Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1942. október (51. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

jíttE,­ük. 1612 október­tó­l F. R ff. Ünnepélyesen at­ja át Varga József ipar­­ügyi mini muni­­ztalhat a diósgyőri vasgyár 254 vailásának Miskolc, szeptember 30. Emlékezetes nagy napja vo szerdán a diósgyőri vasgyárnak. Varga­­József iparügyi miniszter jött el a fővárosból, hogy sze­mélyesen adja át a vasgyár 234 munkásának a kitüntetést és a jutalmat, amelyet több, mint há­rom évtizedes hűséges, szorgal­­mas, tisztes munkájukkal kiérde­meltek. A miniszter szerdán dél­előtt 10 óra után érkezett autón a vasgyárba kíséretében voltak. Kádas Károly államtitkár és vi­téz Bor Jenő iparügyi miniszteri osztályfőnök. A vasgyár hivatalos épületei zászlódíszt öltöttek. A minisztert a hivatalházban Bornemisza Béla a MA­VAG vezérigazgatója fogad­ta és üdvözölte a gyárigazgatók élén. A vármegye részéről vitéz Borbély Maczky Emil főispán és vitéz dr. Mikuleczky Gyula alis­pán jelentek meg. A MÉP, a NMK és Turul küldöttségeit vitéz dr. Görgey László felsőházi tag vezette. Jelen voltak még vitéz Fekésházy József MÉP kör. tit­kár, dr. Kiss Ernő vármegyei ár­vaszéki ülnök, főispáni titkár. A miniszter megérkezése után fogadta a vasgyári mérnökök, tisztviselők és művezetők kül­döttségét Erdélyi István műszaki tanácsos vezetésével, majd a munkásság küldöttségét Szögyéni Barna vezetésével. A küldöttségek vezetői ismertették a vasgyár al­kalmazottainak kívánságait és ki­jelentette, hogy azokat mérlege­lés tárgyává teszi és döntéséről értesítést kapnak a vezetőség út­ján. A küldöttségek fogadtatása után a miniszter és kísérete be­vonult a mozihelyiség zsúfolásig megtelt nagytermébe, mely nem­zetiszínű zászlókkal, fenyőgalyák­­kal volt­ szépen feldíszítve. Az ünnepség Bornemisza Béla MA­VAG ve­zérigazgató megnyitó beszédében rámutatott arra a szerepre, me­lyet a MÁVAG az ország ipari termelésében betölt és arra az el­ismerésre, amellyel a MÁVAG mérnökeinek,­­tisztviselőinek és munkásainak teljesítményét nem­csak idehaza, hanem a külföldön is nagyra értékelik. Hangsúlyozta, hogy az ipari fronton és megnyerjük a harcot, szavakkal köszöntötte a MÁVAG mérnökeinek, munkásainak kivá­lósága. További kitartásra és helytállásra buzdította a munkás­ságot és elismeréssel szólott a női munkásokról, akik munkahelyü­kön kiválóan megállják helyüket. Beszéde végén megemlékezett a gyártelep 18 hősi halott tisztvise­lőjéről és munkájáról, hangoztat­va, hogy a nagy áldozatok nin­csenek hiába,­ ezek készítik elő a jobb, boldogabb magyar jövőt. Percekig tartó szünettel áldoz­tak a hősi halottak emlékének. Varga József miniszter beszéde Varga József iparügyi minisz­ter intézett ezután beszédet a ki­tüntetett munkásokhoz. Meleg szavakkal köszönötte a MÁVAG szolgálatában több, mint három évtizedet eltöltött munkásokat, rámutatva arra, hogy 30 eszten­dő, amit valaki egy vállalat szol­gálatában eltölt, már önmagában is érdem, de különös érdem az, hogy ezt a hosszú időt becsület­ben és tisztességben töltötték ki a legnehezebb időkben. Ezek a munkások nemcsak kenyeret ke­restek maguknak és családjuk­nak de becsületet, tisztességet is szereztek. Hogy