Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1943. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

Kedd, 1943. évi március h­ó 2 F. R. H. It t­zonharmadik évfordulója van annak, hogy a [Kormányzó Ur Öfőméltóságát kormányzóvá megválasztották. [Az eltelt 23 év eseményei törté­­­nelmi jelentőségű igazolását ad­­ták annak, hogy a Gondviselés t­agy ajándéka volt a nemzet szá­­mára, hogy sorsának irányítását (vitéz nagybányai Horthy Miklós kezébe tehette le az ország. Az elmúlt esztendők alatt éppen­ a bölcs kormányzói vezetés hozta­­vissza a Felvidék egy részét, a Délvidéket, Erdély egy részét és visszahozza azt a boldog időt, amikor minden magyarok egy sá­torban ünnepelhetik történelmi igazságunk kiteljesedését. A huszonh­armadik évfordulón az egész ország, a nemzet min­den tagja együtt imádkozik a Kormányzó Úrért, hogy tovább vezesse teljes töretlen erőben a háború dicsőséges befejezéséhez, a boldog magyar élet felé, ahol megbékélten az együttes munká­ban újból megtalálják egymást. A miniszterelnök megnyitója a 10-ik közigazgatási tanfolyamon A Budapesti Értesítő jelenti: ’A belügyminisztérium díszter­mében hétfő délelőtt nyitották meg ünnepélyes keret­ek között a 10. közigazgatási tanfolyamok Keresztes Fischer Ferenc bel­­­ügyminiszter megnyitó szavai után felolvasták Kállay Miklós miniszterelnök megnyitó előadá­sát. A miniszterelnök megnyitója-­­­bban hangsúlyozta, hogy az önálló állami létnek a közigazgatás és elsősorban a jó közigazgatás az alapja. Az eljövendő világnak — és ebben Magyarországnak is — svét legnagyobb problémája a­ szociális haladás és a nemzetisé­gek helyes kezelése. Mindkettő szintén elsőrendű közigazgatási kérdés. A szociális elégedetlensé­gek okozója a rossz, meg nem értő és lassú közigazgatás,­­ de ugyanakkor a jó közigazgatás a szociális megnyugvásnak a legha­tásosabb tényezője. Ugyanez áll a nemzetiségi kezelésre is. Ezt sem elnyomással, de mindig te­kintéllyel, soha erőszakkal, ha­nem úgy kell kezelni, hogy a ma­gyar és nem magyar között esnie abban a tekintetben tegyünk kü­­lönbséget, ki felel meg jobban az egyetemes célnak: Magyarország­nak. Ezután Bánffy Dániel földmíve­lésügyi miniszter földmívelés­­i hsryí­­nknek „A­d­­mzeti életünk ( ■nemzetgazdaságunk * szolgálatá­ban“ címmel tartotta meg elő­adását. Különös gondot kell fordí­­tani arra — mondotta —, hogy­­f­öld­m­í­v­el­é­sü­­g­y­ü­n­k h­a­rmon­i­kusan ill­eszked­jék bele egész nemzetgaz­daságunkba. A fő faladat­­az, hogy mezőgazdasági téren a mennyisé­get és a minőséget emeljük.­­ Ami is törekedni kell, hogy a mezőgazdaság ne csak nyers termé­keket bocsásson a belső és kül­piac rendelkezésére, de ezeket is a termékeket fel is dolgozza. Álla­mi pénzügyünk, hitelügyünk és kereskedelmi politikánk alapja is elsősorban a földm­ívelésügy. A mezőgazdaságnak a­­­k­al­m­a­z­k­od­ása kell a mezőgazdasághoz és a­ változott időkhöz. A háború utáni időkben súlyos feladatokat­­kell majd megoldani. Szász Lajos közellátásü­gyi mi­niszter tartott ezután előadást. — A gazdasági élet­ közigazgadá­sának az. a.. célja — mondotta —,­­ hogy a gazdasági élet különböző ágazataiban a közérdeket képvi­selje. Ennek kell megoldani a termelés, a forgalom és a fogyasz­tás között felmerülő nézeteltéré­­seket. A közigazgatás sohasem képviselheti egyoldalúan az álla­mot, hanem a gazdasági élet két főágazatában, a termelésben és a fogyasztásban biztosítani kell az összhangot a jogos igények kielé­gítését. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaság olyan a minőség­ben és mennyiségben termeljen, am­inőre az országnak szüksége van. A miniszter ezután részletesen ismertette a termelési és beszol­gáltatási rendeletet és megcáfolta­ azokat a nézeteket, amelyek a kataszetri tiszta jövedelem alap­ján történő beszolgáltatási rende­letet tartják igazságsónak. Végül hangsúlyozta, hogy a háborús vi­lágban a hadsereg mellett döntő jelentősége van a gazdálkodás­nak és a közigazgatásnak is. A továbbképző tanfolyam ez­után Keresztes Fischer Ferenc zárószavaival ért véget. Vitéz Sor­éhi Maczkó Emil főispán adja át vasárnap a Nemzetvédelmi Keresztet 32 miskolci és borsodmegyei kitüntetettnek Újabban ismét több — számsze­rint: 32 — ismert miskolci és bor­­sodmegyei lakost tüntetett ki a Kormányzó Úr a Nemzetvédelmi Kereszttel. Az újabban kitüntet­tek között vannak többek között dr. Tuzson László rendőrfőt­aná­­csos, Karvázy Dezső m. főtaná­c­sos, máv. üzletvezető helyettes, Molnár Dezső országgyűlési kép­viselő, Pimlinyi Árpád