirodalom elleni angol támadástól tart a francia sajtó Vichy. március 11. : A szabadövezet sajtója tartózko­dást tanúsít az angol támadások ér­tékelésénél, azonban mindkét öve­zetben egyhangúlag megállapítják, hogy katonai téren a kísérlet teljesen meghisul és nem növelte az an­gol katonai tekintélyt. A lapok nyugtalansággal kérdezik, várjon a st.-nazairei események a szovjet által követelt második nyu­gati arc­vonal megalakításának be­vezetését jelentené-e. Az angolok újabb meglepetésszerű partraszállási kísérleteket tesznek majd és lehetségesnek tartják, hogy leg­közelebb inkább kevéssé védett francia kikötőket támadnak majd meg, nevezetesen a gyarmati bi­­rodalom területén. A lapok felhívják a vichyi kor­mány figyelmét, legyen éberebb, mint valaha. (MTI) ­avaliero olasz vezérkari főnök távirata a Kormányzóhoz MTI jelenti: Ugo Cavallero hadseregtábor­nok, olasz vezérkari főnök, Ma­gyarországról való elutazásakor az alábbi táviratot intézte a Kormányzó Úr Őfőméltóságához: Engedje meg Főméltóságod, hogy felejthetetlen magyarorszá­gi tartózkodásom befejeztével mind Főméltóságodnak, mind a Kormányzóhékettes Urnak mond­jak köszönetet a hazám iránt ta­núsított meleg rokonszenvért és azért a baráti fogadtatásért, melyben részesíteni szíves volt Élénk benyomást tett rám­ai magyar hadsereg büszke szék­e­mé, amely a háromhatalmi egyez­mény hadaival egyetemben ha­talmas erőfeszítéssel biztosítja a közös győzelmet. Az olasz vezérkar főnöke­­ezen­kívül szívélyes hangú táviratot küldött Kállay Miklós miniszter­­elnöknek és Bartha Károly hon­védelmi miniszternek. Olaszország délkeleteurópai politikája Vichy, március 31. Az OFI francia hírszolgálati iroda ismerteti az Albania című olasz folyóiratban megjelent cik­ket. Ansaldo mindenekelőtt megál­lapítja, hogy Délkeleteu­rómában nem lehet szigorúan alkalmazni a nemzetiségi elvet. Az olasz politi­ka Európának ebben a részében három övezetet különböztet meg. Az első övezet kizárólagosan olasz érdekkörbe tartozik. Idetar­tozik a dalmát tengerpartnak Olaszországgal szemben fekvő ré­sze, vala­mint a Jóni szigetek, a második az az övezet, amelyben Olaszország közvetlenül érdekel­ve van. Idetartoznak a Földközi tenger partján levő országok, mint Görögország és Albánia, vagy azok az országok, amelyek a Földközi tenger felé gravitál­­nak, mint például Horvátország és Montenegró. Ansaldo szerint Olaszország eb­ben az övezetben rendkívüli po­zícióra tart igényt. A harmadik övezetben Olaszor­szág közvetve van érdekelve. Ide­tartoznak Délkeleteurópa keleti államai. Olaszország ezen a terü­leten fenn akarja tartani a nem­zetiségi elvet, de olyan korláto­zásokkal, amelyeket a tapasztalat szükség”­-'« tesz és úgy, hogy a nemzet' ] elv ne sértse a régi­ nemzetek, mint például Magyaror­szág történelmi jogait. Ansaldo azzal fejezi be fejte­getéseit, hogy Olaszország dél­keleteurópai politikája nemcsak olasz érdekeket kíván megvédeni. (MTI) Az angolszász sajtó a fokozottabb német-francia együttműködésről Stockholm, márc. 31. (NST) Az angol és amerikai lapokból kitűnik, hogy a fokozottabb német-francia együttműködés tervéről szóló jelentések nagy megdöbbenést­ váltottak ki az angolszász ha­talmaknál. A londoni Times angol—ameri­kai ellenintézkedésekkel fenyege­tőzik. Sem Londonban, sem Washingtonban nem ringatóznak illúziókban abban a tekintetben, hogy mit jelentene Laval belépése a francia kormányba és a kor­mány Párisba való átköltözése. A londoni Times Németország és Franciaország teljes együttműkö­dését végzetesnek tartja. A Newyork Times azt követeli, hogy az Egyesült Államok a francia politika jelenlegi alaku­lásának ellenére ne szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Franciaország­gal. Sokan azon a nézetek vannak —­­ írja a newyorki lap —, hogy az Egyesült Államoknak meg kelle­ne szakítaniuk kapcsolataikat Pétain tábornaggyal. Washington azonban reméli, hogy a kapcsola­tok fenntartásával megőrzi a Franciaországra gyakorolt be­­folyás lehetőségét. 4—— ■' ——mm Az egyiptomi király trónbeszéde Amszterdam, március 31. (MTI) A brit hírszolgálat jelenti: Faruk király hétfőn megnyitotta az egyiptomi országgyűlés új ülés­szakát, Nahasz pasa miniszterelnök felolvasta a trónbeszédet, amely a többi között ezeket tartalmazza. Egyiptom arra törekszik, hogy távolmaradjon a háború borzal­maitól és az angol-egyiptomi szerződést betartsa, „anélkül, hogy saját jogairól lemondanak“. A beszéd többi része nagyszabású munkatervet ismertet belpolitikai, téren közegészségügyi, öntözési és földmívelésügyi vonatkozásban. — 1.125.000 fellak megadóztatását be­szüntetik, 2,5 milliónak pedig mér­sékelik eddigi adóját. A búzaválsá­­got meg fogják oldani. A kormány azon fáradozik, hogy emelje a föld­­mi­v­elés és az ipar eredményét. A hadseregre különleges gondot fognak fordítani. Az ország több pontján nagyszá­mú repülőteret fognak építeni.­ A trónbeszéd zárórésze nyomatékosan szól arról a „testvériességről és ba­rátságról, amely Egyiptomot a szomszédos keleti népekkel“ egybe­fűzi. (MTI)

Next