e vállalatnak milyen nagy jelentősége van az ország erőkifejtése szempontjából, azt ti érzitek a legjobban — mondotta a miniszter. Meggyő­ződése, hogy ez általános tudattá erősödött a magyar nemzeti­ tár­sadalomban, sőt tudom, hogy az ország határain kívül is tisztában vannak vele: itt olyan nép él s ennek a népnek olyan mukástár­­sadalma van, amely e szörnyű küzdelemben, amely most világ­­szerte folyik, helytáll nemcsak magáért, hanem az egész nemze­tért. -r­­ .. — Az elismerés — folytatta a miniszter — nem egyedül csak­­ nektek szól.­ kitüntetett munkás testvéreim, hanem rajtatok kívül minden magyar munkásnak, aki ezekben a nehéz időkben becsület­tel állja meg a helyét. Meg va­gyok győződve, hogy a magyar munkásság fiatalabbjai tanulnak tőletek, akik az előző világhábo­rút és az előző háború utáni ne­héz időket is átéltétek. Ti a mai tapasztalatai alapján tudjátok, hogy milyen nehéz egy országot a háború megpróbáltatásai után újból felépíteni, hogy annak sú­lya, tekintélye legyen az egész világ előtt. — Ezt az országot a jobb jövő felé csak tisztességes helytállás­sal, becsülettel lehet előre vinni. Kötelességeit kijelenteni, hogy ez a munkásság nehéz időkben be­csülettel állta meg a helyét. A fiatalabb munkásság tanulhat tő­letek, akik becsülettel­­ megálltá­tok a helyeteket és a legnagyobb próbát is kiálltátok. Láthatja az ország, hogy a vezetőség igyek­szik a lehetőség szerint a dolgo­zóknak mindent megadni, hogy megbecsülését ezzel is megmutas­sa. Ez a háború sokkalta inkább anyagháború, sem­ minthogy ilyen időkben a békebeli életmódot le­hetne folytatni. Akármennyire nehezedik is a helyzet, nem sza­bad magunkat elhagyni. Minden­kinek jusson eszébe, hogy egy: ezer, am­ikor elhagytuk magun­kat.’súlyos árat fizettünk érte. — Erőseknek, egységeseknek, egy- akaratúaknak kell tehát lennünk idebent, mert csak­ ilyen módon lehet az új világot úgy megalkot­ni, ahogy mi akarjuk. Akarunk egy erősebb Magyarországot, mint amilyen volt. Helyt fogunk állani továbbra is, mert helyt akarunk állani. Nem akarjuk a másét, csak a magunkét akarjuk, mert ezen a területen mi tudtunk és a jövőben is mi fogunk tudni rendet tartani, kenyeret adni mindenki­nek, aki itt békességben akar élni és aki elismeri, hogy a békét, a nyugalmat, szeretetet és tiztessé­­get a magyar teremtette meg eb­ben az országban. Ti szolgáljatok példaképül az ifjúság számára, amely kell, hogy tanuljon tőletek, akik tudjátok, hogy­ csakis becsü­letes munkával lehet­ a hazát fel­virágoztatni. — Gondoljatok sze­retettel családotokra, hitvesetekre­­ és gyermeketeikre, neveljétek őket becsületes magyaroknak és­ fogjunk össze, hogy jobb élet kö­­vetkezzék ránk, amit összetartás-a­sál ki is vívunk.