főmérnök, dr. Kováts János cementgyári intéző, Petyke Ernő adóhivatali tisztviselő, Papp Arzén tanító, Csóka József old. erdőmérnök. A kitüntetést vitéz Borbély Maczky Emil főispán, kormány­­biztos március 7-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor a mai viszonyok­hoz mért szerény ünnepi keretek között adja át az új Nemzetvé­delmi Kereszteseknek. A pápa a polgári lakosság háborús szenvedésének­­ enyhítéséért A Szentszék köreiben növekvő aggodalommal néznek a háború vár­ható további kiéleződése elé, neve­zetesen a légitámadások hevességé­vel kapcsolatban. XII. Pius pápa beszédében több ízben kijelentette, hogy, nem fog elmulasztani egyetlen alkalmat sem, hogy igyekezzék eny­híteni a polgári lakosságnak a há­borúval járó szenvedéseit. (MTI) Kitünően s­ikerült a kat. leányegylet vidám délutánja Miskolc, március 1 . Rövid kéthetes munkának ered­ményes befejezését nyújtotta telt ház előtt az a­ vidám délután, amelyet a Kát. Leányegylet március 1 én a Nemzeti Színház • Jrt Mélységes fájdalommal, de a Mindenható szent akaratában megnyu­godva tudatjuk mindenkivé­, aki őt szerette és ismerte,­hogy a legjobb férj, felejthetetlen édesapa, nagyapa, após s rokon . Környék Mihály folyó évi február hó 28-án életének 77-ik, boldog házasságának 48 ik évében áldott lelket — a betegek szentségével megerősítve — visszaadta Terem­­tőjének. felejthetetlen halottunk fő­di maradványait folyó hó 2-án (kedden) délután fél 4 órakor temetjük a g. kath. egyház szertartása Szerint a búzáiért g. kath. te­mlombót a min­szenti temetőbe. Az engesztelő szentmise-áldozatot a megboldogult lelki üdvéért folyó hó 2-án reggel 9 órakor mutattatjuk be az Ege« Urának a búzatéri g. kath. templomban. Miskolc, 1943 március 1. Megnyugszunk a Mindenható rendelkezésében, de közöttünk maradsz, mert a »«.­’Uvében élsz! Minden külön értesítés helyett!­­ glJáSZOlÓ (Sillád. 3 b­an rendezett honvédőink javá­ra. A kritikusnak ez esetben nem a szereplők tehetségének egyéni jellegét, és mértékét, mű­­­vészi rangjukat meghatározó voná­­­sait kell szem előtt, tartania,­­ hanem azzal a mély érzéssel ieit foglalkozni, ami áthatotta őket, erőt adott nekik s ami le­küzdötte bennük a műkedvelők legnagyobb ellenségét: a lámpa­­lázt. Ezt az érzést úgy nevezik, hogy honleányi szeretet. Nem szereplési, nem­ egyéni siker irán­ti vágy fűtötte őket, hanem a honleányi szeretet tette pirossá arcukat, csillogóvá szemüket és dobogtatta magyar szívüket. Huszonhét leány nevét, jegyeztük fel: Balkay Erzsébet, Bihary Ildikó, Borbély Klára, Borbély Margit, Buday Márta, Bérczy Tóth Erzsébet, Csepreghy Mária , Fehér Márta, Hausenblisz Mária, Juhász Hana, Kovács Klári, Lei­ler Erzsébet, Légrády Margit, Lezsánszky Gabriella, Lezsánszky Erzsébet, Molnár Margit, Ném­et­­hy Ilona, Papp Magda,­ Perjés­­sy Magda, Poppá Olga, Salamon Ági, Semsey Magda,­­Soós Sári, Szabó Magda, Szabó Margit, Zoltán Márta és Zotelaky Zsuzsa. Dolgozó leányok ők mind, akik a napi fáradságos munka mel­lett időt szakítottak ahhoz, hogy egy általuk ismeretlen légkörbe és helyen bizonyítsák be képes­ségeiket, tehetségüket. — Hosszú lenne beszámolónk, ha mindegyi­kükről külön-kü­lön megemlékez­nénk. Egy rövid mondatban fejez­zük ki inkább azt, amit: nyújtot­tak: szépek, bájosak voltak mind, derekasan megállották helyüket, gyönyörű virágcsokorként tündö­költek. A rendezőség a­ műsor össze­állításánál a­ komolyabb természe­tű próza mellett helyet adott a vidámságnak, a táncnak, a zené­nek. Hallottunk gyönyörű szab­a­­lyo­kat, ének és táncszámokat, népi jelenetet. A rendezésért elsősorban dicséretet érdeme.” Farkas Ilona igazgatónő és Csepreghy Márta úrleány, aki­k fáradságot nem ismerve dolgoz­tak a vidám délután sikeréréért Balogh Sándor tánctanár a m­ű­so­ron szereplő kitűnő táncszámok betanításáért teljes elismerésre tar­that számot. A kísérő zenét Zoltay Zoltán karnagy vezénylése mellett a megy. kir. honvéd­­gyalogezred zenekara nyújtotta, nagy­­sikerrel. A lelkes munkát a város társadalma megértéssel fogadta, táblás ház volt, így az erkölcsi sikert anyagi siker te­tézte. (dr. T.) * V Adományok a vármegyei főispáni hivatalnál Miskolc, március 1 Özv. Zsíros Lajosné miskolci lakos 1 darab használt rádiót adományozott a vármegyei Baj­társi Szolgálat útján sebesült hon­­védeink részére, amely rádiót Feld József villanyszerelési válla­lat tulajdonosa ingyen kijavít­a­ta és felszerelte a sebesülteknek az Erzsébet kórházban. Mindket­tőjüknek ezúton mondunk honvé­dőink nevében hálás köszönetet.

Next