­­ Percekig tartó tapsvihar kö­vette a miniszter nagyhatású te­­­szédét. A kitüntetések átadása Ezután Ancenberger Mihály* Bézier Károly, Hüke Kálmán *S Patzier Albert gyárigazgatók ki­osztották a kitüntetéseket és ju­talmakat 254 munkásnak, akik legalább 30 éve dolgoznak a­ vasgyár kötelékében. Minden ilyen­ munkás díszoklevelet, érté­kes zsebórát és pénzjutalmat ka­pott. ­ A miniszter beszélgetése a munkásokkal A jutalmak kiosztása közben a miniszter minden kitüntetett munkással beszélgetett, meghall­gatta mondanivalóikat, családi körülményeiket. Különös öröm­mel hallgatta a miniszt­er, hogy azok a munkások, akiknek hozzá­tartozói a harctéren vannak, mi­lyen büszkén, szinte dicsekedve szóltak erről. A miniszter minden munkással elbeszélgetett és kezet fogott. A munkásság köszönete Ivanics László mondott köszö­netet a munkásság nevében. Ün­nep ez a nap nekünk — mon­dotta —, mert Nagyméltóságod itteni megjelenése a munka és a munkás megbecsülése. Háborúban vagyunk és amikor hős hon­védőinknek az istentelenség ellen kell harcolniok, nekünk itthon kell a harcot odaadó munkával megvívni a végső győzelemig. — Látjuk­ a kormányférfiak ember­feletti munkáját, de a keresztet, amelyet a sors ránk szab, mind­nyájunknak viselni kell. — Idézi Kállay miniszterelnök szavait: magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni. A munkásság nevében Isten áldását kéri a kormány munkájára, hogy mi­hamarabb megérhessük az ország­­építő békét.. A szép, hatásos beszéd után lel­kesen ünnepelték a minisztert Az ünnepség elején és végén Szilágyi Levente, Nagy Ferenc és Forray István szakavatott ve­zénylésével a Tiszti Dalegylet, a Jószerencse Dalkör, a Vas- és Fémmunkások Dalegylete és a gyári zenekar hazafias számokat adott elő nagy sikerrel. Statáriális bíróság elé kerül a boldvai rabló Elsötétítés alatt kiraboltak egy fuvarost . A borsod megyei Boldva község határában az elsötétítés idején e hó 25-én vakmerő rablótámadás történt. Czecze János 20 éves és Slezák István­­ 19 éves boldvai le­gények a község egy­ik kocsmájá­ban iddogáltak. Amikor beestele­dett, Slezák elment a fosztóba, Czecze a kocsmában maradt és tovább iddogált. Közben betért a kocsmába Soltész Lajos sajóvá­­mosi fuvaros és italt rendelt ma­gának, majd Czeczének is. Amikor fizetésre, került a sor, Czecze látta, hogy nagyobb ösz­­szegű pénz van Soltésznál és el­határozta, hogy azt megszerzi. Már elsötétítés volt, amikor Czecze elhagyta a kocsmát és az úton találkozott Slezákkal, akivel együtt elhatározták, hogy Soltészt kirabolják. Lesbe álltak a határ­ban a hídnál és amikor Soltész jókedvűen, víg nótazással szeke­rével odaért, megállították, majd Czecze felugrott a kocsira, tor­kon ragadta Soltészt és a pénzt elvették tőle. A rablás után Sol­tészt a kocsiba dobták és a lovak közzé vágva, elmenekültek. Soltész megtett© a feljelentést a csendőrségnél, amely kinyomoz­­ta és elfogta a tetteseket. Kop­pány Dénes kir. ügyész a­ hely­színen megtartotta a vizsgálatot és annak eredményéhez képest a két rablót statáriális bíróság elé állítják. Értesülésünk szerint a statáriális bíróság még ma, csü­törtökön összeül. Japán tengerésztisztek érkeztek Budapestre A Berlinben székelő mgasran­­gú japán terngerésztisztek kül­döttsége hosszabb hosszabb­­kör­utazást tesz Európában és­­enynek során Budapestre érkeztek szer­dán a kora délutáni órákban. A Nomura tengernagy és Abe ellentengernagy, vezetése alatt Jean. (MTI) álló japán tengerészeti küldött­séget a Keleti pályaudvaron Okukét budapesti japán követ fo­gadta a budapesti japán követség tagjai élén. A tengerésztisztek né­hány napot töltneek. Magyaror­szágon és látogatásuk . magÁnjei­

Next